A lebrikizumab előzetes vizsgálatok szerint jelentős javulást eredményezett az atópiás dermatitis tüneteiben és életminőségében gyermekkortól serdülőkorig.
A 2025-ös EULAR ajánlások a rheumatoid arthritis gyógyszeres terápiájában főként a kezelési algoritmusok átalakításával hoznak változásokat.
A 2025-ös európai ajánlások szerint a koraszülött légzészavar ellátása a tüdő védelmére, nem invazív módszerekre és célzott intenzív terápiára épül.
A depemokimab hatásosan csökkentette a 2-es típusú gyulladással járó súlyos asztmaexacerbációk számát olyan 12 éves és idősebb személyeknél, akiknél az asztma standard kezeléssel nem volt megfelelően kontrollált.
A NHANES vizsgálata azt mutatja, hogy a COPD önálló rizikófaktora az oszteoporózisnak, és a nemek szerint eltérő mértékben befolyásolja ezt a kapcsolatot.
A NIMBLE vizsgálat a depemokimabra történő áttérés hatásosságát és biztonságosságát értékelte súlyos asztmások körében, non-inferiority kísérleti elrendezéssel.
Az Európai Unióban engedélyezték az első, légúti gyulladásos betegségekben alkalmazható, ultrahosszú hatású biológiai terápiát, amelyet félévente adnak.
A súlyos asztma esetében szinte mindig jelen van a multimorbiditás, és különböző, jól elkülöníthető betegcsoportok figyelhetők meg, eltérő kimenetellel.
A 2-es típusú (T2) citokineket, stromalis limfopoietint és a keringő IgE-t célzó biológiai terápiák megjelenése megváltoztatta a betegség kezelését, és jelentős javuláshoz vezetett.
A legfrissebb szisztematikus áttekintés és metaanalízis több mint 76.000 beteg adatán vizsgálja a térdízületi injekciók biztonságosságát.
A sacroiliacalis ízületi fájdalom korszerű ellátásának nemzetközi irányelve új, bizonyítékalapú ajánlásokat kínál a diagnózistól a terápiáig.
Az új biológiai terápiák jelentősen megváltoztatták a súlyos asztma kezelését; egy friss kohorszvizsgálat a tezepelumab és dupilumab hasonló hatásosságát igazolta.
A kutatás célja volt feltérképezni az egyes ICS-típusok biztonsági profilját, ezzel támogatva az egyénre szabott gyógyszerválasztást a klinikai gyakorlatban.
Új kutatások eredményei szerint a véralvadásgátlásra régóta alkalmazott heparin szignifikánsan javíthatja a krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők légzésfunkcióját, egy új hatóanyag segítségével pedig radikálisan csökkenthető a szteroidok adagja súlyos asztmában.
A nem-tuberkulotikus mikobaktériumok (NTM) által okozott fertőzések növekvő száma az inhalációs szteroidok széleskörű alkalmazásával lehet összefüggésben. Az Annals of the American Thoracic Socitey c. online folyóiratban nemrég megjelent eset-kontroll vizsgálat már a harmadik, mely összefüggésbe hozza az asztma vagy COPD kezelésében gyakran alkalmazott gyógyszereket a magasabb megbetegedési kockázattal.
A súlyos atópiás ekcéma kezelésére javallott dupilumabbal végzett klinikai vizsgálatok eredményei alátámasztják, hogy az interleukin-4-alfa receptor ellenes hatóanyaggal kezelt asztmás betegek állapota jelentősen javult.
A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer gyulladásos, autoimmun megbetegedése, amely jellemzően 20 és 40 éves kor között jelentkezik, igen szerteágazó tünetekkel, beleértve a homályos vagy kettős látást, a bénulást vagy a vegetatív funkcióromlást – mondta el a Sclerosis Multiplex Világnapja alkalmából Dr. Tegze Nárcisz.
Mélyebb betekintést nyújtanak egy új kutatás eredményei a széles körben alkalmazott hormonok hatásmechanizmusába és mellékhatásaiba.
Az Egyesült Államokban minden évben több millió alkalommal írnak fel orvosok a betegeiknek egy heti szteroidkezelést, többnyire hátfájás enyhítésére vagy egy makacs köhögés, esetleg allergiás tünetek mérséklésére. Egy új kutatás eredményei viszont azt igazolják, hogy nagyobb körültekintéssel kellene eljárniuk, mivel még a rövid távú kezelés is potenciálisan súlyos mellékhatásokkal járhat.
A McMaster University kutatói által végzett vizsgálat ígéretes eredményekkel zárult a súlyos asztmában szenvedő betegek kezelésére szolgáló új gyógyszerrel kapcsolatban.
Számos új kutatás tárt fel eddig nem ismert vagy nem igazolt mellékhatásokat széles körben alkalmazott hatóanyag-csoportoknál, illetve hatósági figyelmeztetés is megjelent fontos biztonságossági kockázatokkal kapcsolatban.
Az asztma vagy COPD kezelésére szteroid hatóanyagú inhalációs készítményeket alkalmazó időseknél nagyobb a valószínűsége bizonyos bakteriális infekciók kialakulásának.
A pittsburghi egyetem kutatói feltártak egy olyan molekuláris mechanizmust a súlyos asztmában kialakuló kortikoszteroid rezisztencia hátterében, amely alátámasztja, hogy ezek a szerek ronthatják bizonyos betegek állapotát.
Kutatók a humán interleukin-4 receptor monoklonális antitest dupilumab hatását vizsgálták perzisztens asztmában szenvedő felnőtt betegeknél, akik állapotát a magas dózisú inhalált kortikoszteroid kezeléssel nem sikerült javítani.