Címke: kortikoszteroid

A CAR-T-sejtterápia a nehezen kezelhető vérrákok új eszköze, de gyakran jelentkeznek neurológiai mellékhatások, mint görcsroham vagy agyödéma.

A diabéteszes retinopathia kezelése új utakon jár, fókuszban a molekuláris célpontok, tartós hatóanyag-leadás és korszerű diagnosztikai technológiák.

Az osteoarthritis komplex, az ízület egészét érintő betegség, ahol több tényező játszik szerepet, és jelenleg hiányoznak a korai diagnózist segítő biomarkerek.

Az USA-ban az enterális dexametazon használata nőtt asztmás gyermekek sürgősségi ellátásában, de alkalmazása intézményi és páciensjellemzők szerint változó.

A hármas inhalációs kezelés korai bevezetése közepes–súlyos COPD-ben kedvező lehet, de enyhébb esetekben rutinszerű alkalmazása még nem bizonyított.

A gazdaszervezet immunmodulációját célzó gyógyszerek javíthatják a tuberkulózis kezelését, de rutinszerű használatukat még nagyléptékű vizsgálatok igazolhatják.

Az aspergillosis terápiáját új mikro- és nanorészecske alapú, illetve inhalációs rendszerek segíthetik, javítva a helyi gyógyszerhatékonyságot.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) CHMP bizottsága lezárta a Tavneos (avacopan) felülvizsgálatát, és javasolta a készítmény európai uniós forgalomba hozatali engedélyének visszavonását, mivel már nem igazolt, hogy előnyei meghaladják a kockázatokat.

A krónikus stressz komplex hatásmechanizmusai révén gyengítheti a B-sejtek daganatellenes válaszát, ezzel elősegítve a tumornövekedést.

Klinikai adatok szerint az olopatadin/mometazon kombinációs orrspray gyors és tartós tünetenyhülést biztosít szezonális allergiás rhinitisben.

Egy ausztrál tanulmány szerint az allergiás náthában szenvedők tünetei tartósan rontják életminőségüket.

A PASSAGE vizsgálat szerint a tezepelumab 1 éves terápiája jelentősen, 70%-kal mérsékelte a súlyos asztma-rosszabbodások gyakoriságát, kedvező biztonságossággal.

Új kutatási eredmények szerint a makrolidok kiegészítő adása krónikus asztmában javíthatja a tünetkontrollt és csökkentheti az exacerbációk számát.

Egy retrospektív elemzés szerint a tartós orális szteroidkezelésben részesülő asztmás felnőtteknél nő a szövődmények gyakorisága.

A SUNRISE fázis III kutatásban a tezepelumab csökkentette az orális kortikoszteroid igényt, javította az asztmakontrollt és a beteg életminőségét.

A TERESA vizsgálat alapján a tezepelumab 1 év alatt klinikai remissziót eredményezett a súlyos, nem kontrollált asztmások 34,6%-ánál, főleg biológiailag naïv betegeknél.

A VIVID-2 vizsgálat 104 hetes eredményei szerint a mirikizumab tartós klinikai és endoszkópos javulást mutat Crohn-betegségben, stabil biztonságossággal.

A térdízületi kopás jelenlegi kezelése főként tüneti, míg korszerű, a betegség lefolyását érdemben befolyásoló terápia rutinszerűen nem elérhető.

Az allergiás rhinitis kezelési lehetőségeit nemcsak a gyógyszerek hatékonysága, hanem azok elérhetősége és ára is jelentősen befolyásolja világszerte.

Az elmúlt években jelentősen fejlődtek az asztma kezelési lehetőségei; a monoklonális antitestek hatásosságát egy új áttekintés foglalja össze.

A lebrikizumab előzetes vizsgálatok szerint jelentős javulást eredményezett az atópiás dermatitis tüneteiben és életminőségében gyermekkortól serdülőkorig.

A 2025-ös EULAR ajánlások a rheumatoid arthritis gyógyszeres terápiájában főként a kezelési algoritmusok átalakításával hoznak változásokat.

A 2025-ös európai ajánlások szerint a koraszülött légzészavar ellátása a tüdő védelmére, nem invazív módszerekre és célzott intenzív terápiára épül.

A depemokimab hatásosan csökkentette a 2-es típusú gyulladással járó súlyos asztmaexacerbációk számát olyan 12 éves és idősebb személyeknél, akiknél az asztma standard kezeléssel nem volt megfelelően kontrollált.

A NHANES vizsgálata azt mutatja, hogy a COPD önálló rizikófaktora az oszteoporózisnak, és a nemek szerint eltérő mértékben befolyásolja ezt a kapcsolatot.

A NIMBLE vizsgálat a depemokimabra történő áttérés hatásosságát és biztonságosságát értékelte súlyos asztmások körében, non-inferiority kísérleti elrendezéssel.

Az Európai Unióban engedélyezték az első, légúti gyulladásos betegségekben alkalmazható, ultrahosszú hatású biológiai terápiát, amelyet félévente adnak.

A súlyos asztma esetében szinte mindig jelen van a multimorbiditás, és különböző, jól elkülöníthető betegcsoportok figyelhetők meg, eltérő kimenetellel.

A 2-es típusú (T2) citokineket, stromalis limfopoietint és a keringő IgE-t célzó biológiai terápiák megjelenése megváltoztatta a betegség kezelését, és jelentős javuláshoz vezetett.

A legfrissebb szisztematikus áttekintés és metaanalízis több mint 76.000 beteg adatán vizsgálja a térdízületi injekciók biztonságosságát.

A sacroiliacalis ízületi fájdalom korszerű ellátásának nemzetközi irányelve új, bizonyítékalapú ajánlásokat kínál a diagnózistól a terápiáig.

Az új biológiai terápiák jelentősen megváltoztatták a súlyos asztma kezelését; egy friss kohorszvizsgálat a tezepelumab és dupilumab hasonló hatásosságát igazolta.

A kutatás célja volt feltérképezni az egyes ICS-típusok biztonsági profilját, ezzel támogatva az egyénre szabott gyógyszerválasztást a klinikai gyakorlatban.

Új kutatások eredményei szerint a véralvadásgátlásra régóta alkalmazott heparin szignifikánsan javíthatja a krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők légzésfunkcióját, egy új hatóanyag segítségével pedig radikálisan csökkenthető a szteroidok adagja súlyos asztmában.

A nem-tuberkulotikus mikobaktériumok (NTM) által okozott fertőzések növekvő száma az inhalációs szteroidok széleskörű alkalmazásával lehet összefüggésben. Az Annals of the American Thoracic Socitey c. online folyóiratban nemrég megjelent eset-kontroll vizsgálat már a harmadik, mely összefüggésbe hozza az asztma vagy COPD kezelésében gyakran alkalmazott gyógyszereket a magasabb megbetegedési kockázattal.

A súlyos atópiás ekcéma kezelésére javallott dupilumabbal végzett klinikai vizsgálatok eredményei alátámasztják, hogy az interleukin-4-alfa receptor ellenes hatóanyaggal kezelt asztmás betegek állapota jelentősen javult.

A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer gyulladásos, autoimmun megbetegedése, amely jellemzően 20 és 40 éves kor között jelentkezik, igen szerteágazó tünetekkel, beleértve a homályos vagy kettős látást, a bénulást vagy a vegetatív funkcióromlást – mondta el a Sclerosis Multiplex Világnapja alkalmából Dr. Tegze Nárcisz.

Mélyebb betekintést nyújtanak egy új kutatás eredményei a széles körben alkalmazott hormonok hatásmechanizmusába és mellékhatásaiba.

Az Egyesült Államokban minden évben több millió alkalommal írnak fel orvosok a betegeiknek egy heti szteroidkezelést, többnyire hátfájás enyhítésére vagy egy makacs köhögés, esetleg allergiás tünetek mérséklésére. Egy új kutatás eredményei viszont azt igazolják, hogy nagyobb körültekintéssel kellene eljárniuk, mivel még a rövid távú kezelés is potenciálisan súlyos mellékhatásokkal járhat.

A McMaster University kutatói által végzett vizsgálat ígéretes eredményekkel zárult a súlyos asztmában szenvedő betegek kezelésére szolgáló új gyógyszerrel kapcsolatban.

Számos új kutatás tárt fel eddig nem ismert vagy nem igazolt mellékhatásokat széles körben alkalmazott hatóanyag-csoportoknál, illetve hatósági figyelmeztetés is megjelent fontos biztonságossági kockázatokkal kapcsolatban.

Az asztma vagy COPD kezelésére szteroid hatóanyagú inhalációs készítményeket alkalmazó időseknél nagyobb a valószínűsége bizonyos bakteriális infekciók kialakulásának.

A pittsburghi egyetem kutatói feltártak egy olyan molekuláris mechanizmust a súlyos asztmában kialakuló kortikoszteroid rezisztencia hátterében, amely alátámasztja, hogy ezek a szerek ronthatják bizonyos betegek állapotát.

Kutatók a humán interleukin-4 receptor monoklonális antitest dupilumab hatását vizsgálták perzisztens asztmában szenvedő felnőtt betegeknél, akik állapotát a magas dózisú inhalált kortikoszteroid kezeléssel nem sikerült javítani.