Az allergiás rhinitis gyógyszeres kezelése: széles körű hozzáférés, markáns árkülönbségek
Az allergiás rhinitis gyógyszeres kezelésében nemcsak a hatásosság és a biztonság, hanem a hozzáférhetőség és a megfizethetőség is meghatározza a valós terápiás lehetőségeket. Egy 51 országra kiterjedő ARIA-felmérés szerint az orális antihisztaminok és az intranazális kortikoszteroidok szinte mindenütt elérhetők, az árak azonban országok és gyógyszerosztályok között szélsőségesen eltérnek.
A vizsgálat háttere
Az elemzett közlemény abból a felismerésből indult ki, hogy az allergiás rhinitis kezelésében alkalmazott gyógyszerek közötti különbségek nem merülnek ki a hatásosságban és a biztonságosságban, mivel a költség, az elfogadhatóság és a méltányosság szintén befolyásolja az ajánlások gyakorlati értékét. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a kevésbé megfizethető terápiák korlátozhatják a hozzáférést, ronthatják az adherenciát, és ezzel érdemben alakíthatják a tünetkontroll esélyeit.
A közlemény célja ezért az volt, hogy naprakész, földrajzilag sokszínű adatokat gyűjtsön az allergiás rhinitis gyógyszereinek elérhetőségéről és legalacsonyabb költségéről, mivel a korábbi publikációk jellemzően több mint egy évtizeddel korábbiak voltak, és csak néhány országra korlátozódtak. Az eredményeket a szerzők kifejezetten az ARIA–EAACI 2024–2025 irányelvek fejlesztésének támogatására kívánták felhasználni.
Módszertan
A vizsgálat keresztmetszeti felmérés formájában zajlott 2024-ben, amelyben az ARIA-csoport szakértőit, illetve az általuk bevont egészségügyi szakembereket kérdezték meg saját országukban elérhető készítményekről és azok legalacsonyabb áráról. A felmérés az intranazális kortikoszteroidokra, az intranazális antihisztaminokra, az intranazális antihisztamin–kortikoszteroid fix kombinációkra és az orális antihisztaminokra terjedt ki, emellett más nazális, orális és ocularis készítményekre is rákérdezett, de a fő elemzés ezekre a fő osztályokra összpontosított.
A költségeket havi betegköltségként, teljes adherenciát feltételezve gyűjtötték be, majd az egyes országok helyi valutában megadott árait 2024-es, vásárlóerő-paritással korrigált amerikai dollárra konvertálták. Az osztályok közötti összehasonlítás során minden országban az adott gyógyszerosztály legolcsóbb készítményét vették alapul.
A főbb eredmények
A szerzők 67 érvényes választ kaptak, ami 20,0%-os válaszadási aránynak felelt meg, és összesen 51 ország adatait tette elemezhetővé. A legtöbb képviselt ország Európából került ki, ezt Ázsia, Amerika, Afrika és Óceánia követte; az afrikai reprezentáció különösen alacsony volt.
A gyógyszerosztályok közül az orális antihisztaminok bizonyultak a legtöbb országban a legolcsóbbnak: 36 országban ez volt a legalacsonyabb költségű opció, míg 12 országban az intranazális kortikoszteroidok, 4 országban pedig az intranazális antihisztaminok voltak a legkedvezőbb árúak. Az intranazális antihisztamin–kortikoszteroid fix kombináció egyetlen országban sem bizonyult a legolcsóbb osztálynak.
Az egyes gyógyszerosztályok képe
Az intranazális kortikoszteroidok mind az 51 vizsgált országban elérhetők voltak. E csoporton belül a flutikazon-propionát és a mometazon-furoát volt a legszélesebb körben hozzáférhető, míg a dexametazon és a flunisolid lényegesen kevesebb országban szerepelt. A legalacsonyabb, teljes adherenciára számolt havi költséget Izraelből jelentették, 0,28 USD PPP értékkel, míg a legmagasabbat Argentínából, 57,67 USD PPP összeggel. Az adott országban legolcsóbb intranazális kortikoszteroidként leggyakrabban a beklometazont és a mometazon-furoátot nevezték meg.
Az intranazális antihisztaminok 35 országban, vagyis a vizsgált országok 68,6%-ában voltak elérhetők. Közülük a legszélesebb körben az azelasztin 0,10%-os készítmény szerepelt, a többi hatóanyag ugyanakkor az országok kevesebb mint felében volt hozzáférhető. A legalacsonyabb havi költséget Bangladesből közölték, 1,5 USD PPP értékkel, a legmagasabbat pedig Kolumbiából, 71,37 USD PPP összeggel. A legolcsóbb intranazális antihisztaminként leggyakrabban az azelasztin 0,10%-os változata került megjelölésre.
A fix intranazális antihisztamin–kortikoszteroid kombinációk 45 országban, azaz a részt vevő országok 88,2%-ában voltak elérhetők. A két vizsgált kombináció közül az azelasztin–flutikazon volt gyakoribb, és 33 országban ezt tartották az olcsóbb kombinációnak. E gyógyszerosztály legalacsonyabb havi költségét Bangladesben mérték, 2,7 USD PPP összeggel, a legmagasabbat pedig Argentínában, 100,75 USD PPP értékkel.
Az orális antihisztaminok ugyancsak mind az 51 országban hozzáférhetők voltak. A cetirizin és a loratadin minden vizsgált országban elérhetőnek bizonyult, míg az ebasztin volt a legkevésbé széles körben hozzáférhető hatóanyag. A legalacsonyabb teljes havi költséget Hongkongból jelentették, 0,39 USD PPP értékkel, a legmagasabbat pedig Argentínából, 61,94 USD PPP összeggel. A legolcsóbb orális antihisztaminként leggyakrabban a cetirizint, ezt követően a dezloratadint és a loratadint azonosították; bilasztint egyetlen országban sem jelöltek a legolcsóbb szerként.
Földrajzi mintázatok és gyakorlati jelentőség
A tanulmány szerint a vásárlóerő-paritással korrigált legalacsonyabb gyógyszerköltségek összességében Ázsiában jelentek meg, míg a legmagasabb költségek többnyire Dél-Amerikában fordultak elő. A szerzők ugyanakkor azt is kiemelik, hogy még azonos régión belül is jelentős országközi eltérések mutatkoztak, továbbá a térítési rendszerek és a regionális finanszírozási különbségek szintén befolyásolják a betegek tényleges terheit.
A közlemény értelmezése szerint a kezelési döntések során a klinikai hatás mellett az adott országban elérhető és megfizethető terápiás opciók is mérlegelendők, különösen azért, mert az allergiás rhinitis krónikus állapot, amely hosszú távú kiadásokkal járhat. A szerzők három lehetséges költségcsökkentő megközelítést emelnek ki: az osztályon belül legolcsóbb, hatásvesztést nem okozó készítmény választását, a generikumok alkalmazását, valamint a megfelelő esetekben az intermittáló, szükség szerinti kezelés előnyben részesítését.
A vizsgálat korlátai
A tanulmány korlátja, hogy az adatok szakértői önbevalláson alapultak, és több országban nem volt lehetőség hivatalos forrásból ellenőrizni azok pontosságát. Szintén lényeges megszorítás a viszonylag alacsony válaszadási arány és az egyenetlen földrajzi lefedettség, különösen Afrika alulreprezentáltsága.
A szerzők azt is hangsúlyozzák, hogy a felmérés nem tért ki arra, a vényköteles készítmények költségéből mekkora hányadot fedez az egészségügyi rendszer, illetve mennyi marad a beteg saját terhe. Ezen túlmenően a vizsgálat nem költséghatékonysági elemzés volt, hanem a gyógyszerárak és a hozzáférhetőség leíró feltérképezésére vállalkozott.
Urbano MC, Vieira RJ, Xiang Y-K, et al. Availability and Costs of Allergic Rhinitis Treatments Across the World: A Survey of ARIA Experts. Allergy. 2026; doi:10.1111/all.70340.
