A 150 milliárd forint kettős hatása: Várólisták csökkentése célzott ösztönzőkkel

Az egészségügyi rendszerben zajló változások megértéséhez szükséges a finanszírozási környezet áttekintése. Ivády Vilmos közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának mesteroktatója a kórházi adósságkezelés során létrejövő paradigmaváltást egy lakott ház felújításához hasonlította. 2025-ben a kórházak összesen plusz 150 milliárd forint többletfinanszírozást kaptak. Ennek a többletforrásnak a felhasználása részletesen tervezett volt: 47,3 milliárd forint jutott élelmezésre, 51,3 milliárd forint az alapdíjra, míg 44,4 milliárd forintot a szakmafedezeti szorzóra fordítottak.

A jelentős forrásinjekció ellenére a kórházi adósság továbbra is súlyos terhet jelent. Míg 2024-ben az adósság elérte a 245 milliárd forintot, 2025-ben a tolerálható kórházi adósság összege 96 milliárd forintban került meghatározásra. Azonban az intézmények a 2025-ös évet nem nullás eredménnyel kezdték. Az inflációs hatás, 6,8 százalékos drágulással számolva, 54 milliárd forintot ér el 2025-ben, miközben a többlet konszolidációs igény 10–15 milliárd forint lehet.

A költségvetési limit túllépése

Ivády Vilmos rámutatott, hogy a szigorú költségvetési elvárásokat nehezen tudják tartani az intézmények. Jelenleg 44 kórház lépte túl a meghatározott limitet. Az adósságkeretet leginkább az egyetemi klinikák nem tudják tartani, ők a keretet 3,4 milliárd forinttal lépték túl, míg az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) fenntartású kórházak esetében ez a túllépés 10 milliárd forint körül mozog. Az 5 hónapos adatok szerint az OKFŐ kórházak közül 32 maradt a tolerálható szint alatt.

Összesen 160 kórházból 90 rendelkezik legalább 80 aktív ággyal. A maradék 70 kisebb intézmény közül 36 tartotta a szigorú elvárásokat.

Az ösztönzés hatékonysága és a várólisták redukciója

A finanszírozás megváltozása bizonyos területeken ösztönzőleg hatott. Szeged kiváló példával szolgált arra, hogyan lehet redukálni a várólistákat a célzott többletfinanszírozás révén. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja elmondta, hogy a radiológusok 60 százalékos többletfinanszírozásban részesültek, ami megnövelte a vizsgálatok számát és a hatékonyságot, minimálisra csökkentve ezzel a radiológiai várólistákat.

A Heves Vármegyei Markhot Ferenc kórház főigazgatója, Stankovics Éva pedig az intézményi együttműködés sikerességét emelte ki. Bár a vertikális irányítási struktúra három éve lépett életbe, az intézmények horizontálisan is együttműködnek (például a hatvani, gyöngyösi és parádfürdői intézményekkel). A projekt teamek kialakítása, illetve a kapacitások szükség szerinti átcsoportosítása eredményezte, hogy Heves vármegyében lehet a legkevesebbet hallani ellátási szűkösségről.

A pozitív példák ellenére a kórházak teljesítménye 2025-ben még mindig nem érte el a 2019-es, békeidőbeli szintet. Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke kiemelte, hogy a szakmákat megfelelő szinten kellene honorálni, különösen a műtétes szakmák többségénél, amelyek jelenleg veszteséget termelnek, és ezen a téren jelentős változásokra van szükség.

Az IT-rendszerek centralizációjának buktatói

A szakmapolitikai kihívások egyik neuralgikus pontja a CT- és MR-gépek államosítása, valamint az egészségügyi informatikai rendszerek központosítása.

A CT- és MR-gépek államosítása november 1-jén megtörtént. Bakos Gábor, a Fejér Vármegyei Szent György Kórház főigazgatója jelezte, hogy az átállás ellenére az informatikai problémák továbbra is fennállnak, például az EESZT-be való feltöltés nehézségei vagy az adathordozók megtelése. A projektet nehezítette, hogy az államosítást egy évvel elhalasztották, és még az átállás előtt egy hónappal is bizonytalanság jellemezte a szakdolgozók hozzáállását.

Ami az egészségügyi informatika (HIS) centralizációját illeti, a jogszabály bevezetése óta az eMedSolution (eMedSol) medikai rendszer bevezetése a cél az állami intézményekben. Király Gyula, a Hospitality Kft. stratégiai vezetője szerint ez a jogszabály "derült égből villámcsapásként" hatott, és közel 700 ember munkája került veszélybe. A projekt rendkívül lassan halad: eddig csupán 18 intézmény állt át, és több mint 60 kórház átállása 2026-ig kivitelezhetetlen. A szakember szerint az eMedSol-ban hiányzó modulok vannak, és a projekt teljesen eredménytelen.

Összefoglalva, a 2025-ös év a magyar egészségügyben a jelentős pénzügyi konszolidációs kísérletek éve volt, melynek során a célzott ösztönzők rövid távon sikert hoztak a várólisták csökkentésében, ám az intézmények gazdasági stabilitása és a szükséges informatikai modernizáció elmaradása továbbra is komoly kihívás elé állítja a szakembereket.