Emelt finanszírozással és szervezett betegutakkal rövidítenék a protézisműtétek várólistáit
A csípő- és térdprotézis-műtétek ösztönző finanszírozása mellett a betegirányítást, a műtéti előkészítést és az eredmények követését is átalakítja a várólista-csökkentési program.
A novemberben megjelent szabályozás a többletdíj meghatározó részét a dolgozók javadalmazásához rendeli, miközben 2027-től több lépésben új tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségek lépnek életbe. Az intézkedések eredményességének megítéléséhez a várakozók létszáma mellett az elvégzett beavatkozások számát és a tényleges várakozási időket is követni kell.
A hosszú várakozások legnagyobb részét két műtéttípus adja
A Magyar Közlönyben november 18-án megjelent 493/2026. kormányrendelet a várólista-csökkentési programhoz kapcsolódó finanszírozási és ellátásszervezési szabályokat módosítja. A rendelkezések az egészségügyi tárca közlése szerint október 15-én elindított, összesen 21,6 milliárd forintos programhoz kapcsolódnak. Az első szakasz a csípő- és térdprotézis-beültetésekre összpontosít, mivel a NEAK júniusi adatai alapján a legalább 180 napos várakozások több mint 90 százaléka ehhez a két beavatkozáshoz kötődött. Akkor csípőprotézis-műtétre közel 12 ezren, térdprotézis-beültetésre mintegy 23 ezren vártak.
A program tágabb egészségpolitikai célkitűzése, hogy 2027 végére a fekvőbeteg-ellátásban hat, a járóbeteg-ellátásban két hónap alá csökkenjen a várakozás. A két időhatár eltérő ellátási szintekre vonatkozik: a járóbeteg-szakellátás kéthónapos célértéke nem azonos a protézisbeültetésig eltelt idővel. A minisztérium szerint a várólisták tartós rövidítéséhez az újonnan jelentkező műtéti igények mellett is fenn kell tartani a többletteljesítményt.
Többletfinanszírozás és dolgozói díjazás
A rendelet alapján a csípő- és térdprotézis-műtétek várólistáiról a programba bevont esetek után az alapdíj 130 százalékának és az elszámolható súlyszámnak a szorzatával meghatározott finanszírozási díj számolható el. A minisztérium korábbi tájékoztatója az ösztönző finanszírozást a 2019-es bázishoz képest elért többletteljesítményhez kötötte, és a korábbi 110 százalékos díjazás 130 százalékra emelését jelezte. A magasabb térítés tehát a program feltételeinek megfelelő esetek finanszírozási ösztönzője.
A többletfinanszírozás 80 százalékát az ellátásban és a várólisták kezelésében részt vevő dolgozók díjazására kell fordítani. Ez a munkaszerződés szerinti fizetésen felüli juttatás; nem a teljes műtéti finanszírozás 80 százalékának felosztását jelenti. A tárca az érintettek között az orvosokat, az egészségügyi szakdolgozókat és az ellátásszervező koordinátorokat nevezte meg.
A teljes keretből 2026-ban 1,2 milliárd, 2027-ben 18,9 milliárd forintot szánnak a protézisműtétek ösztönző finanszírozására. További egymilliárd forint szolgálja a műtőkihasználást javító eszköz- és informatikai fejlesztéseket, félmilliárd pedig az Országos Intézményi Várólista Regisztrációs Rendszer továbbfejlesztését és funkcióbővítését.
Elsősorban a nappali műtőkapacitást használnák ki jobban
A tervezett kapacitásnövelés elsődleges eszköze a rendes munkaidő hatékonyabb felhasználása. A minisztérium tájékoztatása szerint azokban az intézményekben, ahol korábban napi két-három beavatkozás történt, megfelelő szervezéssel akár négy műtétre is sor kerülhet. Ez nem valamennyi kórházra érvényes teljesítményvállalás: a megvalósítható műtétszámot a helyi személyi, műtői és osztályos feltételek határozzák meg.
Ahol a kapacitások lehetővé teszik, délutáni, illetve időszakos szombati műtéteket is szervezhetnek. Az éjszakai tervezett beavatkozásokat a tárca csak végső lehetőségként említi, mivel az éjszakai műszak elsődlegesen a sürgős esetek ellátását szolgálja. A program az intézmények együttműködésével is számol: szükség esetén műtéti csapatok más kórház műtőjében dolgozhatnak.
A műtőidő kihasználását az előkészítés összehangolásával is javítanák. A várólista-koordinátorok feladata az időpontok egyeztetése és a betegek előrehaladásának követése. Ha egy tervezett műtét elmarad, egy már előkészített beteg behívásával tölthetik fel a felszabaduló időpontot.
A betegirányításban is új kötelezettségek jelennek meg
A szabályozás több, 2027-ben alkalmazandó változtatást tartalmaz. Január 1-jétől a várólista kezeléséért felelős dolgozóknak a kezelőorvosnál kezdeményezniük kell a műtét előtti vizsgálatokhoz szükséges beutalók kiadását. A koordináció így nem csupán az operáció időpontjára, hanem az előkészítő vizsgálatok elindítására is kiterjed.
Május 1-jétől kötelezővé válik a beteg tájékoztatása arról, ha másik egészségügyi intézményben korábban elvégezhető a szükséges beavatkozás. A beteg beleegyezése esetén a várólista-felelős megszervezi az áthelyezés egyeztetését. Ha az adott kórház személyi, tárgyi vagy szakmai feltételek hiányában nem tud időben ellátást biztosítani, másik intézményben elérhető korábbi időpontot kell felajánlania.
Amennyiben a beteg állapota gyorsabb ellátást indokol, a korábbi lehetőségről adott tájékoztatást a beteg aláírásával kell dokumentálni. Másik orvos választásakor a hosszabb várakozás lehetőségéről és annak egészségügyi kockázatairól is tájékoztatást kell adni. A meg nem jelent betegek törlésével kapcsolatos háromnapos határidőt pedig az elmulasztott ellátás időpontja helyett a tájékoztató kézhezvételétől számítják.
A minőség követése a finanszírozás részévé válik
A minisztériumi tájékoztató a 30 százalékos finanszírozási többleten belül az alapfinanszírozáshoz viszonyított 25 százalékpontot az ellátáshoz, további öt százalékpontot a minőségi adatok jelentéséhez kapcsol. Utóbbi körbe a betegvisszajelzések, a betegek által jelentett eredmények és a protézisregiszter adatai tartoznak. A program így a beavatkozások számának növelése mellett az ellátás dokumentálását is ösztönzi.
A rendeletről szóló MTI-tájékoztatás szerint 2027. április 1-jétől az egészségbiztosítói és a protézisnyilvántartási rendszerek adatainak legalább 90 százalékban összekapcsolhatónak és ellenőrizhetőnek kell lenniük. A betegélményt és a betegtájékoztatás minőségét kérdőívekkel mérik; ezek számának meg kell haladnia az ellátott betegek számának 75 százalékát.
A rövidebb lista önmagában még nem bizonyít gyorsabb ellátást
A program kezdeti lépése a várólisták felülvizsgálata. A minisztérium november 15-i határidőt jelölt meg valamennyi, 180 napnál régebben várakozó beteg helyzetének egyéni áttekintésére. A legalább egy éve várakozókat dokumentáltan keresik meg, elsősorban telefonon, ennek sikertelensége esetén postai úton.
Az adatok pontosítása és a tényleges kapacitásbővítés hatását külön kell értékelni. A NEAK-adatokat feldolgozó KórházMérleg november 16-i összesítése szerint az október 13-i állapothoz képest csökkent a 60 napnál régebben várakozó csípő- és térdprotézises betegek száma, miközben az előző hat hónapban megoperáltak átlagos várakozási ideje nem rövidült. Ezek eltérő betegcsoportokat és időszakokat leíró mutatók, ezért önmagukban nem igazolják a program eredményességét vagy eredménytelenségét.
A minisztérium és a NEAK negyedéves értékelést ígér. Ennek során az elvégzett műtétek számát, a várakozási időket és a minőségi adatokat együtt szükséges követni, elkülönítve a nyilvántartás rendezéséből származó létszámváltozást a ténylegesen gyorsabb műtéti hozzáféréstől.
Egészségügyi Minisztérium