Még a múlt év őszén indította a kormányzat mintegy 90 szakrendelő közreműködésével az úgynevezett Járóbeteg Irányítási Rendszert (JIR), amelyben a páciensek a különböző szakrendelésekre akár online, vagy egy callcenter segítségével is kaphatnak időpontot. Az új rendszerrel az volt a céljuk, hogy a rendelési idők minden percében lássanak el beteget.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára tavaly ősz óta többször is jelezte: ezt a rendszert majd valamennyi szakrendelőre, háziorvosra kiterjesztik, sőt idén júliustól már maguk a betegek is foglalhatnak időpontot az úgynevezett Egészségablak applikáció segítségével.
A háziorvosi időpontfoglalás részleteiről tavaly októberben társadalmi vitára bocsátott jogszabálytervezet már akkor erős tiltakozást váltott ki az alapellátók körében, emiatt több szakmai szervezet is aláírásgyűjtésbe kezdett. Akkor ezek a szervezetek azzal érveltek, egy ilyen elváráshoz nincsenek meg a feltételek, de az észrevételeikre nem érkezett kormányzati reakció. Ellenben február utolsó napján megjelent a jogszabály. Március 7-én pedig arról kaptak levelet a háziorvosok az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ) főigazgató-helyettesétől, hogy március elsejétől a beutaló köteles ellátásokra – ha a beteg személyesen megjelenik a rendelőben – a háziorvosnak kell az úgynevezett digitális időpontfoglaló rendszerben előjegyeznie a páciensét. Csakhogy a lapunk által az ország különböző pontjain megkérdezett háziorvosok egyike sem tudja használni az új rendszert, a betegek ellátáshoz most alkalmazott szoftvereik tanúsítására várnak, ugyanis ez lenne az egyik előfeltétele az új rendszerhez való csatlakozásnak. Volt aki úgy tudta, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) részéről sem készültek el még azok a fejlesztések, amelyek zökkenőmentessé tennék a háziorvosok számára a betegút szervezését.
Jelenleg a JIR pilot rendszeréből kimaradt háziorvosok úgy kereshetnek, hogy azon a felületen, ahová korábban a Covid-oltásokat rögzítették, meg kell adniuk a beteg adatait és azt követően lépegethetnek a szakrendelők között felajánlott időpontot keresve. „Ha minden simán megy, úgy legalább 5-10 percre van ehhez szükség. Ám gyakran lassú az E-tér, vagy az éppen a keresett ellátásra nincs általában kiajánlott időpont” – mondta az egyik, a fővárosban praktizáló háziorvos, aki úgy tudta, hogy a próbaprogramban is Budapestről csak néhányan vesznek részt aktívan. A többieket nem vonták be.
Kérdésünkre, hogy a háziorvos látja-e a saját területi ellátásához tartozó foglalható időpontokat, az OKFÖ sajtóosztálya azt a választ adta, hogy a vármegyei irányító intézmények kéthetente tájékoztatják majd a háziorvosokat azokról a szakrendelésekről, ahol lehetőség van digitális időpontfoglalásra.
A Népszava által megkeresett szakrendelők arról számoltak be, hogy ők egyáltalán nem érdekeltek abban, hogy kiajánljanak időpontot a háziorvosok számára. Részben sok ellátó saját időpontfoglaló-rendszert működtet a területéhez tartozó és regisztrált betegeknek, akik így közvetlenül maguk is foglalhatnak időpontot. Másrészt erős a félelmük, hogy ha megtennék saját területi betegeiktől vonnának el kapacitást, illetve az új, más területről foglalók többletellátást generálnak például a labor, ultrahang vagy egyéb képalkotó vizsgálatokra, amely aztán „csődbe viszi” a szakrendelőt.
A kormányzat a szakrendelőktől azt várja, hogy kapacitásaik legalább 30 százalékát ajánlják fel a háziorvosi foglalórendszerben. A járóbetegellátóknak, különösen ahol még nem működnek a saját időpontfoglalós rendszerek, jobban megfelel a jelenlegi gyakorlat. Miszerint egy-, másfél hónapra nyitják meg az előjegyzési listáikat és a beutaltak a hónap bizonyos napján, meghatározott időablakban kérhetnek telefonon vagy személyesen időpontot. E gyakorlattal nincs megszámlálható szakorvosi ellátásra várakozó, hiszen aki nem jut időponthoz, az láthatatlan marad a rendszer számára.
– Miután a Magyar Orvosi Kamara is tiltakozott a háziorvosoknak március hetedikén kiküldött levél miatt, Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár ad hoc egyeztetést kezdeményezett az érdekképviselőkkel. Így szerdán a belügyminisztériumban az ágazat vezetői arról tájékoztatták a Magyar Orvosi Kamara képviselőit, hogy március elsejétől mégsem kell egységesen alkalmazni a háziorvosoknak az időpontfoglaló rendszert – tájékoztatta lapunkat Keczéry Attila zuglói háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara titkára. A háziorvosoknak az OKFÖ által kiküldött levél azt az információt tartalmazta, hogy mindenkinek kötelezően alkalmaznia kell az időpontfoglalást, de az egyeztetésen a kormányzat képviselői azt állították, hogy a teljes rendszer csak július elsejével indul. Addig csak azokban a szakrendelőkben és kórházi szakellátóhelyeken működik, ahol már a pilot projektben is részt vettek. Illetve a kör folyamatosan bővülhet mindazokkal, akiknél a technikai feltételek megteremtődnek. Vagyis a tárca képviselőinek tájékoztatása szerint azok, akik még nem csatlakoztak, nem követtek el hibát – hangsúlyozta Keczéry Attila. A titkár elmondta azt is, hogy összességében a kamara támogatja azt a kormányzati elképzelést, hogy az Egészségablak applikáció fejlesztésével egyszerűbbé kívánják tenni a receptek kiváltását, az időpontfoglalást. A titkár úgy vélte: ezúttal korrekt tájékoztatást kaptak a tárcától.
Egyes betegelégedettségi elemzések szerint míg 2015-ben a közösségi médiában az egészségügyi ellátásra reagáló negatív kommentek negyven százalékában szerepelt a várólista, a várakozási idő és az orvoshiány, addig tavaly év végén már ez az arány több mint 70 százalék volt. Azaz jelentősen romlott a szakrendelésekhez való hozzáférés. Ezt alátámasztja a Medicina 2000 Szakellátási Szövetség gyűjtése is, amelyhez 2014 óta kérnek rendszeresen adatokat a szakrendelőktől. Aszerint 2019-ről 2023-ra átlagosan ugyan alig egy héttel nőttek a várakozási idők, de egy-egy szakrendelésnél három hétnyivel is nyúltak a korábban sem rövid sorok. Most akár több hónapra is szükség lehet ahhoz, hogy valakit fogadjon kardiológus endokrinológus, diabetológus vagy sorra kerüljön ultrahang vizsgálatára.
OKFŐ: „A rendszer bevezetése fokozatos”
„Valamennyi háziorvos, házi gyermekorvos részére” – így kezdődik az a levél, amelyet az OKFŐ küldött ki még márciusban a doktoroknak. És rögtön az elején rögzítik: „Az Önöket érintő változások 2024. március 1. napján hatályba léptek, azaz ezen naptól – a szabályok keretei között – részt kell venniük betegeik részére járóbeteg szakellátásra történő időpontfoglalás folyamatában.”
Arra a kérdésünkre, hogy miért küldtek ki márciusban levelet a rendszer használatáról, ha annak indítását nem is tudták lehetővé tenni, azt írták: „A rendszer bevezetése fokozatos. Júliustól kell mintegy 300 rendelőben működnie a JIR-nek a kormányrendelet szerint. Márciusra 90 rendelő kapcsolódott be, ami pontosan az előzetes terveknek megfelelő.” Arra a kérdésünkre nem reagáltak: Megerősítik-e, hogy a rendszer nem működött megfelelően?
Mi, mennyi
A szakrendelők 1000 helyszínen évente 50-60 millió alkalommal fogadnak beteget, ebből 30-40 millióra a háziorvosok írnak a beutalót. A többire vagy maga a szakrendelő hívja vissza kontrollra a betegeket vagy maga a páciens érkezik beutaló nélkül.
Halasztás az új Járóbeteg Irányítási Rendszernél
Márciustól több szakrendelésre már a háziorvosoknak kellene időpontot foglalniuk pácienseiknek, ám a rendszer többek szerint sem jó. A belügy ad hoc egyeztetést hívott össze, állítja az orvosi kamara.
hirdetés
