Kórházi tartozások egy informatikai szállító szemével
A kórházi tartozásállomány mértékének, változásainak és hatásainak bemutatása a közfinanszírozott egészségügyi ellátóhálózat egyik informatikai beszállítójának a szemszögéből.
Az elemzés a kórházi tartozásállományt vizsgálta egy kórházi információs rendszert szállító piaci szereplő szemszögéből, kiemelt figyelemmel arra, hogy a szolgáltató KKV elérhető kintlévőség adatiból milyen összefüggések mutathatók be, illetve milyen hatások érvényesülnek az irányában fennálló tartozás mértékének változásában. Célja feltárni azokat az okokat és hatásokat, amelyek a közfinanszírozott szolgáltatók informatikai szállítóval szemben fennálló tartozásának volumenét meghatározzák, illetve befolyásolják.
A retrospektív elemzéshez az adatokat a vizsgált kórházi információs rendszer szállítójának saját adatai biztosították, illetve a nyilvánosan elérhető országos kórházi tartozásállomány adatok adják. Az elemzés során szignifikancia szinteket és korrelációs együtthatókat vizsgáltak különböző statisztikai módszerekkel.
A vizsgálat eredményeként kimutathatóvá válik, hogy az állami konszolidációs beavatkozásoktól függően sok egyéb helyi hatás is befolyásolja az adott intézmény fizetési hajlandóságát, illetve a tartozások felhalmozásának dinamikáját.
Kornai János közgazdász szerint az állami tulajdonban lévő kórházak könnyebben túllépik a költségvetési korlátokat, mint a magántulajdonban lévő, hasonló profilú intézmények. A professzor a „60 éves a Közgáz” elnevezésű rendezvényen tartott előadásában kiemelte: felelőtlen gazdálkodásra sarkall, hogy az állam az utolsó pillanatban mindig megmenti az eladósodott intézményeket.” A kérdés tehát, hogy a menedzsmentmagatartást torzító puha költségvetési korlátot alkalmazzuk-e, eltűrjük-e.
A közfinanszírozott egyészségügyi ellátók által évről évre újratermelt tartozásállomány folyamatosan a vizsgálatok, elemzések fókuszában van, azonban ezek az elemzések elsősorban arra koncentrálnak, hogy a kintlévőségek kialakulásának okait, mértékét, és az egyes intézménytípusok közötti eltérő volumen okát vizsgálják, illetve a konszolidáció módszertanát kialakítsák; azonban az, hogy ez a szállítók oldaláról pontosan mit is jelent, az kevéssé kerül az érdeklődés középpontjába. Fontos kiemelni, hogy az évente egy alkalommal a felhalmozott tartozásállomány rendezésére biztosított forrás szállítói oldalról nem jelenti egyértelműen a kintlévőségek azonnali és menetrendszerű megszűnését.
Az adatok elemzése, az okok őszinte feltárása, hatásainak vizsgálata és azok intézményenkénti összehasonlítása bemutatja, hogy a központi konszolidációtól függetlenül sok egyéb szempont is befolyásolja a tartozásállomány változás dinamizmusát. Ezeknek az okoknak a detektálása és kezelése lehetőséget ad a kórházi tartozások csökkentésére, az egészségügyi beszállítók finanszírozási terheinek az enyhítésére. A cikkben kidolgozott függvény felhasználása lehetőséget ad az egészségügyi ágazat hatékonyabb működésére, illetve nem utolsó sorban a kiszámítható pénzügyi környezet biztosításával a jobban működő beszállítók termékein és szolgáltatásain keresztül nagyobb betegbiztonság is elérhető.
egov
