Kormányzati átmenet idején is folytonos ellátást kérnek a betegszervezetek az egyedi gyógyszerkérelmeknél
Hat betegképviseleti szervezet közös fellépése arra figyelmeztet: az egyedi gyógyszerfinanszírozási döntések adminisztratív késedelme nem pusztán szervezési kérdés, hanem közvetlen betegkockázat. A kormányzati átmenet körüli bizonytalanság ezért azonnal túlmutat a politikán, és az ellátásbiztonság próbakövévé teszi a Batthyány-Strattmann László Alapítvány működését.
Betegszervezeti jelzés a döntéshozóknak
Hat hazai betegszervezet arra kérte az egészségpolitikai döntéshozókat és a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért szervezetét, hogy a kormányváltás időszakában is megszakítás nélkül bírálják el az egyedi gyógyszerkérelmeket. A közös álláspont szerint a terápiákhoz való hozzáférés nem függhet a politikai átmenet adminisztratív következményeitől, mert ezek az ügyek sok esetben súlyos állapotú, daganatos, ritka betegséggel élő vagy krónikus betegek kezelését érintik.
Kik álltak a felhívás mögé?
A kezdeményezéshez csatlakozó szervezetek között szerepel a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége, a Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesülete, a Hasnyálmirigyrákos Betegek Országos Egyesülete, a Mályvavirág Alapítvány, a Reumabetegek a Célzott Terápiáért Közhasznú Egyesület és a Lélek-zet Egyesület. Fellépésük lényege, hogy az ellátáshoz való hozzáférés folyamatossága különösen azoknál a betegeknél kulcskérdés, akiknél a terápiás késedelem a betegségkimenetelt is ronthatja.
Mi változott az egyedi kérelmek rendszerében?
Az ügy hátteréhez tartozik, hogy 2025. február 14-től a Batthyány-Strattmann László Alapítványhoz kerültek azok a kérelmek, amelyek a támogatással nem rendelhető gyógyszerekhez, illetve egyes méltányossági finanszírozási eljárásokhoz kapcsolódnak. A NEAK ismertetése szerint az egyedi támogatás célja az, hogy a beteg sajátos klinikai helyzetére tekintettel csökkenjen a térítési teher olyan esetekben, amikor a standard támogatási mechanizmus nem biztosít hozzáférést.
Nem adminisztratív, hanem betegbiztonsági kérdés
Az ilyen kérelmek elbírálása részletes orvosi dokumentációt, diagnosztikai adatokat, terápiás indoklást és finanszírozási mérlegelést igényel. Éppen ezért bármilyen fennakadás az ügyintézésben közvetlenül érintheti azoknak a betegeknek az ellátását, akiknél a kezelés halasztása nemcsak kényelmetlenséget, hanem klinikai kockázatot is jelenthet.
Viták az alapítvány működése körül
A rendszer átalakítása kezdettől fogva szakmai és közéleti vitákat váltott ki. Sajtóbeszámolók szerint kérdések merültek fel az alapítvány szerepével, az eljárások átláthatóságával és az ügyintézési idők alakulásával kapcsolatban, miközben a szervezet jelentős állami forrásból működik; a Telex beszámolója szerint eddig közel 90 milliárd forint támogatás állt mögötte.
Gyorsítási kísérletek, megmaradó bizonytalanságok
2026 februárjában több sajtóforrás arról számolt be, hogy az alapítvány az ügyhátralék csökkentésére többleterőforrásokat kapott, és az új kérelmeknél 60 napos ügyintézési határidővel számolnak. Ez a működés kiszámíthatósága felé tett lépésnek tekinthető, ugyanakkor a betegoldali aggodalmakat nem szünteti meg teljesen, különösen akkor, amikor a döntési lánc stabilitása politikai átmenet idején válik próbára tett tényezővé.
Tágabb finanszírozási környezet
A kérdés ráadásul nem elszigetelten jelenik meg a hazai gyógyszerpolitikában. Március végén a kormány olyan rendeletmódosítást bocsátott társadalmi egyeztetésre, amely 83 új gyógyszer és terápiás lehetőség befogadását vetíti előre, mintegy 38 milliárd forintos keretben, és a közlések szerint onkológiai, neurológiai és génterápiás kezeléseket is érint.
Miért marad kulcskérdés az egyedi finanszírozás?
Még ha a tb-befogadási kör bővül is, az egyedi méltányossági és alapítványi eljárások szerepe rövid távon várhatóan nem csökken érdemben. A ritka, nagy értékű vagy speciális indikációjú terápiák esetében továbbra is maradnak olyan betegcsoportok, amelyek számára az egyedi finanszírozási út jelenti az egyetlen reális hozzáférési lehetőséget. Ebben az összefüggésben a mostani betegszervezeti fellépés nem pusztán érdekvédelmi nyilatkozatként értelmezhető, hanem annak jelzéseként, hogy az ellátás folytonosságát a gyakorlatban működő, ellenőrizhető és időben teljesítő döntési mechanizmusok tudják szavatolni.
Telex
NEAK
