Kritikus humánerőforrás-hiány az egészségügyben: szakdolgozó nélkül összeomolhat a rendszer

A hiány sokkoló mértéke

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a Magyar Kórházszövetség konferenciáján és a Népszavának adott nyilatkozatában is figyelmeztetett: a helyzet kritikus, az ápolók magas átlagéletkora, a bérrendszer problémái, a túlterheltség és a presztízsvesztés tízezreket tart távol a betegágyaktól. A felnőtt ápolás területén mintegy 14 ezer szakápoló hiányzik, ami egyes kórházak működésképtelenségét is okozhatja. Az OECD átlagához viszonyítva még sötétebb a kép, mert a hiány meghaladja a 40 000-et.

Öt évvel ezelőtt még ezer lakosra 6,2 ápoló jutott Magyarországon, tavalyra ez az arány 5,3-ra csökkent. A hiány miatt több osztályon már most is kórtermeket zárnak le. Egy nagy centrumkórház szakembere a lapnak arról beszélt, hogy ahol dolgozik, szinte nincs 40 év alatti ápoló. A rendszer stabilitása nagyrészt a nyugdíjas kollégákon múlik: ha a felnőtt ápolás területén dolgozó 6500 nyugdíjas szakember végleg visszavonulna, az alapvetően megbéníthatná az ellátást.

Generációs és bérproblémák: miért hagyják el a pályát?

Balogh Zoltán szerint az egészségügyi dolgozók kiáramlása több tényezőre vezethető vissza, és a bérkérdés mellett komoly strukturális problémák is fennállnak. Az ellátórendszerből egyre jobban kopik ki az a generáció, amely még „fogát összeszorítva, teszi a dolgát”. Az utánuk érkező Z generáció már többet akar, és nem elégszik meg a jelenlegi bér- és munkakörülményekkel. A segítő szakmák ma már nem számítanak vonzónak a fiatalok körében. Ők jellemzően stresszesebbek, hajlamosabbak a gyors kiégésre, és hamarabb döntenek a munkahelyváltás mellett, ha a körülmények nem felelnek meg az elvárásaiknak. Ausztriáig is elég elmenniük, hogy a hazai bérek dupláját megkeressék. A hiányt külföldi vendégmunkásokkal pótolni nem járható út, mivel „a magyar beteggel magyarul kell beszélni”. Balogh Zoltán a szakdolgozói lét jelentős mértékű devalválódása miatt támogatásért fordult a döntéshozókhoz (minisztérium, főigazgatók) és a szakmai/oktatásügyi vezetők felé. Kijelentette, hogy a helyzet azonnali struktúra-átalakítást és átfogó bérrendezést tesz szükségessé.

Infrastruktúra és adminisztráció: a mindennapi nehézségek

A humánerőforrás válságát tovább súlyosbítják a mindennapi működést nehezítő gondok. Balogh Zoltán szerint a korszerű munkafeltételek hiánya is aggasztó: van olyan kórház, ahol még a stabil wi-fi hálózat hiánya is problémát jelent. A bérnővérek alkalmazásának 2024. januári szigorítása (maximális heti 12 óra másodállás és az ügynökségeken keresztüli foglalkoztatás tilalma) tovább nehezítette a napi munka szervezését, hiszen korábban a fővárosi kórházakban a szakdolgozók 10-15%-a, egyes éjszakai és hétvégi műszakokban pedig akár a fele is bérnővér volt. A MESZK elnöke egyértelműen kijelentette, hogy a helyzet drámai, és azonnali, átfogó intézkedések nélkül az ellátórendszer összeomolhat.