Szakorvosi járóbeteg-ellátás: hogyan változott 1 év alatt?

A kutatás célja, hogy az egészségügyi szakértők és döntéshozók számára is nagyobb rálátást biztosítson a magyar egészségügyi ellátást használók ügyféloldali elégedettségére és adatokkal támassza alá vagy cáfolja meg a piaci, politikai szereplők vélekedéseit.

Az 1000 fős felmérés célcsoportja a felnőtt lakosságnak az a része volt, amely az elmúlt félévben valamilyen szakorvosi ellátásban részesült. A minta nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szempontból reprezentatív volt (vagy szükség esetén utólagos súlyozást alkalmaztak). A megkérdezettek az utolsó járóbeteg-ellátásukat értékelték.

Az eredményeket dr. Erdős Attila, a Prémium Egészségpénztár Igazgatótanácsának elnöke mutatta be, aki azt is elmondta, hogy jelenleg a befizetések 38 százalékát költik magánorvosi ellátásra, és míg 2022-ben az ügyfelek 20%-a értékelte aránytalanul drágának az ellátást, addig 2023-ban ez az arány 29%-ra emelkedett.

Felmérés a szakorvosi járóbetegellátás minőségéről a betegek szemével

A Prémium Egészségpénztár létrehozta a Prémium Járóbetegellátás Minőségi Index (PJMI) mutatót, mely a magyarországi egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők elégedettségét...

A kutatás szempontjai

A kérdések a szakorvosi ellátást megelőző (azaz „előtte”), döntően hozzáférésre vonatkozó adatokat (időpont foglalás, várakozási idő), az ellátás körülményeit („alatta”) (az orvos viselkedése, panaszok, kórelőzmény kikérdezése, fizikális vizsgálat, eredményközlés módja), valamint a vizit utáni események („utána”) értékelését (biztonságérzet, utasítások betartása, gyógyszerkiváltás) foglalják magukban.

„Előtte”: Bajnok a magánellátás

A vizsgálatot megelőző tényezők tekintetében a magánellátás teljesít jobban. Korszerűbb foglalási lehetőségek igénybevételével, rövidebb várakozási idővel érkezhetünk lényegesen szebb, modernebb környezetbe, ahol kevesebb rendelői várakozással juthatunk a választott doktorunkhoz. A különbség a két szektor között markáns volt 2022-ben és az is maradt (magán 2022-ben 82 pont, 2023-ban 81 pont, állami 2022-ben 60 pont, 2023-ban 59 pont).

„Alatta”: A magánorvosok 4 perccel többet szánnak a vizsgálatra

Résztelesebben kérdeznek ki, vizsgálnak, pontosabban adminisztrálnak, kedvesebbek, odafordulóbbak, alaposabban magyarázzák el a teendőket. A magánellátás előnye ezen a területen nem változott (magán 2022-ben 82 pont, 2023-ban 83 pont, állami 2022-ben 71 pont, 2023-ban 72 pont).

„Utána”: Alig van különbség az állami és a magánellátás között

A válaszok ebben a témában alig észrevehető különbséget eredményeztek. Azaz a betegek hasonlóképpen tartják be az orvos utasításait és váltják ki, illetve szedik be a javasolt gyógyszereket akár állami, akár magánellátásban vettek részt (magán 2022-ben 91 pont, 2023-ban 92 pont, állami 2022-ben 92 pont, 2023-ban 93 pont). Az orvos munkája eredményének megítélésében tehát eltűnnek a különbségek. A magánellátásban azt megítélni tudók 86 %-a jó kezekben tudja magát és 95% másnak is ajánlaná a doktort, míg az állami rendelőkben ezek az arányok 81% és 88%.

Továbbra is minden ötödik szakorvos-beteg találkozás a magánegészségügyben történik

A magán vizitek aránya érdemben nem változott az elmúlt évhez képest. 2023-ban a magánorvosi igénybevételt egymással párhuzamosan több tényező is befolyásolta. Az infláció okozta életszínvonal csökkenés visszavetette a keresletet. Ezzel párhuzamosan azonban az állami rendszer kapacitása még mindig folyamatosan a 2019-es értékek alatt van, így a várakozási idők és ezzel az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés tovább romlott, a fizetős lehetőségek felé terelve a gyógyulni vágyókat.

A kutatás szerint elsősorban a fiatalabb és tehetősebb korosztály választja a privát szolgáltatókat. Az igénybevétel az egy évvel korábbiakhoz képest a 300 000 Ft alatti jövedelemsávokban tovább csökkent, míg felette emelkedett.

Az idő pénz

Az idő a legfontosabb tényező. A magánellátásban rövidebb idő alatt hozzáférhető az orvos, ugyanannyit kell érte utazni, de a rendelőben kevesebbet kell várni és többet foglalkoznak a beteggel.

Nőtt a várakozási idő az állami ellátásban

Az állami ellátást közel 20%-ban időpontfoglalás nélkül veszik igénybe a páciensek. Részben azért, mert állításuk szerint nincs lehetőség előre foglalásra, vagy nem kívánnak élni vele. Azok számára, akik előre foglalnak az állami oldalon, észrevehetően nyúltak az előjegyzési idők: 9% több, mit egy hónap, de további 10% több, mint két hónap múlva kerül sorra.

Összesített eredmények

Az állami szakorvosi ellátást a betegek 75 (2022-ben 74 pont), a magánellátást 85 (2022-ben 85 pont) pontra értékelték ezúttal a Prémium Járóbeteg-ellátás Minőségi Index (PJMI) száz pontos skáláján.

Szakértői megbeszélés

Az eredmények áttekintése után szakértők egy kerekasztal beszélgetés során értékelték a hallottakat.

A kerekasztal résztvevői voltak:

• Sinkó Eszter, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) elnökhelyettese
• Ficzere Andrea, a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese
• Erdős Attila, a PRÉMIUM Egészségpénztár Igazgatótanácsának elnöke
• Váradi Péter, a PRÉMIUM Egészségpénztár stratégiai tanácsadója
• Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara volt elnöke
• Kirschner András, a SWISS Medical Zrt. ügyvezetője

Dr. Erdős Attila felvetette, hogy a percepció sokkal rosszabb az egészségügyi ellátással kapcsolatban, mint amit a kutatás eredményei mutatnak. Ez szerinte annak tulajdonítható, hogy a sajtó sokkal inkább a negatívumokról hajlamosabb beszámolni. Pl. megvizsgálta, hogy 2023. október és december között milyen cikkek jelentek meg, ráadásul legtöbben az egészségügyet a kórház fogalmával társítják leginkább.

Dr. Ficzere Andrea kiemelte, hogy a hozzáférés Magyarországon sokkal jobb, mint Nyugat-Európában vagy a skandináv országokban. Hogy ez jó vagy rossz, lehetne tovább elemezni.