Prevenció, rendezett betegutak és minőségmérés: javaslatok a hazai egészségügyi ellátás átalakítására

Az ellátás hozzáférhetősége és eredményessége állt a középpontban

Az Egyensúly Intézet 2026. október 8-án, Budapesten rendezte meg „Magyarország 2030 – A magyar egészségügy jövője” című konferenciáját, amelyen bemutatta az ellátórendszer átalakítására vonatkozó javaslatcsomagját. A tanácskozás az idő előtti halálozás visszaszorítását, a népegészségügy szerepét, az ellátáshoz való hozzáférést és a finanszírozás kérdéseit kapcsolta össze. A felszólalásokban visszatérő szempont volt, hogy az egyes intézmények teljesítménye mellett a teljes betegút működését is értékelni kell.

Boros Tamás, az intézet igazgatója előadásában mintegy 900 ezerre tette azok számát, akiknek a háziorvosi körzetében nincs saját, állandó háziorvos. Ez nem azonos az ellátás teljes hiányával, de az állandó orvos nélküli körzetek jelentős hozzáférési problémát jeleznek. A konferencián a lakóhelyhez, az iskolázottsághoz és a jövedelmi helyzethez kapcsolódó egészségi különbségek is hangsúlyt kaptak. Ezek mérséklését a résztvevők nem kizárólag kórházi feladatként, hanem alapellátási, népegészségügyi és szociális kérdésként tárgyalták.

Többletforrás és finanszírozási változtatások

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter az évi legalább 500 milliárd forintos költségvetési többletforrás tervezett felhasználásának három fő területét nevezte meg: a humánerőforrás megerősítését, ezen belül a szakdolgozói bérek emelését; az alapfinanszírozás rendezését; valamint az ellátáshoz való hozzáférés javítását. A konferencián az egészségügyi közkiadások GDP-arányos szintjének 4,7 százalékról 7 százalékra emelése is célként jelent meg. Ezek finanszírozási vállalások és szakpolitikai célkitűzések, nem már teljesült ráfordítási adatok.

A miniszter a kórházi adósságok mérsékléséről és újratermelődésük visszaszorításáról is beszélt, ugyanakkor a következő évre nem ígért teljes adósságmentességet. A forrásbővítést az ellátásszerkezet átalakításával kapcsolta össze: az egynapos sebészet és a járóbeteg-ellátás erősítésével csökkentenék a kórházakra összpontosuló terhelést. A bejelentések így nem pusztán az intézményi kiadások növelésére, hanem az ellátási formák közötti munkamegosztás módosítására irányultak.

Várólisták: az adatminőség is befolyásolja a helyzetértékelést

A tárcavezető október 15-re jelentette be a fekvőbeteg-ellátás várólistáinak csökkentését célzó program indulását, amelyhez pozitív ösztönzőket terveznek. Beszámolt a nyilvántartások ellenőrzéséről is: egy székesfehérvári példában a megkeresett, várólistán szereplő betegek 20–30 százalékáról kiderült, hogy másutt már átestek a műtéten. Ez egy helyi tapasztalat, ezért nem tekinthető az országos várólisták egészére érvényes aránynak.

A példa az ellátási kapacitások mellett a nyilvántartások naprakészségének jelentőségét is megmutatta. A már elvégzett beavatkozások miatt szükségtelenné vált bejegyzések rendezése pontosabb képet adhat a ténylegesen várakozó betegekről. Az adminisztratív korrekció ugyanakkor önmagában nem jelent újabb műtéti teljesítményt; a program értékelésében ezért a nyilvántartott betegszám változását és a tényleges ellátás alakulását külön kell kezelni.

Betegvisszajelzések és szakmai minőségértékelés

A konferencián elhangzott bejelentés szerint az október 12-ével kezdődő héten indulhat az egységes betegelégedettségi platform. A miniszter a nemkívánatos események, a betegbiztonsági és minőségi mutatók mérését, valamint az eredmények intézményekhez és orvosokhoz történő visszajuttatását is fontosnak nevezte. A tervekben egy, a kormánytól független minőség- és betegbiztonsági értékelő hatóság létrehozása szerepel, amelynek működését 2027 januárjától szeretnék elindítani.

A betegvisszajelzések gyűjtése és a szakmai mutatók követése két eltérő értékelési területként jelent meg. Az előbbi az ellátást igénybe vevők tapasztalatait teszi hozzáférhetővé, az utóbbi a biztonság és az ellátási minőség vizsgálatát szolgálja. A bejelentett minőségmérés lényeges eleme, hogy az adatok ne kizárólag központi nyilvántartásokba kerüljenek, hanem az ellátók is kapjanak visszajelzést saját működésükről.

Többszakmás alapellátás és gyógyszertári szűrések

Az alapellátás fejlesztésében nagyobb, teamalapú praxisok kialakítását, bér- és praxistámogatást, inflációkövető fejkvótát, valamint a fiatal orvosok külön támogatását tervezik. A konferencián a prevenciós szemléletű praxisközösségek és a gyógyszertárakban végzett egészségügyi szűrések lehetősége is szóba került. A tudósítások alapján azonban a gyógyszertári program pontos szakmai tartalma és működési feltételrendszere még nem állapítható meg.telex+1

Darvai László alapellátásért felelős helyettes államtitkár integrált szociális és egészségügyi központok kialakításáról beszélt. Ezekben a családorvos, a mentálhigiénés szakember, a dietetikus és a gyógytornász a helyi védőnői hálózattal együttműködve dolgozna. A mentális egészség támogatását külön is az alapellátás fejlesztendő területeként emelte ki. A kezdeményezés a betegségek kezelését, az életmódtámogatást és a szociális szükségletekre adott válaszokat kapcsolná össze.

A kardiovaszkuláris ellátásban az utánkövetés is meghatározó

Aradi Dániel, a Balatonfüredi Állami Szívkórház orvosigazgatója az akut szívinfarktus-ellátás és a hosszabb távú eredmények közötti különbségre hívta fel a figyelmet. Előadásában a gyógyszerszedési együttműködést, a rehabilitációt és az infarktust követő életmódváltoztatást emelte ki. Megközelítése szerint a sikeres akut beavatkozás mellett az is meghatározza a későbbi kilátásokat, hogy a beteg milyen támogatást kap a további kezeléshez.

Orosz Éva, az ELTE Társadalomtudományi Karának professor emeritusa a betegutak koordinációját nevezte viszonylag rövid idő alatt fejleszthető területnek. Olyan spanyolországi példát ismertetett, amelyben kardiológiai koordinátor segíti a szakellátás és a háziorvos közötti kapcsolattartást. Hazai bevezetésre először pilotprogramokat javasolt. A felvetés a betegút szervezését önálló feladatként kezeli, nem hagyja kizárólag az egyes vizitek közötti, esetleges egyeztetésekre.

Prevenció és átjárhatóbb betegutak

Vokó Zoltán népegészségügyért felelős államtitkár a daganatos szűréseken való részvétel javítását sürgette. Több felajánlott időpontot, digitális csatornákat és részletesebb tájékoztatást említett lehetséges eszközként. Egyúttal az egészségügyi adatok minőségének problémáira is rámutatott: az adatok felhalmozása önmagában nem elegendő, azokból az ellátásszervezésben felhasználható tudást kell létrehozni.

A köz- és magánellátás kapcsolatáról szóló vitában Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara Szakmai Hivatalának vezetője a már megkezdett kivizsgálások folytonosságát hangsúlyozta. Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke ugyanakkor jelezte, hogy például a magánellátásban készült képalkotó vizsgálatok jelenleg is felhasználhatók a közellátásban. A miniszter 2027 elejére helyezte kilátásba a két szektor kapcsolatának új szabályozását; annak részletes tartalmát a konferencián még nem ismertette.