Szakrendelési várólisták 2026-ban: az endokrinológia tartósan a lista élén
A járóbeteg-szakellátásban az átlagos várakozási idő 2025 óta hét nappal nőtt, és elérte a 35 napot — derül ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség idei, 23 szakterületet átfogó felmérésének eredményeiből. Az endokrinológiai szakrendeléseken a helyzet különösen aggasztó: az átlagos bejutási idő 85 napra emelkedett, és a vég nem látszik.
A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség 2026 áprilisában elvégzett, 23 szakterületre kiterjedő adatfelvétele tizenkettedik alkalommal dokumentálja a hazai járóbeteg-ellátás kapacitásviszonyait. Az összesített átlagos várakozási idő, amely 2019-ben – a pandémia előtti referenciaévben – 26 nap körül alakult, ma már 35 napra rúg; a 2019-es szinthez való visszatéréshez még 13,8 napos javulás szükséges.
Az endokrinológia: strukturális hiányszakma
A felmérés legmegdöbbentőbb adata az endokrinológiai szakrendelésekre vonatkozik: az átlagos betegfogadási idő elérte a 85,4 napot, ami az előző évhez képest újabb hét napos romlást jelent. Ez az érték más megvilágításban is elgondolkodtató: a 2025 eleji Medicina 2000 felmérés még 78 napot mért ugyanezen a szakterületen, és ha az elmúlt évek trendjét nézzük, az endokrinológia szinte minden vizsgált időszakban a leghosszabb várólistával rendelkező szakma volt. Az endokrinológushiány nem új keletű probléma – a szakma évek óta szűk keresztmetszetként van nyilvántartva a hazai ellátórendszerben.
A második leghosszabb várakozási időt a bőrgyógyászat produkálja: az idén mért 17,6 napos növekedéssel az átlagos bejutási idő ezen a területen 56,5 napra nőtt. Az angiológia szintén kritikus szinten áll: az átlagos várakozás itt 55 nap, a kardiológiában 54, a diabetológiában és a szemészetben egyaránt körülbelül 50 nap a jellemző érték.
Ahol javult a helyzet
A negatív tendenciák mellett a felmérés néhány örömteli adatot is tartalmaz. A kardiológiai szakrendeléseken az adatgyűjtés tizenkét éves históriájában első alkalommal csökkent az átlagos várakozási idő – közel négy nappal. A neurológia és a nőgyógyászat szintén mintegy két nappal rövidebb várólistát mutatott a tavalyinál. A tavaly bekerült három új szakterület közül a laborszolgáltatásoknál 14,1 napra csökkent az átlagos betegfogadási idő, ami több mint négynapi javulást jelent, és a kapacitásbővítési lépések eredményességét tükrözi.
Mit javasolnak az intézményvezetők?
Az intézményvezetők a következő intézkedésektől várnának tényleges javulást (a válaszok megoszlása szerint):
- 56% – több szakorvos alkalmazása a rendelések túlnyomó részében
- 15% – a háziorvosi autonómia erősítése és a beutalások számának csökkentése
- 14% – teljesítményalapú finanszírozás bevezetése
- 6% – a meg nem jelenő betegek szankcionálása
- 3% – szakdolgozói létszámbővítés és a járóbeteg-irányítási rendszer (JIR) kiszélesítése
A tágabb összefüggések
A várakozási idők tartós növekedése nem elszigetelt jelenség: a hazai egészségügy humánerőforrás-gondjai, a finanszírozási rendszer strukturális problémái és a kapacitáshiányok együttesen formálják ezt a képet. A 2026-os egészségügyi büdzsé nominálisan 3919,3 milliárd forintra nőtt – 280,5 milliárddal haladva meg a 2025-ös szintet –, amelyből az összevont szakellátás előirányzata 168,8 milliárddal részesedett. Hogy ez a forrástöbblet milyen mértékben tud érdemi változást hozni a várólisták hosszában, azt a következő felmérési ciklus mutatja majd meg.
A Medicina 2000 összefoglalója szerint a betegfogadási idők csökkentéséhez három tényező megvalósítása tűnik a legsürgetőbbnek: a szakorvoshiány érdemi kezelése, a teljesítményfinanszírozás rendszerszintű bevezetése, és a háziorvosok autonómabb, szélesebb körű ellátási kompetenciája.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
444
