Tönkreteheti az otthonápolást a katatörvény

A hospice ellátásban dolgozók 56 százaléka, az otthoni szakápolók majd 80 százaléka katázott.

hirdetés

Veszélybe kerülhet az otthoni szakellátás, az otthonápolás és a hospice ellátás a katatörvény módosítása miatt – ezt mondják az őket képviselő egyesületeknél. Szerintük a dolgozók eddig is alulfizetettek voltak, és 77 százalékuk katázott. Ha ez megszűnik, és elhagyják a pályát, az ellátási gondokat okozhat. A fővárosban az orvosok 70 százaléka katázott - hangzott el az RTL Klub híradójában.

Sokan vállalják hozzátartozójuk otthoni szakápolását és hospice-ellátását, de van olyan feladat, ami szakképzett ápoló nélkül nem megy. Ők végzik a műtét utáni rehabilitációt a beteg otthonában, és a daganatos betegek életvégi ellátását évente 75 ezer betegnél. Ők kimaradtak az egészségügyi béremelésből, eleve is alacsony díjazásuk 2017 óta, vagyis 5 éve nem nőtt.77 százalékuk eddig katás vállalkozó volt – ez derült ki az őket képviselő egyesületek friss felméréséből. A hospice ellátásban dolgozók 56 százaléka, az otthoni szakápolók majd 80 százaléka katázott. Szeptembertől azonban már ők sem adózhatnak ebben a formában, mert nem számlázhatnak cégeknek. Az egyesületnél azt mondják: az otthoni szakellátások már most is alig fenntarthatóak.

Az otthoni szakellátási szolgálat egy nagyon alulfinanszírozott ellátás, és ha alkalmazottként vannak foglalkoztatva a kollégák, akkor az otthoni szakápolás finanszírozása egyszerűen nem fedezi a dolgozók bér- és járulékköltségeit – mondta a Híradónak Lukács Miklós, a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület elnöke. Ha pedig az ápolók felmondanak, az súlyos gondokat okoz. Nagyon nagy mértékű humánerőforrás-problémát, kapacitásproblémát, ellátási nehézségeket fog okozni. Ami már alapból is sújtja az otthoni szakellátásokat.

Hasonló arányokat mért a katás vállalkozokról a Magyar Orvosi Kamara is. Ők budapesti orvosokat kérdeztek. Kiderült, hogy majdnem 70 százalékuk érintett, és a megkérdezettek fele úgy érzi, hogy veszélybe kerül a munkája. Ez veszélyezteti az ügyeletek kiállítását illetve bizonyos szakrendeléseknek is esetleg a működését. A kamaránál úgy látják, ha a katatörvény nem változik, akkor bizonyos ellátások bizonytalanná válhatnak. „Jellemzően az ügyeletek végzik az orvosok katás vállalkozóként, de például amikor másod-, harmadállásban különböző szakrendeléseken besegít egy orvos, akinek amúgy van főállása egy kórházban, de elmegy egy szakrendelőbe és ott egy szakrendelésen dolgozik, akkor ezt is ilyen formában teheti meg például”– magyarázza dr. Lotz Gábor, a Magyar Orvosi Kamara Budapesti Területi Szervezetének titkára.

A Magyar Ápolási Egyesület szerint az ápolóknak, szakdolgozóknak nagyjából 9-12 százaléka dolgozott eddig katás vállalkozóként másodállásban. Az őket közvetítő cég emelhet díjat, hogy a többletkiadásokat ellensúlyozzák, de ennek terhe a kórházaknál csapódhat le. És egyáltalán nem biztos, hogy azt meg tudják fizetni. A kormány korábban azt közölte hogy szerintük a katatörvény szigorítása nem okozhat ellátási zavarokat az egészségügyben. És, hogy nem tudják, hány ember katázik az ott dolgozók közül.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Forrás:

RTL

Ajánlott cikkek