Új irány a járóbeteg ellátásban és laboratóriumi szolgáltatásokban

Az egynapos sebészeti ellátásokról, és a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) bevezetésének várható pozitív hatásairól is szó esett a XXV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián.

Célzott felhasználás

A szakrendelőkben mindenhol gyűlnek a keretmaradványok, szeretnék, ha ez ténylegesen az ellátásokra fordítódna – hangsúlyozta Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója, aki előadásában arról is beszélt, hogy a várólista-csökkentő programba is emeltek át maradványokat, amelyeket célzottan és jól kell felhasználni.

A Járóbeteg Irányítás Rendszer (JIR) bevezetése a várólistás ellátásokra is hatással lesz, hiszen a műtéti ellátásokra várakozók előzetes vizsgálata a járóbeteg-szakellátásban folyik. Januártól egyedi betegazonosítót kapnak a páciensek, amellyel követni tudják saját pozíciójukat a várólistán – számolt be Kiss Zsolt, hangsúlyozva, hogy „a titokban tartott várólistákkal kapcsolatban a NEAK nem tud intézkedni”. A minőségi indikátor alapú finanszírozás irányába lépnének tovább a járóbeteg-ellátásban is – tette még hozzá.

Ilyen lesz a JIR, amitől mindenki sokat remél

A szakpolitika részéről is nagy várakozással tekintenek JIR bevezetésére, amelynek országos kiterjesztéséről Tóth Tibor, a Medicina 2000 Szövetség elnökhelyettese adott összefoglalót. Az informatikával támogatott folyamatszervezés bevezetésétől nemcsak az ellátás minőségének javulását, hanem ennek nyomán a betegelégedettség növekedését is remélik, a felesleges betegutak kiküszöbölése mellett. A JIR-pilot a járóbeteg-ellátás időbeni teljes vertikumát lefedi a projektben résztvevő 90 intézmény 7000 szakrendelésén.

A JIR publikus előjegyzési felülete az EESZT-ben lesz elérhető, amelyhez a beteg és más intézmények is hozzáférnek majd, bár első körben a páciensek még nem foglalhatnak időpontot valamennyi szakrendelésre. A JIR bevezetésének pozitív hatása lehet többek között, hogy javulhat a betegellátás menedzselése az alap- és a szakellátás között, gördülékenyebbé tehető a beteg útja.

Egységesítés a laborszolgáltatásban, képzés a munkaerőhiány mérséklésére

Míg a NEAK főigazgatója arról beszélt, hogy az új háziorvosi indikátorok bevezetése nem okozott kiugrásokat a laborellátások finanszírozásában, Boér Gábor, a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD Kft.) ügyvezetője arról számolt be, hogy az ország öt laborszolgáltatója tavaly négymillió beteget fogadott és 13 millió esetszámot jelentett. Az állami intézményeknek idén március óta a kell a nemzeti laborhálózat szolgáltatásit igénybe venniük. Jelenleg a vizsgálatok 63 százalékát az OKFŐ fenntartású laborok végzik, utóbbiaknak fizetik ki a NEAK-finanszírozás 51 százalékát.

Nemcsak az egységes vizsgálatkérőlapok és leletformátumok, hanem egységes reagens paletta és készletgazdálkodás jellemzi a laborszolgáltatás központosítását, ami a felesleges vizsgálatismétléseket is kiküszöbölik – számolt be a konferencián Boér Gábor, aki szerint a hibás vizsgálati eredmények a minták nem megfelelő szállításából is erednek, ezért egységes protokoll szerinti, országosan szervezett logisztikát alakítanak ki. Az ügyvezető beszélt még a területet terhelő munkaerőhiányról is, amelyet a képzés támogatásával orvosolnának.

Teljes megyék vannak, ahol nincsen egészségügyi szakképzés – vetette fel hozzászólásában Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Úgy vélte, az állami intézmények is élni kellene a tanulókkal kötött munkaszerződés lehetőségével, ahogyan erre a magánellátásban már számos példa akad. Van, ahol 305 ezer forintos pályaválasztási támogatást kapnak azok az ápolójelöltek, akik 75 százalékos eredményt érnek el a tanulmányaik során.

Ismét lesz önálló egynapos sebészeti szakmai kollégiumi tagozat

Új guide line-okat ígért az egynapos sebészetben Takács Péter, aki elmondta, hogy a szakmai kollégium illetékes tagozata azt is meghatározza majd, melyek azok a beavatkozások, amelyek kórházi háttér nélkül is elvégezhetőek. Az viszont már Mészáros János, a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság elnöke előadásából derült ki, hogy ígéretet kaptak az önálló szakmai kollégiumi tagozat visszaállítására az államtitkártól.

A Covid-pandémia során 2019-2020 között 20 százalékkal csökkent az egynapos sebészeti beavatkozások száma, 2021-re pedig további 31 százalékos visszaesés volt tapasztalható. Korábban az egynapos ellátásokban élen járó megyék, a többi között Tolna, Pest és Bács-Kiskun szenvedték el a legnagyobb visszaesést. Az ellátási formán belül nem változott az egyes szakmák részaránya, ahogyan a betegigény sem, de a jogszabályi környezet nem reagált az elvárásokra. Mészáros János szerint mintegy 30 százalékos gap van még az egynapos sebészeti ellátásokban, amit le lehetne dolgozni.

Töretlen fejlődés volt tapasztalható 2019-ig az egynapos ellátásokban, ám azóta a vonatkozó jogszabály statikus maradt, a klinikai portfólióban sem történt bővülés – vázolta fel a korábbi helyettes államtitkár, megemlítve, hogy a teljesítményalapú elszámolás februári visszatérésével az egynapos ellátások is a TÉK alá tartoznak.