Újra napirenden az innovatív terápiák befogadása – mit sürget az AIPM?

A gyógyszerbefogadás stratégiai jelentősége

Az innovatív gyógyszerek társadalombiztosítási befogadása az onkológiai, kardiológiai, autoimmun és ritka betegségekben élő betegek számára gyakran az egyetlen esély a korszerű, bizonyítottan hatékony terápiákhoz való hozzáférésre. Magyarországon az elmúlt években a nagy értékű gyógyszerbefogadások jellemzően hosszú előkészítést követően, többéves szünetek után valósultak meg, ami ciklikussá, nehezen tervezhetővé teszi a hozzáférést mind a betegek, mind az iparági szereplők számára.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) szerint a jelenlegi rendszer kiszámíthatóságának hiánya nemcsak a betegellátásra, hanem Magyarország nemzetközi versenyképességére is hatással van, hiszen a gyógyszercégek nehezen tudnak hosszú távú beruházási döntéseket hozni bizonytalan befogadási környezetben.

Hosszú várakozás után nagy befogadási döntés született

Hosszú, mintegy két és fél éves várakozás után 2026 áprilisában jelent meg az a döntés, amely alapján 83 új hatóanyag és indikáció vált elérhetővé rendszerszerű társadalombiztosítási támogatással Magyarországon. A rendelkezés az állami finanszírozású ellátásba olyan terápiákat emelt be, amelyek korábban kezelhetetlen vagy csak korlátozottan kezelhető betegségekben teremtenek új kezelési lehetőséget.

A mostani befogadás nagyságrendje jól érzékelteti, milyen ellátásbeli és finanszírozási feszültség halmozódik fel a hosszú befogadási szünetek idején: a korábbi években több tucat életminőséget javító vagy életmentő készítmény várt támogatási döntésre. Az AIPM már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy 70-nél is több innovatív terápia állt sorban befogadásra, miközben a betegek legfeljebb egyedi méltányossági eljárás keretében juthattak hozzá ezekhez.

AIPM-javaslatok: határidők és átláthatóbb finanszírozás

Az AIPM a befogadási rendszer reformjára átfogó javaslatcsomagot dolgozott ki, amelyet a kormányzat felé is kommunikált. A szervezet többek között a gyógyszerek tb-támogatásáról döntő eljárásokra vonatkozó, maximum 180 napos határidők bevezetését sürgeti, hogy csökkenjen a bizonytalanság, és kiszámíthatóbbá váljon a terápiákhoz való hozzáférés.

A javaslatok között szerepel a gyógyszerbefogadási folyamat egyszerűsítése, a betegregiszterek létrehozása, valamint a befogadott terápiák eredményességének és hatásosságának szisztematikus követése is. Az egyesület a gyógyszerkassza „krónikus alultervezésének” megállítását tartja kulcskérdésnek; álláspontjuk szerint a jelenlegi keretek nem mindig tükrözik az orvoslás gyorsan fejlődő innovációs dinamikáját és a betegek valós szükségleteit.

Finanszírozási keretek és iparági terhek

Az elmúlt időszakban a gyógyszerkassza nominális összege ugyan emelkedett, ugyanakkor az AIPM és más iparági szereplők arra figyelmeztettek, hogy a támogatások aránya hosszabb távon mégis csökkenő tendenciát mutat. A szektor szerint ez ellentmondásos helyzetet teremt: a lakosság egyre többet költ gyógyszerekre, miközben a modern, drágább készítmények befogadása lassan és nehezen követi a terápiás igényeket.

További feszültségforrás, hogy az innovatív gyógyszeripart az elmúlt években különadók terhelték, amelyek bár részben kivezetésre kerülnek, a vállalatok szerint így is komoly bizonytalanságot okoznak a befektetési és fejlesztési döntések tervezésekor. Az AIPM hangsúlyozza: ma már minden harmadik gyógyszert az innovatív szektor finanszíroz, a gyógyszerkassza több mint felét pedig ezek a vállalatok termelik meg, ezért kulcsfontosságú számukra a kiszámítható, hosszú távon tervezhető finanszírozási környezet.

A Gyógyszerbefogadási Bizottság szerepe és a NEAK-rendszer

A Belügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint a gyógyszerbefogadási eljárás a gyártók kezdeményezésére indul, és a Gyógyszerbefogadási Bizottság komplex szakmai és gazdasági szempontok alapján tesz javaslatot a tb-támogatásra kerüljön készítmények köréről. A bizottság a klinikai hozzáadott értéket, a költségvetési hatást és a „beteghasznosságot” elemzi, és ezek alapján priorizálja, mely terápiák kerüljenek be a támogatotti körbe.

Amíg döntés nem születik a NEAK-befogadásról, a korszerű készítmények elérését az egyedi méltányosság rendszere biztosítja, amely azonban adminisztratív terhet ró a betegekre és az ellátórendszerre, és területileg, intézményenként eltérő gyakorlatot eredményezhet. Az AIPM szerint a mostani, nagy volumenű befogadási döntés fontos lépés, de önmagában nem oldja meg a strukturális problémákat: szükség van az eljárások átlátható kereteire és előre látható ütemezésére.

Nemzetközi versenyképesség és betegút

A magyar befogadási gyakorlatot az AIPM rendszeresen európai kontextusban vizsgálja, és a szervezet szerint több területen is komoly tér van a javulásra. Az uniós tagállamok jelentős részében szigorú határidők szabályozzák, hogy egy-egy innovatív terápia mennyi időn belül kerülhet be a támogatotti körbe, ami átláthatóbbá teszi a betegút szervezését és az iparági tervezést.

Magyarországon a hosszabb várakozási idők miatt a betegek sokszor később jutnak hozzá olyan készítményekhez, amelyek más országokban már rutinszerűen részei a finanszírozott ellátásnak. A mostani, 83 hatóanyagot és indikációt érintő befogadás pozitív üzenetet hordoz a betegek és a szakma számára, ugyanakkor a fenntartható, kiszámítható rendszerhez az AIPM szerint tartós szabályozási és költségvetési rendezésre van szükség.