Visszaáll a kötelező kamarai tagság az egészségügyben

Az Országgyűlés 2026. szeptember 22-én 135 igen szavazattal, 50 ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el az egészségügyről, valamint az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvények módosítását. A jogszabály visszaállítja az általános kötelező szakmai kamarai tagságot azon egészségügyi tevékenységek esetében, amelyek jogszabályban meghatározott szakképesítéshez kötöttek.

A változás értelmében egészségügyi tevékenységet a jövőben csak az végezhet, aki tagja a szakképesítése szerint illetékes szakmai kamarának. A szabályozás az orvosokra, fogorvosokra, valamint azokra az egészségügyi dolgozókra is vonatkozik, akik nem orvos- és egészségtudományi alapvégzettségükhöz kapcsolódó, felsőfokú egészségügyi szakirányú szakképzés alapján végeznek egészségügyi tevékenységet.

A törvény kihirdetését követő napon lép hatályba. Az érintetteknek – a rendelkezések szerint – a hatálybalépéstől számított 30 napon belül kell kezdeményezniük kamarai felvételüket. Aki e határidőn belül nem nyújt be kérelmet, a határidő lejártát követő 45. naptól nem folytathat egészségügyi tevékenységet. A tagdíjfizetési kötelezettség a felvételi kérelem beadását követő második hónap első napján kezdődik; a rendezetlen tagdíj köztartozásnak minősül, és adók módjára behajtható.

Visszakerülnek az etikai ügyek

A szabályozás érdemi változást hoz az orvosetikai eljárások rendszerében is. A jogalkotó ismét kamarai hatáskörbe utalja az orvosi hivatás gyakorlásával összefüggő etikai ügyeket. A jelenleg folyamatban lévő eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak 2026. december 31-ig kell befejeznie; a határidőig le nem zárt ügyeket 2027. január 10-ig a Magyar Orvosi Kamarához kell áttennie.

Az etikai eljárások ügyintézési határideje 45 napról 60 napra változik. A törvény egyúttal lehetőséget teremt arra, hogy a panaszos vagy az eljárás alá vont személy kérelmére az ülés elektronikus hírközlő eszköz útján is megtartható legyen.

A kötelező tagság korábbi rendszerét 2023-ban szüntették meg; ezzel párhuzamosan az etikai eljárások jelentős része is kikerült a kamarák hatásköréből. A mostani módosítás ezt a szabályozási irányt fordítja meg.telex+1

Szélesebb szakmapolitikai szerep

A módosítás nem pusztán a tagsági feltételekről rendelkezik: szélesíti a szakmai kamarák közreműködési és véleményezési jogköreit is. A kamarák kezdeményezhetnek a feladatkörüket érintő jogszabályokat és jogszabály-módosításokat, továbbá véleményezhetik az egészségpolitikai, egészségbiztosítási, szervezeti, működési és fejlesztési döntéseket.

A jogszabály alapján részt vehetnek az egészségügyi szakmai irányelvek, ellátási protokollok és módszertani levelek véleményezésében, valamint a kötelező továbbképzések szakmai tartalmának és témaköreinek kialakításában. Szerepet kapnak a személyi, tárgyi és szakmai minimumfeltételek kidolgozásában, a képzőhelyek akkreditációjában és a szakképzések minősítésében is.

A kamarák szakterületük szerint tanácskozási joggal rendelkező tagot delegálhatnak a fekvőbeteg-szakellátó intézmények felügyelőtanácsaiba, illetve az orvos- és egészségtudományi egyetemek klinikai központi tanácsaiba. Tevékenységükről évente tájékoztatniuk kell az Országgyűlés illetékes szakbizottságát.

A Magyar Orvosi Kamara országos és területi szervezeteinek elnökei ugyanarra a tisztségre legfeljebb két teljes választási ciklusra, összesen maximum tíz évre választhatók meg. A módosítás a kamarai működés intézményi kereteit, a szakmai önkormányzatiságot és az etikai felelősség rendszerét egyaránt újrarendezi; gyakorlati alkalmazásának részletei a hatálybalépést követő időszakban válnak világossá.