Visszafogott áremelés, élesedő verseny és orvoshiány: véget ért a magánegészségügy dinamikus bővülése?
A magyar magánegészségügyi piac a dinamikus bővülés fázisából a stabilizáció és a verseny élesedésének szakaszába lépett. Bár a szektor árbevétele már meghaladja a 900 milliárd forintot, a szolgáltatók növekedési üteme lassul, mivel a lakosság fizetőképessége határt szab az áremeléseknek, miközben az orvoshiány is egyre nagyobb kihívást jelent.
A magánegészségügy érett piac: kereslet és kínálat egyensúlyban
A szektor mára érett piacnak tekinthető, ahol a kereslet és a kínálat többnyire kiegyensúlyozottá vált. A korábbi évek gyors, szinte kontrollálatlan növekedését felváltotta a hatékonyság és a fenntartható működés iránti igény. A lakosság egyre nagyobb arányban fordul a magánellátás felé, főként a rövid várakozási idő, az ellátás minősége és a kényelem miatt. Az NN felmérése szerint a 20–64 éves korosztály fele vett igénybe magánellátást az elmúlt két évben.
Vidéki felzárkózás
A vidéki szolgáltatók növekedése jelenleg gyorsabb, mint az országos átlag, ami a kisebb piaci telítettségre és a bővülő regionális keresletre utal. A piac további dinamikus növekedését jelenleg két fő tényező fékezi, amelyek új stratégiára kényszerítik a szolgáltatókat:
1. Visszafogott áremelés a lakosság érdekében
A szolgáltatók óvatosan kezelik az áremeléseket, mivel a magyar háztartások fizetőképessége elérte a korlátait. Magyarországon a teljes egészségügyi kiadás mintegy 27%-át a lakosság fizeti közvetlenül a saját zsebéből, ami az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban. A páciensek 62%-ának megterhelő volt a magánellátási számlák kifizetése. A páciensek fele ma már a legjobb árérték arányú megoldást keresi. Míg egy átlagos szakorvosi magánvizsgálat országos átlagára 29 258 forint (2025-ös adat szerint), addig a magas infláció és a megélhetési költségek miatt az árak további emelése jelentős keresletcsökkenést okozna.
2. Orvoshiány és a szakemberlicit
Az orvoshiány jelensége – amely az állami egészségügyet válságos helyzetbe sodorta – immár a magánszektorban is érezhetővé vált. A multiklinikák között éles verseny alakult ki a szakemberek megtartásáért és átcsábításáért, különösen a hiányszakmákban. Ez a "szakember-licit" folyamatosan növeli a személyi jellegű költségeket, ami alapvető oka lehetne az áremelésnek – ha azt a lakosság elbírná. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) felmérése szerint az orvosok jelentős része tervezi, hogy a következő években részben vagy teljesen átmegy a magánellátásba dolgozni. Ez átmenetileg segíthet a magánszektornak a szakember-utánpótlásban, ugyanakkor az egészségügyi humánerőforrás-válságot globálisan csak felerősíti, és tovább szélesíti a szakadékot az állami és a magánellátás között.
Jövőkép: racionalizálás és tőkeinjekció
A magánegészségügy szereplői óvatosan optimisták a jövőt illetően. A hangsúly a hatékonyság növelésére, a költségek optimalizálására és a szolgáltatási paletta racionalizálására tolódott. A magánszektorban a szakmai bizalom és a páciensmegtartás kulcsfontosságúvá vált az egyre élesedő versenyben.
A Heal Partners friss felmérése rávilágít, hogy a magánszolgáltatók a nehezebb piaci körülmények dacára is folytatják a fejlesztéseket. A beruházások fókuszában elsősorban a diagnosztikai kapacitások és eljárások bővítése áll, amelyet szinte minden szereplő prioritásként kezel. Ezen felül a szolgáltatók gyakran döntenek a műtéti ellátások és eljárások szélesítése mellett, miközben visszatérő elem a robotsebészet térnyerése. A kutatás szerint ezek a beruházások főként a nagyobb tőkeigényű területekre összpontosulnak, mert ezek jelenthetnek megkülönböztető előnyt az élesedő piaci versenyben. Ezzel szemben a járóbeteg-ellátás fejlesztése kisebb hangsúlyt kap, mivel ezen a területen a valódi kulcsot az orvosok és szakemberek megszerzése jelenti.
