Néhány funkció mobilon nem elérhető!

Töltse le a teljes funkcionalitású PHARMINDEX Mobil alkalmazást Andoridra és iOS-re.

Előfizetek!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Szakterület: Allergológia és klinikai immunológia

A krónikus rhinosinusitis

Emberi Erőforrások Minisztériuma - Egészségügyért Felelős Államtitkárság - Egészségügyi Szakmai Kollégium

érvénytelen (2018.08.31)

Az irányelv célja:
- A CRS szektor- és szakmasemleges, egységes diagnózisa és kezelése.
- A CRS-ben szenvedő betegek életminőségének és tüneti kontrolláltságának javítása, a rosszul vagy részlegesen kontrollált betegek számának csökkentése.
- A CRS recidívák és a nehezen kezelhető, refrakter esetek számának csökkentése.
- A CRS miatt végzett műtétek számának csökkentése.
- A CRS-ben és asztmában szenvedő betegek asztmás exacerbációinak csökkentése.
- A szövődményes esetek számának csökkentése.
- Az antibiotikum-fogyasztás visszaszorítása.

Megjelenés: 2014.12.10

Feldolgozás: 2016.09.17

Az allergiás rhinitis ellátása

Emberi Erőforrások Minisztériuma - Egészségügyért Felelős Államtitkárság - Egészségügyi Szakmai Kollégium

érvénytelen (2017.12.31)

Az allergiás rhinitis (AR) gyakori betegség, prevalenciája az utóbbi évtizedekben egyértelműen nőtt. Az ISAAC III. hazai adatai szerint 2003-ban a 6-7 és 13-14 éves gyermekek között az AR átlagos gyakorisága 9,93% volt. A világ számos országában tapasztalt ugrásszerű prevalencia növekedés oka összetett, részben még ismeretlen, leginkább a "nyugati életstílus" komplex hatásával magyarázzák. Magyarországon a parlagfű, mint nem őshonos gyomnövény, utóbbi évtizedekben tapasztalt ugrásszerű, nagyfokú elterjedése, biztosan hozzájárul a szénanátha incidenciájának növekedéséhez.
Az AR társadalmi jelentőségét az adja, hogy a gyakori előfordulás mellett főként a gyermekeket és a munkaképes korú felnőtteket érinti, gyakran társul asthma bronchialehoz, és a rhinitises betegek több mint a fele a közepes/súlyos kategóriába esik.

Megjelenés: 2015.11.30

Feldolgozás: 2016.10.26

A szisztémás lupus erythematosus diagnosztikájáról, kezeléséről és gondozása

Emberi Erőforrások Minisztériuma - Egészségügyért Felelős Államtitkárság - Egészségügyi Szakmai Kollégium

érvényes (2020.12.31)

Klinikai szakmai irányelvek létrehozása a szisztémás lupus erythematosus (SLE) diagnosztizálására és gondozására vonatkozik. Diagnosztikai tevékenység nem csak a kórisme felállítása során, hanem a betegek állapotának változását követendő gondozás során is történik. Ennek megfelelően az irányelv céljai, hogy az SLE kerüljön korán felismerésre, a betegutak optimálisak legyenek, és az ellátás, gondozás a megfelelő kompetencia szinten történjen, a kezelés bizonyítékokon alapuljon, hatékony legyen a mellékhatások minimalizálása mellett, a betegekben idejében felismerésre kerüljenek a krónikus szervi szövődmények és a társbetegségek, útmutatást adjon a gondozás során elvégzendő laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokra, a terápiakövetésre, kimeneti mutatókra, a korai terápia és gondozás hatására a betegek nagy része remisszióba kerüljön, legalább részlegesen munkaképes maradjon, a családi és a társadalmi életben aktívan részt vehessen, vagy legalább a betegségaktivitás minimális legyen, a legnagyobb kockázattal járó alcsoportok, így a neuropszichiátriai lupus, lupus nephritis és az antifoszfolipid szindróma korán felismerésre, kezelésre kerüljön a ma elérhető legkorszerűbb eljárások révén, valamint útmutatás történjen a nem gyógyszeres kezelésre, életmódi változtatásokra, az ismert betegség aktiváló tényezők, helyzetek elkerülésére.

Megjelenés: 2017.11.04

Feldolgozás: 2019.12.13

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés