Madárinfluenza: újra fenyeget a halálos zoonózis?
A közelmúltbeli esetek és kutatások újfent rávilágítanak a zoonózis potenciális kockázatára, ami egy szempillantás alatt változtathatja meg a járványügyi helyzetet.
A H5N1 madárinfluenza ismét felkerült a járványügyi térképre
Bár a vírus jelenleg nem terjed hatékonyan emberről emberre, a legújabb esetek és kutatási eredmények azt mutatják, hogy a zoonózis lehetősége továbbra is komoly kockázat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2025. július elejéig összesen 986 emberi H5N1-fertőzést regisztráltak világszerte, ezek közel fele – pontosan 473 eset – halálos kimenetelű volt. Ez a mintegy 48%-os halálozási arány rendkívül magas, és figyelmeztető jelként szolgál az egészségügyi ellátórendszerek számára.
Az idei évben már több ország is jelentett emberi fertőzéseket
Kambodzsában például nyolc megbetegedést észleltek, ebből öt végződött halállal. Indiában két halálos esetet azonosítottak, Mexikóban pedig egy olyan beteget vesztettek el, akinél nem mutatták ki közvetlen kapcsolatot fertőzött állatokkal – ez különösen aggasztó fejlemény. Bár ezek az esetek elszórtak és lokalizáltak, továbbra is arra utalnak, hogy a vírus képes átlépni a fajok közötti gátakat.
Az Egyesült Államokban 2024 tavasza és 2025 februárja között több mint 70 embert fertőzött meg a vírus, főként tejtermelő farmok dolgozói között. Bár ezeknek az eseteknek csak egyike volt halálos, a fertőzési forrás sokszor baromfitelepeken vagy tejüzemekben történt expozícióhoz köthető. A kutatók szerint a jelenleg terjedő 2.3.4.4b klád különösen veszélyes abból a szempontból, hogy már nemcsak madarakban, hanem emlősökben is egyre gyakrabban mutatják ki a vírus jelenlétét. Tehenek, macskák és más fajok is hordozóvá váltak, ami megnöveli a mutációs esélyt és a további zoonotikus terjedés kockázatát.
A vírus környezeti jelenléte is új kérdéseket vet fel
Kaliforniai farmokon például a takarítóvízben és a levegőben is kimutatták a vírust, ami arra utal, hogy a terjedés módja nem kizárólag közvetlen kontaktus lehet. Bár a levegőn keresztüli fertőzés egyelőre nem bizonyított, a lehetőséget nem lehet kizárni, különösen zárt, rosszul szellőző mezőgazdasági környezetben.
A járványügyi válaszlépések országonként eltérnek. Az Egyesült Államok járványügyi központja (CDC) 2025 nyarán leállította a H5N1 elleni különleges vészhelyzeti protokollokat, miután az emberi fertőzések száma csökkent és új esetet február óta nem regisztráltak. Ezzel szemben India 2025-ben már több mint 40 madárinfluenza-járványt jelentett az ország különböző államaiból, így ott fokozott járványügyi készültség van érvényben.
A járvány jelenlegi stádiuma még nem teszi indokolttá a széles körű lakossági beavatkozásokat, de a szakmai közösség számára kiemelten fontos a figyelem.
A vírus eddig nem mutatta meg a képességét arra, hogy emberről emberre hatékonyan terjedjen – ugyanakkor a mutációk révén ez bármikor megváltozhat. Épp ezért fontos a folyamatos virológiai megfigyelés, a humán és állati esetek időbeni felismerése, és a vakcinafejlesztési kapacitások készenlétben tartása. Több mRNS-alapú H5N1 elleni vakcinát már előkészítettek vészhelyzeti gyártásra, de ezek még nem jutottak el a széles körű alkalmazásig.
Az egészségügyi szakemberek szerepe ebben a helyzetben kulcsfontosságú
A gyanús légúti tünetekkel, mezőgazdasági expozícióval jelentkező betegeknél mindig gondolni kell a zoonózis lehetőségére, és szükség esetén megfelelő mintavétel, elkülönítés, valamint jelentés szükséges a helyi járványügyi hatóságok felé.
