Egy új mRNS vakcina gátolja a patológiás retinochoroidális neovaszkularizációt időskori makuladegenerációban
Japán kutatók az mRNS vakcinaplatformként való alkalmazását vizsgálták, és a világon elsőként kimutatták, hogy egy mRNS vakcina képes elnyomni a kóros neovaszkularizációt állatmodellekben.
A makuladegenerációban, a diabéteszes retinopátiában és más szemészeti betegségekben szerepet játszó retinochoroidea neovaszkularizáció (NV) látáskárosodást és vakságot okoz. A jelenlegi kezelések antiangiogén gyógyszerek ismételt intraokuláris injekcióira támaszkodnak, ami megterhelő a betegek és az orvosok számára, és egyes betegek nem reagálnak a kezelésekre.
A 60 év felettiek látásvesztésének egyik vezető oka az időskori makuladegeneráció (AMD), egy olyan állapot, amely világszerte közel 200 millió embert érint. A betegség egyik formáját, az úgynevezett nedves AMD-t a szem rendellenes neovaszkularizációja okozza. Ezek az erek folyadékszivárgást okoznak a retinában, ami kezeletlenül fokozatosan látásvesztéshez vezet.
A japán Tudományos Intézet (Institute of Science Tokyo) kutatói egy új, intramuszkulárisan beadható mRNS-vakcinát fejlesztettek ki, amely könnyebben beadható és kevésbé megterhelő a betegek számára, mint a jelenlegi, közvetlenül a szembe adott injekciókat igénylő kezelések. A vakcinát egereken tesztelték, és kimutatták, hogy erősen gátolja a retinochoroidea neovaszkularizációját, reményt adva az AMD-ben szenvedő betegek millióinak.
Az új kutatás során kifejlesztett mRNS vakcina gátolta az abnormális érnövekedést vagy neovaszkularizációt egérmodellek retinájában. A vakcina intramuszkulárisan is beadható, és ugyanolyan hatékony, mint a jelenlegi terápiák, amelyek gyakori szeminjekciókat igényelnek, így kényelmesebb és könnyebben alkalmazható alternatívát kínál az AMD és más neovaszkularizációs szembetegségek kezelésére.
Ez a kutatás az mRNS-vakcinák neovaszkularizációt gátló potenciálját tanulmányozta. A vakcina a leucinban gazdag alfa-2-glikoprotein 1-et (LRG1) célozza meg, egy olyan fehérjét, amely specifikusan a patológiás neovaszkularizációban expresszálódik, és LRG1-ellenes antitestválaszt vált ki egerekben. Egy lézerrel indukált NV modellben az LRG1 mRNS-vakcina csökkenti a NV területét és szivárgását, miközben gátolja a mikroglia sejtek infiltrációját.
A kutatók két egérmodellen tesztelték a vakcinát: az egyikben choroidea neovaszkularizációt (CNV) indukáltak, a másikban pedig természetes úton alakul ki CNV. Mindössze két, 14 napos különbséggel beadott intramuszkuláris injekció után mindkét modell erős antitestválaszt mutatott, amely jelentősen csökkentette a retina rendellenes érnövekedését. A hatások az első adag beadását követő egy héten belül láthatóak voltak. A 21. napra a lézerrel indukált CNV modell 85%-os szivárgás-csökkenést és 82%-os lézióméret-csökkenést mutatott. A természetes NV modellben a lézió mérete a 28. napon 55%-kal csökkent.
Döntő fontosságú volt, hogy a vakcina biztonságos volt. Nem zavarta meg a normális véredény-növekedést, nem károsította az egészséges retinaszövetet, és nem váltott ki káros immunreakciókat az egerek más szerveiben. Ugyanakkor a kezelés ugyanolyan hatékony volt, mint a standard antivaszkuláris endoteliális növekedési faktor (VEGF) gyógyszerek, mégis mentes volt azok főbb hátrányaitól.
Yasuo Yanagi et al, mRNA vaccination mitigates pathological retinochoroidal neovascularization in animal models, Vaccine (2025). DOI: 10.1016/j.vaccine.2025.127451
