Szakmai etikai krízis és járványügyi kockázat: vádemelés oltási igazolások hamisítása miatt
A Pest Vármegyei Főügyészség vádat emelt egy gyermekorvos és asszisztense ellen, akik anyagi ellenszolgáltatás fejében, a tényleges vakcináció mellőzésével rögzítettek kötelező védőoltásokat az elektronikus egészségügyi rendszerben, súlyosan veszélyeztetve ezzel a közegészségügyi biztonságot és a nyájimmunitás integritását.
A magyarországi kötelező védőoltási rend az elmúlt évtizedekben a népegészségügy egyik legstabilabb bástyájának bizonyult, jelentősen hozzájárulva a gyermekkori fertőző betegségek visszaszorításához. Ezt a tudományos alapokon nyugvó konszenzust törte meg egy Pest vármegyei praxis, ahol a gyanú szerint 2025 szeptembere és 2026 januárja között rendszerszintű visszaélések történtek. Az érintett orvos és szakasszisztense ellen több rendbeli, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt indult eljárás, miután bebizonyosodott, hogy tudatosan dezinformálták az állami nyilvántartó rendszereket.
A jogsértés módszertana és szakmai vonatkozásai
A nyomozati adatok feltárták, hogy a praxisban nem csupán adminisztratív mulasztás történt, hanem egy gondosan felépített, konspiratív tevékenység. Az oltástagadó szülőkkel való megállapodás értelmében az orvos és asszisztense az életkorhoz kötött kötelező védőoltások – többek között a DTPa-IPV-Hib, PCV és MMR vakcinák – beadását imitálták. A nagyobb gyermekek esetében a hitelesség látszatát keltve üres tűvel végeztek bőr alá hatoló szúrást, hogy a gyermek a védőnői ellenőrzés során megerősíthesse a „beavatkozást”, miközben az immunizációhoz szükséges antigén-bevitel elmaradt.
Ezt követően az orvos az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) felületén és a fizikai oltási könyvekben is valótlanul rögzítette a vakcinák sorszámát és a beadás tényét. Szakmai szempontból ez a magatartás nemcsak köztörvényes bűncselekmény, hanem a legsúlyosabb orvosszakmai vétség, hiszen a hamis védettségi adatok téves diagnosztikai és járványügyi következtetésekhez vezethetnek egy esetleges lokális kitörés esetén.
Közegészségügyi és szakmapolitikai következmények
Az eset rávilágít az oltásellenes mozgalmak infiltrációjára az alapellátásba, ami ellen a Magyar Orvosi Kamara (MOK) 2026 elején külön munkacsoport felállításával válaszolt. A hamisított igazolások közvetlen veszélyt jelentenek a közösségi intézményekre, például óvodákra és iskolákra, ahol a nyájimmunitás fenntartása kritikus a krónikus beteg vagy immunhiányos gyermekek védelmében. A 2026-os év elején tapasztalt hepatitis A esetszámok növekedése és az egyes gyermekkori vakcinák átmeneti hiánya már önmagában is feszültséget generált a rendszerben, amit az ilyen jellegű bizalomvesztés tovább mélyít.
A bíróság a szökés, elrejtőzés, de legfőképpen a bűnismétlés és a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt elrendelte a gyanúsítottak kényszerintézkedését. A jogi szankciókon túl – amelyek akár tíz évig terjedő szabadságvesztést is jelenthetnek – a vádlottak az orvosi hivatás gyakorlásától való végleges eltiltással is nézhetnek szembe.
Háttér: nem példa nélküli jelenség
Bár az egyedi ügyek körülményei eltérhetnek, korábban is előfordultak Magyarországon olyan esetek, amikor hatósági eljárás indult oltásokkal kapcsolatos dokumentációs visszaélések gyanúja miatt. Ezek az ügyek ráirányítják a figyelmet a szolgáltatói ellenőrzések, valamint a szakmai-etikai normák érvényesítésének fontosságára.
Telex
Magyar Nemzet
Népszava
