Vakcinák a demenciaprevencióban
Az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív betegségek megelőzését célzó kutatásokban egy új, ígéretes eredmény körvonalazódik. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy egyes védőoltások alkalmazása nem csupán a specifikus fertőző betegségekkel szemben nyújt védelmet, hanem – feltehetően immunrendszert befolyásoló mechanizmusnak köszönhetően – számottevően mérsékelheti a demencia kialakulásának esélyét, az idősödő lakosság körében. Ezek az új kutatási eredmények a jövőben alapjaiban változtathatják meg a neurodegeneratív kórképek prevenciós stratégiáit.
A demencia globális népegészségügyi kihívása napjainkban egyre súlyosabb terhet ró az egészségügyi ellátórendszerekre. Bár a kórkép kialakulásában korábban elsősorban genetikai és vascularis tényezőket, valamint metabolikus eltéréseket tartottak számon, az utóbbi évek tudományos eredményei egyértelműen rámutatnak a fertőző ágensek, különösen a vírusok lehetséges oki szerepére a neurodegeneratív folyamatok beindulásában és gyorsításában.
A vírusok szerepe a neurodegenerációban
Számos neurotrop vírus, mint a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV1), a varicella zoster vírus (VZV), a humán immundeficiencia-vírus (HIV), sőt, az utóbbi időben a SARS-CoV-2 is – direkt vagy indirekt módon – hozzájárulhat az agyi károsodáshoz. Ezek a vírusok gyakran lappangva, latens formában perzisztálnak a szervezetben, és reaktivációjuk (ami gyakori jelenség az idősebb, megváltozott immunrendszerű személyeknél) olyan mechanizmusokat indíthat el, amelyek elősegítik a demencia patogenezisét.
A károsító hatásuk három fő úton valósul meg:
- Krónikus gyulladást váltanak ki az agyban.
- Immunrendszeri egyensúlyzavart idéznek elő.
- Közvetlenül károsítják az idegsejteket.
A gyulladásos válasz elősegítheti az amyloid-béta-plakkok és a tau-protein-aggregátumok képződését, melyek az Alzheimer-kór kulcsfontosságú, morfológiai alapjelenségei.
A vakcináció mint protektív stratégia
Ezzel a megerősödött etiológiai paradigmával párhuzamosan figyelemre méltó új kutatási eredmények jelentek meg a vakcináció lehetséges védőhatásáról. A Stanford Egyetem 2025-ben publikált nagyszabású vizsgálata fordulópontot jelenthet.
A kutatók a herpes zoster (övsömör) elleni vakcinával beoltott idősebb felnőttek körében elemeztek egészségügyi adatokat egy 7 éves követési időszak alatt.
- Eredmény: A beoltottak körében szignifikánsan ritkábban fordult elő demencia.
- Kockázatcsökkenés: Relatív értelemben 20%-os csökkenést mutattak ki az újonnan diagnosztizált demenciaesetek számában.
- Nemek közti különbség: A védőhatás különösen a nőknél bizonyult erőteljesebbnek, ami a nemek közötti immunológiai eltérésekre utalhat.
A kutatók szerint a vakcina hatása valószínűleg túlmutat a varicella zoster vírus reaktivációk specifikus gátlásán. A "célon kívüli" hatás hipotézise szerint az élő, legyengített vakcina által kiváltott immunválasz – az edzett immunitás mechanizmusán keresztül – általános immunmoduláló hatással bír. Ez a szisztémás immunrendszeri átprogramozás (re-tuning) csökkentheti a krónikus gyulladásos állapotok súlyosságát, melyek kulcsszerepet játszanak a neurodegenerációban, függetlenül az akut vírusinfekció megelőzésétől.
Általánosabb hatásmechanizmusok
A Stanford-tanulmány (és más hasonló eredmények) által sugallt, szélesebb körű immunológiai hatást a következő megfigyelések támasztják alá:
- Időbeli eltérés: A demencia-kockázat csökkenése több mint egy évvel az oltás után volt kimutatható, míg a fertőzés-reaktiváció csökkenése azonnali. Ez a késleltetés egy hosszabb távú immunmodulációs folyamatra utal.
- Aránytalanság: A demencia előfordulásának mérséklődése nagyobb mértékű volt, mint amit pusztán a fertőzések vagy reaktivációk csökkenése magyarázhatna.
Ezenkívül más, rutinszerűen alkalmazott vakcinák is hasonló protektív jeleket mutatnak.
Az influenza elleni oltás esetenként 40%-kal is csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát.
A tetanusz és diftéria elleni oltások, valamint az RSV-vakcina (29%-os csökkenés) is hasonló "célon kívüli" védőhatással bírhatnak.
Következtetés
A virális ágensek szerepének alulértékeltsége a demencia etiológiájában – a legújabb adatok fényében – már a múlté. A herpes zoster vakcina példája – alátámasztva más oltások hasonló tapasztalataival – új, költséghatékony és azonnal bevezethető prevenciós eszközt adhat a kezünkbe.
Az immunológiai egyensúly fenntartásának jelentősége az agy öregedésében kulcsszerepet kap. A vakcinációs programok kiterjesztése a krónikus gyulladás mérséklésén keresztül nemcsak infekciókontroll, hanem a kognitív egészség megőrzése szempontjából is kulcsfontosságú elemmé válhat a jövő népegészségügyi stratégiáiban, különösen az idős populáció szempontjából. További, randomizált, kontrollált vizsgálatok szükségesek a pontos mechanizmusok és a védelmi időtartam meghatározásához.
