Eredményeik átírják a képet arról, hogy a mediális szeptumnak milyen - agyhullámok zavarával járó - betegségekben lehet szerepe.
Memóriafolyamatainkat nemcsak a magasabb rendű agykéreg vezérli, hanem az agytörzs is hatékonyan képes befolyásolni azokat.
Hangya Balázs és a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő kutatócsoportja meglepő eredményre jutott a figyelem, a tanulás és az éberség szabályozásának kulcsfontosságú idegsejtjeinek működésével kapcsolatban.
A migrén és a különböző stresszhatások feldolgozása közötti összefüggéseket vizsgálta több kutatásban is a Gyógyszerhatástani Intézetben a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében működő Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoport.
A leicesteri egyetemen végzett kutatás eredményei olyan új betekintést nyújthatnak a kognitív funkciók időskori romlásának okaiba, ami forradalmasíthatja a kezelési lehetőségeket.
A Nemzeti Agykutatási Program második szakaszában résztvevő három egyetemi munkacsoport számolt be a program félidejéig elért eredményeiről a Debreceni Egyetem Idegtudományi Doktori Iskolájának szeptember 6-ai szimpóziumán, az Élettudományi Központban.
Az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) kutatói.
Az agy meghatározott helyének elektromos stimulációjával jelentős javulást értek el amerikai tudósok az úgynevezett munkamemóriában, bár egyelőre csak rövid időre - számolt be róla a BBC hírportálja.
Folyamatosan emelkedik azoknak a betegségeknek a száma, amelyek hátterében a kutatások alátámasztják az immunrendszerrel való kapcsolatot, és az utóbbi időben az immunrendszeri zavarok mentális betegségek kialakulásában játszott szerepe is egyre nagyobb figyelmet kap.
Károsodott idegsejteket javítottak ki egerekben amerikai és kanadai tudósok, akik azt remélik, eredményeik nyomán olyan gyógyszerek fejleszthetők ki, amelyekkel meg lehet állítani, esetleg vissza is lehet fordítani az elbutulást - számolt be róla a BBC News.
Egy új kutatás szerint az elhízás károsítja a vér-agy gátat, ami a különböző kognitív képességek, például tanulási képességek és memória romlásához vezethet.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Természettudományi Kutatóközpontjának (TTK) munkatársai a kóros agyi öregedés mesterséges intelligenciával történő hatékonyabb előrejelzésében értek el fontos előrelépést.
Harvardi kutatók egy új összefoglalóban elemezték a halál orvosi meghatározását – azonos-e a halál beállta a légzés, vérkeringés és neurológiai aktivitás integrált működésének megszűnésével? Megállapítható-e a halál beállta súlyos neurológiai károsodás alapján akkor is, ha a biológiai működés intakt?
A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében.
Szegedi kutatócsoport fedezett fel egy olyan speciális neuront, ami az eddigi ismeretek szerint csak az emberi agyban található meg. Az új felfedezés segíthet az emberi agy egyedülálló működésének mélyebb megértésében.
Svéd kutatók elkészítették az agyi vérereket és az úgynevezett vér-agy gátat alkotó sejtek részletes molekuláris atlaszát, amely új információkkal segíti az agy különböző betegségeinek kutatását.
Az Alzheimer-kór kutatásáért ítélték oda négy tudósnak idén az idegtudomány legjelentősebb elismerését, az egymillió euróval (312 millió forint) járó Agy-díjat - számolt be róla a BBC hírportálja.
Epilepsziás betegek számára fejlesztenek agyi defibrillátort a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az eszköz a nagyon közeli jövőben képes lesz automatikusan leállítani a rohamokat a páciensekben - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága pénteken az MTI-t.
Új vérvizsgálatot fejlesztettek ki japán és ausztrál kutatók, mellyel az Alzheimer-kórral és az elbutulással kapcsolatos ártalmas fehérje kimutatható - írta a BBC News.
Míg az Alzheimer-kór kezelésében a legtöbb gyógymód a memória javítását célozza meg, az Ohiói Állami Egyetem Wexner Orvostudományi Központjának kutatói mély agyi stimulációs eljárással próbálkoznak a betegek problémamegoldó és döntéshozó képessége csökkenésének lelassítására.
További négy évig folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP), amely működésének első négy évében számos kiemelkedő eredményt hozott - mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke pénteken Pécsen, a program záró konferenciáján.
Áttörést ért el az Alzheimer-kór esetén jelentkező epilepszia diagnosztizálásában egy magyar kutatócsoport. Az epilepsziás működészavar korai kezelése lassíthatja az Alzheimer-kór tüneteinek romlását, és hozzájárulhat a betegek életminőségének megőrzéséhez is.
Agyunkban számos idegsejttípus található, amelyek egymással összekapcsolódva bonyolult hálózatokat alkotnak. Hájos Norbert, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Lendület Hálózat-Idegélettani Kutatócsoport tudományos tanácsadója és munkatársai kutatásaik során a félelmi memórianyomok kialakításáért felelős agyi régióban azonosítottak egy speciálisan összekapcsolt mikrohálózatot, amely képes lehet hatékonyan szabályozni a vészhelyzetekhez társult emlékek rögzülését.
A szkizofrénia és a felnőttkori figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kutatásának folytatását, a folyamatok jobb megértését szolgálja a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretein belül lezajlott eszközfejlesztés, aminek köszönhetően már két 256 csatornás „sűrű érzékelős” elektroenkefalográfiás (EEG) készülék áll rendelkezésre a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán – számolt be Dr. Bitter István egyetemi tanár, aki Dr. Czobor Pál docenssel együtt vezeti a kutatást.
