Címke: kolorektális

A 2021–2022-es angliai rákregiszteri adatok elemzése szerint a minimálisan invazív vastagbélműtét jelentősen csökkenti az egyéves halálozást.

A colorectalis daganat immunterápiás kezelése jelenleg alcsoportfüggő, különösen a dMMR/MSI-H és pMMR/MSS típusok eltérő válasza miatt.

A daganatok felismerése gyakran tünetek megjelenése után történik, pedig bizonyos visszatérő panaszok korai kivizsgálást tehetnek indokolttá.

Az anyai elhízás a terhességi kockázatok mellett növelheti a gyermek leukémia- és vastagbéldaganat-kockázatát, részben epigenetikai és immunológiai okokból.

A rectumdaganat robotasszisztált műtéte gyorsan fejlődik, kedvező perioperatív eredményekkel, de hosszú távú bizonyítékok még hiányoznak.

Egy 2026-os, nagyszabású metaanalízis szerint az SSRI-k és triciklikus antidepresszánsok csökkenthetik a colorectalis rák előfordulási kockázatát.

Egy új szakmai áttekintés szerint az alvászavarok és a cirkadián ritmus felborulása szerepet játszhat a daganatképződésben.

Az emelkedő korai daganatgyakoriság azt jelzi, hogy az expozíciók feltárásának módszerei hiányosak, komplex mintázatok vizsgálata szükséges.

A legújabb WHO emésztőrendszeri daganatokat osztályozó kiadása jelentős szemléleti újítással a molekuláris profilozást hangsúlyozza a diagnosztikában.

Nemzetközi adatok alapján 2000–2017 között több daganattípus előfordulása 50 év alattiaknál gyorsabban emelkedik, főként colorectalis és méhtestrák esetén.

Pitvarfibrillációban (PF) szenvedő betegek esetén rutinszerűen alkalmaznak antikoaguláns-kezelést, ami fokozza a vérzések kialakulásának kockázatát. Az emésztőrendszer alsó szakaszának vérzése lehetséges rosszindulatú kolorektális elváltozásokra utalhat, nem egyértelmű azonban, hogy orális antikoagulációban részesülő betegek esetén is figyelmeztető jelnek kell-e venni. A szerzők országos szintű kohorsz vizsgálatot végeztek, amelyben egészségügyi adatbázisok adatait használták fel arra, hogy felmérjék a kolorektális daganatok 1 éves kockázatát és relatív kockázatát PF-ben szenvedő, véralvadásgátlóval kezelt betegeknél. A betegeket két csoportra osztották: az egyikben fennállt alsó gasztrointesztinális vérzés, a másikban nem. Az eredmények alapján nem szabad félvállról vennünk a vérzést és csupán az antikoaguláció okozta mellékhatásként tekintenünk, mivel az ilyen események korai kivizsgálása ebben a betegcsoportban is segítheti a kolorektális daganatok időben való felismerését.

A közelmúltban számos új kutatási eredmény látott napvilágot a kolorektális daganatok kezelésével, kemoprevenciójával és gyógyszeres terápiájával kapcsolatban.

Egyre több kutatási eredmény támasztja alá, hogy az aszpirin rendelkezik tumorellenes hatással. Bár az acetilszalicilsav még nem elfogadott eleme a daganatellenes terápiának, az amerikai Preventive Services Task Force már javasolja az alkalmazását egyes esetekben felnőttek számára kolorektális daganatok megelőzése céljából.