A Zürichi Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint a skizofrénia genetikai kockázata összefüggést mutat a retina vastagságával.
Hét évtizede nem került forgalomba új gyógyszer a skizofrénia kezelésére, így komoly áttörésnek számít a frissen engedélyezett szer.
Ma már a depresszió sztenderd terápiájának számít, az elmúlt évtizedben azonban elegendő adat gyűlt össze arra vonatkozóan is, hogy a skizofrénia kezelésében is hasznos lehet.
Folyamatosan emelkedik azoknak a betegségeknek a száma, amelyek hátterében a kutatások alátámasztják az immunrendszerrel való kapcsolatot, és az utóbbi időben az immunrendszeri zavarok mentális betegségek kialakulásában játszott szerepe is egyre nagyobb figyelmet kap.
A Johns Hopkins Medicine és a Sheppard Pratt Health System kutatói azt fedezték fel, hogy a skizofréniás betegeknél magasabb a mononucleosist kiváltó Epstein-Barr vírus elleni antitestek szintje.
Kutatók nemzetközi csoportja arra a következtetésre jutott, hogy a skizofréniában és más mentális zavarokban szenvedő betegeknél az antipszichotikus szerek alkalmazása hosszú távon nem jár negatív következményekkel, és a kezelés előnyei jóval meghaladják a potenciális mellékhatások kockázatát.
Az Alzheimer-kór kialakulásának megértésében is segíthet az a kutatás, amely az agy eddig ritkán vizsgált területével foglalkozik. A Debreceni Egyetemen országosan egyedülálló módszerrel vizsgálják az idegsejtek és a gliasejtek egymásra hatását.
Az Európai Gyógyszerügynökség CHMP bizottsága új gyógyszerek forgalomba hozatalával kapcsolatban adott ki pozitív állásfoglalást.
A University of Maryland School of Medicine kutatói egy új kutatásban azt találták, hogy egerekben a kinurénsav szintjének beállítása szignifikáns hatással volt a skizofréniaszerű viselkedésre. A kutatás eredményeit a Biological Psychiatry folyóiratban tették közzé.
