Terhesség alatti influenzafertőzés és a gyermekkori neuropszichiátriai betegségek kockázata: populációs és kohorszelemzés eredményei
Dél-koreai és japán egészségbiztosítási adatok alapján vizsgálták a várandósság alatt diagnosztizált influenza és az utódok neuropszichiátriai betegségeinek kapcsolatát. A kutatók a teljes kohorszok elemzését olyan testvérek összehasonlításával egészítették ki, akik közül csak az egyik volt kitéve a terhesség alatti anyai fertőzésnek.
Két ország adatai, eltérő összehasonlítási keretek
A JAMA Network Open folyóiratban közölt vizsgálat dél-koreai elemzési és japán megerősítő kohorszra épült. A bevont gyermekek 2010 és 2017 között születtek, követésük 2023. december 31-ig tartott. A kizárási feltételek alkalmazása után a koreai kohorszban 2 564 435, a japánban 181 681 anya–gyermek kapcsolat adatait elemezték. Várandósság alatti influenzadiagnózist Koreában 35 973 esetben, azaz 1,4%-ban, Japánban 11 198 esetben, 6,2%-ban rögzítettek.
A koreai adatbázist a lakosság megközelítőleg 98%-át lefedő kötelező egészségbiztosítási rendszer szolgáltatta. A japán JMDC adatbázis anonimizált, longitudinális ellátási és gyógyszerrendelési adatokat tartalmazott. Az elsődleges elemzésben legalább húszévesen szült anyák gyermekei szerepeltek; érzékenységi vizsgálatban a fiatalabb anyák utódait is bevonták. Kizárták többek között a meghatározott súlyos testi vagy genetikai betegséggel diagnosztizált, illetve az első életévben elhunyt gyermekeket.
Az expozíciót a terhesség során elsőként dokumentált, J09–J11 ICD–10-kóddal jelölt influenzadiagnózis határozta meg. Többszöri fertőzés esetén az első diagnózis időpontját vették figyelembe. A kontrollcsoportot azoknak az anyáknak a gyermekei alkották, akiknél várandósság alatt nem szerepelt influenzadiagnózis az adatbázisban.
Összetett végpont és korrigált elemzések
Az elsődleges végpont bármely vizsgált neuropszichiátriai betegség első, születés utáni diagnózisa volt. Ide tartoztak a súlyos neuropszichiátriai zavarok, a kényszerbetegség, a figyelemhiányos hiperaktivitászavar, az autizmus spektrumzavar és az intellektuális képességzavar. A súlyos betegségek kategóriája a szkizofrénia spektrumát, más pszichotikus zavarokat, a bipoláris affektív zavart és a súlyos depressziós zavarokat foglalta magában.
A kutatók stabilizált inverz valószínűségi súlyozással csökkentették a mért zavaró tényezők hatását, majd súlyozott Cox-modellekkel becsülték a korrigált hazárdarányokat. Figyelembe vették az anyai életkort, a paritást, az anyai morbiditást, egyes terhességi betegségeket és a fogamzást megelőző egészségügyi ellátás igénybevételét. A koreai modell lakóhelyi és jövedelmi adatokat is tartalmazott. A szüléskor vagy azt követően meghatározott változókat potenciális közvetítő vagy torzítást okozó tényezőként nem vonták be a korrekcióba.
Mérsékelt összefüggés a teljes kohorszokban
A súlyozott koreai elemzésben bármely neuropszichiátriai diagnózis az influenzának kitett gyermekek 5,68%-ánál, a kontrollcsoport 5,05%-ánál fordult elő. A korrigált hazárdarány 1,09 volt, 1,04–1,14 közötti 95%-os konfidenciaintervallummal. Japánban az eseményarány 8,41%, illetve 8,01%, a korrigált hazárdarány pedig 1,10 volt, 1,02–1,19 közötti konfidenciaintervallummal.
A koreai kohorszban a kényszerbetegség korrigált hazárdaránya 1,37, a figyelemhiányos hiperaktivitászavaré 1,13 volt; a megfelelő konfidenciaintervallumok 1,14–1,64, illetve 1,07–1,19 között alakultak. Súlyos neuropszichiátriai betegségekre, autizmus spektrumzavarra és intellektuális képességzavarra nem mutattak ki szignifikáns összefüggést. A japán kohorszban a figyelemhiányos hiperaktivitászavar emelkedett hazárdaránya szintén megjelent: 1,26, 1,11–1,43 közötti konfidenciaintervallummal.
A két ország eredményeinek egyezése elsősorban az összefüggés irányára és nagyságára vonatkozott. Az abszolút eseményarányok közvetlen összevetését az influenza tesztelési gyakorlatában és a diagnosztikai eljárásokban fennálló különbségek korlátozzák.
A családon belüli összehasonlítás módosította az eredményeket
A testvérelemzésben ugyanazon anya olyan gyermekei szerepeltek, akiknek magzati influenzaexpozíciója különbözött. A koreai részvizsgálat 33 191, a japán 7842 anya–gyermek kapcsolatot tartalmazott. A családonként rétegzett modellek a testvérek közös, stabil családi jellemzőinek hatását kezelték.
Ebben az elemzésben az összetett neuropszichiátriai végpont kapcsolata az anyai influenzával egyik országban sem volt statisztikailag szignifikáns. Koreában a korrigált hazárdarány 0,98 volt, 0,89–1,09 közötti konfidenciaintervallummal; Japánban 1,04, 0,88–1,22 közötti intervallummal. A súlyos neuropszichiátriai betegségek, a kényszerbetegség, a figyelemhiányos hiperaktivitászavar és az autizmus spektrumzavar esetében sem igazolódott szignifikáns kapcsolat.
Kivételt jelentett az intellektuális képességzavar koreai testvérelemzése: a korrigált hazárdarány 1,31 volt, 1,01–1,70 közötti konfidenciaintervallummal. A japán adatok azonban ezt nem erősítették meg; ott 1,05-ös becslést kaptak, 0,80–1,40 közötti intervallummal. A szerzők a bizonytalan becslés és a megerősítés hiánya miatt óvatos értelmezést tartanak indokoltnak.
Életkor, trimeszter és szezonalitás
A koreai populációs elemzésben a hét év alatti gyermekek összetett végpontjára 1,11-es korrigált hazárdarányt becsültek, 1,04–1,18 közötti konfidenciaintervallummal. Ebben a korcsoportban a figyelemhiányos hiperaktivitászavarhoz is szignifikáns összefüggés társult. A hét–tíz éveseknél kényszerbetegségre és figyelemhiányos hiperaktivitászavarra találtak kapcsolatot.
Az első trimeszteri fertőzéshez 1,18-as, a második trimeszterihez 1,09-es korrigált hazárdarány társult az összetett végpontra. A harmadik trimeszteri becslés 0,89 volt. Tavasszal és télen emelkedett, ősszel alacsonyabb hazárdarányt észleltek; a nyári becslés nem volt szignifikáns. A szezonális vizsgálatok feltáró jellegűek voltak. Trimeszterenkénti testvérelemzésre a megfelelően eltérő expozíciójú testvérek alacsony száma miatt nem nyílt lehetőség, így ezek az eredmények továbbra is érzékenyek a családi zavaró tényezőkre.
Biológiai magyarázat és értelmezési korlátok
A közlemény áttekinti azt a feltételezést, hogy az anyai immunaktiváció transzplacentáris citokinszignalizációval vagy a magzati mikroglia működésének előhangolásával befolyásolhatja az idegrendszeri fejlődést. Az állatkísérletes eredményekből azonban nem következik közvetlenül emberi oksági kapcsolat. Emberben a perifériás biomarkerek nem feltétlenül tükrözik pontosan a központi idegrendszeri gyulladást.
A populációs összefüggéshez közös genetikai, társadalmi és életmódbeli tényezők is hozzájárulhatnak. A családok tartós egészségügyi ellátásigénybevételi mintázata az influenza és a gyermekkori diagnózisok felismerését egyaránt befolyásolhatja. A testvérelemzésben tapasztalt gyengülés összeegyeztethető ezzel, de nem bizonyítja, hogy a családi tényezők teljes egészében megmagyarázzák a kapcsolatot.
A kisebb testvérmintákban a konfidenciaintervallumok szélesebbek, a statisztikai erő korlátozottabb volt. A szignifikancia elvesztése ezért önmagában nem tekinthető a családi konfúzió bizonyítékának. A testvérek által nem osztott vagy időben változó tényezők hatása szintén megmaradhatott.
Az expozíciót diagnóziskódok, nem laboratóriumi megerősítés alapján azonosították, így enyhe vagy tünetmentes fertőzések kimaradhattak. A követés legfeljebb körülbelül tizenhárom éves korig tartott, ezért a később jelentkező szkizofrénia, bipoláris zavar vagy kényszerbetegség előfordulását nem mérhette fel teljesen. Az eredmények gyermekkorra és korai serdülőkorra, nem az egész élettartam neuropszichiátriai kockázatára vonatkoznak. Az ázsiai populációkból származó becslések más egészségügyi és diagnosztikai rendszerekre korlátozottan általánosíthatók.
A vizsgálat erőssége a koreai országos adatbázis, a japán megerősítő kohorsz és a családon belüli elemzés együttes alkalmazása. A közleményben ismertetett svéd vizsgálatokban az anyai fertőzés és az utódok figyelemhiányos hiperaktivitászavara, illetve autizmus spektrumzavara közötti populációs kapcsolatok szintén gyengültek a testvérek összehasonlításakor. Egy nyolc, nyugati populációban végzett vizsgálatot összegző szisztematikus áttekintés hagyományos elemzéseiben kis mértékű ADHD-kockázatemelkedést találtak, a testvérvizsgálatokban azonban nem észleltek szignifikáns összefüggést. Ezek az előzmények is a megosztott családi jellemzők figyelembevételének jelentőségét támasztják alá az eredmények értékelésekor.
A szerzők következtetése szerint a teljes kohorszok mérsékelt összefüggését óvatosan kell értékelni: a családon belüli összehasonlítás nem igazolt szignifikáns kapcsolatot az elsődleges végponttal, és az észlelt populációs társulásban részben családi tényezők játszhatnak szerepet.
Forrás: Kong J, Hong S, Jo H, et al. Maternal Influenza Infection During Pregnancy and Neuropsychiatric Disorders in Offspring. JAMA Network Open. 2026;9(10):e2637902. doi:10.1001/jamanetworkopen.2026.37902. Megjelent: 2026. október 8.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
