A skizofrénia összefüggésben áll az agy vas- és mielindeficitjével
Egy új kutatás utat nyithat a további vizsgálatoknak, amelyek feltárják, hogy a vas- és mielinhiány hogyan játszhat szerepet a skizofrénia különböző tüneteiben.
A skizofrénia egy súlyos pszichiátriai rendellenesség, amelyet hallucinációk, rendezetlen beszéd- és gondolkodásminták, téves hiedelmek a világról vagy önmagunkról, koncentrációs nehézségek és egyéb, a mindennapi működést befolyásoló tünetek jellemeznek. Bár a skizofrénia számos kutatás tárgya, biológiai és idegi alapjait még nem teljesen tisztázták.
Míg néhány korábbi agyi képalkotó vizsgálat arra utal, hogy a skizofrénia összefüggésben áll az agy vas- és mielinszintjének rendellenes szintjével, az eddig gyűjtött eredmények ellentmondásosak. A vas hozzájárul az egészséges agyműködéshez, míg a mielin hüvelyt képez az idegrostok körül, védi azokat és támogatja az elektromos jelek vezetését.
A londoni King's College, a Hammersmith Kórház és az Imperial College London kutatói a közelmúltban tovább vizsgálták annak lehetőségét, hogy a skizofrénia összefüggésben áll az agy vas- és mielinszintjének rendellenes szintjével. A Molecular Psychiatry című folyóiratban megjelent eredményeik a skizofrénia potenciális új biomarkereit tárták fel, amelyek javíthatják az alapjául szolgáló agyi mechanizmusok megértését.
„A vas számos neuronális folyamathoz elengedhetetlen, de túl nagy mennyiségben oxidatív károsodást okoz, így az agyi szintek egyensúlya kényes” – mondta Dr. Luke J. Vano, a tanulmány első szerzője. „A skizofréniára összpontosító vasérzékeny MRI-vizsgálatok ellentmondásos eredményeket hoztak, mind emelkedésről, mind csökkenésről számoltak be. Mivel a mielin – amely fokozza az agyi jelátvitelt – befolyásolja a vasérzékeny MRI-t, a mielin variációja bonyolíthatja az értelmezést.”
Tanulmányuk részeként Dr. Vano és kollégái 85 skizofréniával diagnosztizált személy és 86 kontrollszemély agyát vizsgálták. A vizsgálatban résztvevők agyának tanulmányozásához vas- és mielin-érzékeny mágneses rezonancia képalkotást (MRI) alkalmaztak, amely képalkotó technikák lehetővé teszik a kutatók számára, hogy az agy meghatározott régióiban meghatározzák a vas- és mielinszintet.
„Összehasonlítottuk ezeket a értékeket annak tesztelésére, hogy a vas- vagy a mielinszint változásai megmagyarázzák-e a mágneses érzékenységben mutatkozó különbségeket, és a regionális mintázatokat a posztmortem génexpressziós térképekkel korreláltuk, hogy azonosítsuk a potenciális sejttípus-hozzájárulásokat.”
Ezen kísérleti technikák alkalmazásával a kutatók eredményei vas- és mielin-anomáliákra utaltak, amelyek a skizofréniával diagnosztizált egyének agyának specifikus régióit érintették. Eredményeik összhangban vannak néhány korábbi tanulmány eredményeivel, és segíthetnek a betegség patofiziológiájának jobb megértésében.
„Azt tapasztaltuk, hogy a skizofréniában szenvedő betegeknél alacsonyabb a mágneses szuszceptibilitás, magasabb az átlagos diffúzió és alacsonyabb anizotrópia, ami arra utal, hogy mind a vas, mind a mielin agyi szintje alacsonyabb skizofréniában” – mondta Dr. Vano. „Ez a legjelentősebb az oligodendrocitákban gazdag régiókban volt. Mivel az oligodendrociták vasat használnak a mielin szintéziséhez, ez az oligodendrocita diszfunkciót a skizofréniához köti, kiemelve az ezt mechanizmust, mint fontos kutatási területet.”
Dr. Vano és kollégái kutatása utat nyithat további vizsgálatoknak, amelyek feltárják, hogy a vas- és mielinhiány hogyan játszhat szerepet a skizofrénia különböző tüneteiben. Ez a jövőben potenciálisan hozzájárulhat a rendellenesség alternatív kezeléseinek kifejlesztéséhez is, amelyek például elősegíthetik a mielin helyreállítását vagy megpróbálhatják növelni a vasszintet.
„Ezután ezeket a markereket fogjuk tesztelni bipoláris zavarban és a skizofrénia kialakulásának kockázatának kitett embereknél” – tette hozzá Dr. Vano. „Ezen kívül azt is értékeljük, hogy ezek előrejelzik-e a pszichiátriai kezelésekre adott válaszreakciót.”
Luke J. Vano et al, The role of low subcortical iron, white matter myelin, and oligodendrocytes in schizophrenia: a quantitative susceptibility mapping and diffusion tensor imaging study, Molecular Psychiatry (2025). DOI: 10.1038/s41380-025-03195-7.
