A 60 év feletti betegek egy részénél biztonságosan elhagyható a levotiroxin
Idősebb felnőttekben a levotiroxin-kezelés fenntartásának szükségessége nem minden esetben magától értetődő. Egy holland, alapellátásban végzett, nyílt, lépcsőzetes dóziscsökkentést alkalmazó vizsgálat azt mutatta, hogy gondos monitorozás mellett a kezelés elhagyása a betegek számottevő részében megvalósítható anélkül, hogy klinikailag kedvezőtlen pajzsmirigyhormon-eltérés alakulna ki.
Vizsgálati felépítés
A kutatás egykarú, prospektív, nyílt elrendezésben zajlott 58 holland háziorvosi praxisban. A beválasztás feltétele volt a 60 éves vagy annál idősebb életkor, a legalább egy éve változatlan adagban szedett, legfeljebb 150 μg/nap levotiroxin, valamint a 10 mIU/L alatti TSH-érték.
A résztvevőket 2020 januárja és 2022 júliusa között vonták be, a végső utánkövetés 2023. december 12-én zárult. Az intervenció protokollvezérelt, fokozatos dózisredukcióból állt, és minden egyes csökkentést legalább 6 héttel később pajzsmirigyfunkciós ellenőrzés követett.
Eredmények
A levotiroxin elhagyási szakaszt 370 beteg kezdte meg; medián életkoruk 70 év volt, 80%-uk nő, a kiindulási medián TSH 2,2 mIU/L, az átlagos szabad T4 pedig 1,21 ng/dL volt. A kiindulási levotiroxin-mediándózis 50 μg/napnak adódott, a végső egyéves követést 366 résztvevő fejezte be.
Az elsődleges végpont szerint 95 beteg, vagyis 25,7% tudta sikeresen abbahagyni a levotiroxint úgy, hogy egy évvel a leépítés megkezdése után TSH-értéke 10 mIU/L alatt maradt, és a szabad T4 a referencia-tartományban volt. Ebben a csoportban az egyéves medián TSH 5,03 mIU/L, az átlagos szabad T4 1,01 ng/dL volt.
A sikeresen leállítók közül 46 főnél, azaz 48,4%-ban a TSH 4,8 mIU/L alatt maradt. Különösen figyelemre méltó, hogy a legfeljebb 50 μg/nap dózist szedő 88 beteg közül 56-an, vagyis 63,6%-ban sikerült a kezelés elhagyása.
Klinikai értelmezés
A vizsgálat üzenete nem az, hogy a levotiroxin rutinszerűen megszüntethető idősebb korban, hanem az, hogy a kezelés indikációja újraértékelhető lehet. A szerzők következtetése szerint különösen azoknál érdemes mérlegelni a fenntartó kezelés szükségességét, akik 60 évesek vagy idősebbek, és napi 50 μg vagy annál kisebb dózist szednek.
Lényeges megfigyelés, hogy a pajzsmirigybetegséggel összefüggő életminőség összességében nem mutatott klinikailag releváns változást sem a kiinduláshoz képest, sem a sikeres és sikertelen leállítók összevetésében. Ez arra utal, hogy a fokozatos gyógyszermegvonás nem járt számottevő életminőség-romlással a vizsgált populációban.
Gyakorlati jelentőség
A közlemény elsősorban az időskori levotiroxin-kezelés fenntartásának automatizmusát kérdőjelezi meg, nem pedig a hormonpótlás általános szerepét. A vizsgálati protokoll szoros laboratóriumi kontrollra épült, ezért az eredmények klinikai alkalmazása csak ellenőrzött, lépcsőzetes dóziscsökkentés mellett értelmezhető.
Az adatok alapján az idősebb, tartós levotiroxin-kezelésben részesülő betegek egy részénél reális lehetőség a kezelés elhagyása, de a siker esélye jelentősen függ a kiindulási dózistól. A leginkább kedvező csoportot az alacsony dózisú kezelést kapók jelentették, náluk a leállítás nem kivételes, hanem gyakori kimenetel volt.
Poortvliet RKE, et al. Discontinuation of Levothyroxine in Adults Aged 60 Years or Older. JAMA. Published online April 5, 2026.
