Az időskori appendicitis globális terhe: nő a betegek száma, csökken a mortalitás

A vizsgálat célja és módszertana

A BMC Gastroenterology folyóiratban megjelent tanulmány kifejezetten a 60 év feletti populáció appendicitis-terhét értékeli 1990–2021 között, a GBD 2021 adatbázis teljes globális, regionális és országos adatkészletére támaszkodva. A szerzők az incidencia, prevalencia, DALY (disability-adjusted life years) és halálozás életkorra standardizált rátáit (ASIR, ASPR, ASDR, ASMR), valamint trendjeit vizsgálták, Age–Period–Cohort és Bayes-féle APC modellezéssel 2050-ig kiterjedő előrejelzéssel.​

A 371 betegségre és 88 rizikófaktorra kiterjedő GBD-adatok alapján 204 ország és régió SDI (sociodemographic index) szerinti bontásban került elemzésre, kiegészítve dekompozíciós, „frontier” és egészségügyi egyenlőtlenségi analízissel. A vizsgálat „idősnek” a ≥60 éveseket tekintette, figyelembe véve a szakirodalmi definíciók heterogenitását (≥60, ≥65, ≥75 év).​

Fő globális eredmények 60 év felett

1990 és 2021 között a 60+ populációban az appendicitis prevalenciája 14 359-ről 34 626 esetre, az incidencia 380 995-ről 907 091 esetre nőtt világszinten, miközben a betegek számának emelkedését elsősorban a népességnövekedés és az öregedés magyarázta. A vizsgált időszakban az ASPR évente átlagosan 0,23%-kal, az ASIR 0,17%-kal emelkedett, ugyanakkor az ASDR −2,35%-os, az ASMR pedig −2,28%-os éves átlagos csökkenést mutatott.​

2021-ben az idős betegekben az ASIR 82,18/100 000 fő, az ASDR 24,36/100 000 fő, az ASMR 1,31/100 000 fő volt; a férfiakban magasabb DALY- és halálozási rátákkal, de gyorsabb relatív csökkenéssel, mint nőkben. A szerzők hangsúlyozzák, hogy az esetszámok növekedése mellett a kimenetelek javulása elsősorban a diagnosztika (CT) és a sebészeti ellátás (elsősorban laparoszkópos appendectomia) fejlődésének, valamint a perioperatív menedzsment optimalizálásának tulajdonítható.​

Regionális és országonkénti különbségek

SDI szerinti bontásban a közepes SDI-régiókban volt a legmagasabb az idős appendicitis-prevalencia és -incidencia abszolút esetszáma, míg a DALY- és halálozásteher elsősorban az alacsony és alacsony-közepes SDI-régiókban koncentrálódott. 2021-ben az ASPR és ASIR legmagasabb értékei a magas SDI-régiókban, az ASDR és ASMR csúcsértékei viszont az alacsony SDI-régiókban jelentkeztek, jelezve a diagnosztika és ellátás kapacitásbeli különbségeit.​

Országos szinten Kína vezetett a prevalencia- és incidens esetek számában, India pedig a DALY- és halálozásteherben, míg Kolumbia mutatta a legmagasabb ASPR/ASIR, Honduras a legmagasabb ASDR/ASMR értékeket. A Katarhoz hasonló országokban az ASPR/ASIR gyors emelkedése, míg Ukrajna, Kazahsztán és Egyiptom esetében a standardizált ráták jelentős csökkenése rajzolt ki eltérő trendprofilt, melyekben a demográfiai változások, az ellátórendszer fejlődése és a kódolási gyakorlat változásai egyaránt szerepet játszanak.​

Szocioökonómiai egyenlőtlenségek és „frontier” analízis

A korrelációs elemzés alapján az ASPR és ASIR pozitív, az ASDR és ASMR negatív összefüggést mutatott az SDI-vel, vagyis a fejlettebb régiókban több diagnosztizált eset, de jobb túlélés tapasztalható. Ugyanakkor a DALY-terhet leíró egyenlőtlenségi indexek (SII, CII) azt jelzik, hogy bár az abszolút különbség csökken a legszegényebb és leggazdagabb országok között, a teher arányaiban egyre inkább az alacsony SDI-értékű országokra koncentrálódik.​

A frontier analízis rámutatott, hogy bizonyos alacsony SDI-jű országok (pl. Szomália, Niger, Pápua Új-Guinea) statisztikailag közel kerültek a modell szerinti „optimális” ASDR-értékhez, amit a szerzők elsősorban alulregisztrálásnak, hiányos mortalitás-statisztikának és a fiatal populációs struktúra torzító hatásának tulajdonítanak. Ezzel szemben olyan országok, mint Mexikó, Paraguay vagy a Közép-afrikai Köztársaság jóval a várható „frontier” fölött helyezkednek el, amit az idősödő populáció, a társbetegségek, az elhízás és az antibiotikum-rezisztencia együttes hatásával hoznak összefüggésbe.​

Életkor, nem és időbeli trendek

Az APC-analízis szerint 60 év felett az incidencia- és prevalenciaráták az életkor előrehaladtával csökkennek, míg a DALY- és halálozási ráták meredeken emelkednek, ami az idős korban gyakoribb perforációval és szövődményekkel függ össze. Az idős férfiakban az ASDR és ASMR gyorsabban nő életkorral, mint nőkben, ami részben biológiai (pl. oxidatív stressz, RhoA/ROCK útvonal), részben diagnosztikai és szociokulturális tényezőkre (nők aluldiagnosztizálása, negatív appendectomiák) vezethető vissza.​

A periódushatás elemzése egy 2004–2005 körüli inflexiós pontot azonosított, amely után a DALY- és halálozási kockázat csökkenése felgyorsult, összefüggésben a sürgősségi sebészet és a képalkotás globalizálódó fejlesztéseivel. A születési kohorsz-hatás alapján az 1927 előtt születetteknél mind a prevalencia, mind a mortalitás kockázata magasabb, míg az ezt követő kohorszokban a mortalitás fokozatosan mérséklődik, ami a diagnosztika és ellátás generációs javulását tükrözi.​

Előrejelzés 2050-ig

A Bayes-féle APC modell szerint 2050-ig a 60 év feletti populációban az ASPR 3,13-ról 3,02/100 000 főre, az ASIR 82,18-ról 78,85/100 000 főre csökkenhet, míg az ASDR 24,36-ról 12,46/100 000 főre, az ASMR pedig 1,31-ről 0,61/100 000 főre mérséklődhet. A projekciók alapján a standardizált mutatók csökkenése ellenére az abszolút esetszámok az idős népesség további növekedése miatt tovább emelkednek, különösen a férfiaknál, akiknél az ASPR enyhe emelkedése prognosztizálható.​

A szerzők szerint ebben a folyamatban meghatározó szerepet játszik a diagnosztikai (CT, laparoszkópia, új endoszkópos eljárások) és terápiás fegyvertár bővülése, valamint a perioperatív ellátás fejlődése, ugyanakkor a jövőbeni trendeket a kultúrális, gazdasági és egészségpolitikai változások módosíthatják.​

Klinikai és szakmapolitikai üzenetek

A tanulmány rámutat, hogy az appendicitis idős korban bár nem tartozik a legnagyobb globális teherrel járó betegségek közé, mégis lényeges, nagyrészt megelőzhető és kezelhető rokkantság- és halálozáskomponenst jelent a 60+ korosztályban. A szerzők az idősbeteg-ellátásban a gyors képalkotó diagnosztika, a laparoszkópos „first” stratégia, valamint a sebészeti és aneszteziológiai kapacitások célzott fejlesztését, különösen az alacsony és alacsony-közepes SDI-jű országokban tartják kulcsfontosságúnak.​

Kiemelik, hogy az idős betegek atípusos tünetei, a kórházba jutás késedelme és a komorbiditások miatt a standardizált mortalitás csökkenése ellenére a szövődményes esetek aránya jelentős, ezért a sürgősségi ellátási útvonalakban külön figyelmet érdemel a „geriátriai akut has” differenciáldiagnosztikája.​

Yang Y, He Y, Li Y, Hu Y, Zhang W, Jia J, Ye D, Wang J. The global, regional, and national burden of appendicitis in the elderly population aged 60 years and above from 1990 to 2021: trends, current status, and future predictions based on the 2021 global burden of disease data: a systematic analysis. BMC Gastroenterology. 2025;25:827.