Gyermekgyógyászat rovat – további cikkek

Adenovírus okozta toxikus epidermalis necrolysis óvodáskorban

Egy korábban egészséges óvodás fiú esetén keresztül mutatták be az adenovírus okozta légúti fertőzéshez társuló súlyos bőr- és nyálkahártya-károsodást. A közlemény a klinikai lefolyást, a kóroki kivizsgálást és a hasonló, korábban publikált gyermekkori esetektől való eltéréseket elemezte.

hirdetés

Ritka gyermekkori kórkép

A toxikus epidermális nekrolízis (TEN) ritka, életveszélyes mukokután betegség, amelyet kiterjedt epidermális nekrózis és hámleválás jellemez. A szerzők citotoxikus T-limfociták által közvetített, IVc típusú túlérzékenységi reakcióként ismertetik. A Stevens–Johnson-szindróma (SJS) és a TEN közös betegségspektrumot alkot; elkülönítésük alapja a hámleválással érintett testfelszín aránya. SJS esetén ez 10% alatti, az átfedő SJS/TEN formában 10–30%, TEN esetén pedig meghaladja a 30%-ot.

A közleményben idézett adatok szerint az általános népességben az SJS éves incidenciája egymillió lakosra számítva 1–6, a TEN-é 0,4–1,2 eset. Gyermekeknél évente egymillió főre 5,3 SJS, 0,8 átfedő SJS/TEN és 0,4 TEN jut. A gyermekkori felismerést nehezítik a felső légúti fertőzésre emlékeztető, nem specifikus bevezető tünetek. Az elkülönítő kórismében vírusos exanthemák, Kawasaki-betegség és generalizált pustulosis is szerepelnek.

Míg felnőttekben leggyakrabban gyógyszerek váltják ki a betegséget, gyermekkorban nagyobb szerepet kapnak a fertőzések. A lehetséges kórokozók között baktériumokat, vírusokat, gombákat és parazitákat egyaránt leírtak; a leggyakrabban közölt fertőzéses kiváltó a Mycoplasma pneumoniae. Az adenovírus gyakori gyermekkori légúti és szemészeti fertőzéseket okoz, SJS-sel vagy TEN-nel való társulása azonban rendkívül ritka.

Légúti tünetektől hámleválásig

A bemutatott, korábban egészséges óvodás fiú anamnézisében nem szerepelt közelmúltbeli védőoltás vagy gyógyszerszedés. Egy hete intermittáló láz, zöldes, mukopurulens szemváladékozás, orrfolyás és száraz köhögés állt fenn. A tünetek kezdetét követően 48 órával erythemás, papulosus kiütések jelentek meg, először az arcon, majd testszerte.

Skarlát gyanúja miatt klaritromicint és ampicillint rendeltek. A következő napon azonban a bőrtünetek gyorsan progrediáltak: fájdalmas hólyagok és epidermális leválás alakult ki. A gyermeket tercier ellátóhelyre szállították, ahol a testfelszín 68%-át érintő elváltozások, a pozitív Nikolsky-tünet és a nyálkahártyák érintettsége alapján TEN-t állapítottak meg.

A közölt klinikai képeken az ajkak és a száj körüli nyálkahártya eróziói, a háton diffúz maculopapulosus exanthema, a felső végtagokon generalizált erythema és kezdődő hámleválás látható. A tenyéren súlyos érintettséget, hámfosztott területeket és livid foltokat dokumentáltak; az arcon, mellkason és karokon kiterjedt, sötétvörös elváltozásokat és epidermális leválást mutattak be.

Szövettani és mikrobiológiai megerősítés

A diagnózis alátámasztására egy korai hólyag széléből bőrbiopsziát végeztek. A szövettan kiterjedt keratinocytanecrosist és subepidermalis résképződést, a bazális réteg vakuolizációját, valamint gyér, felszínes perivascularis lymphocytás beszűrődést igazolt. A lelet összhangban állt a TEN diagnózisával.

A fertőzéses kivizsgálás során a légúti polimeráz-láncreakciós panel adenovírusra pozitív eredményt adott. Negatív volt ugyanakkor többek között bocavírusra, koronavírusokra, rhinovírusra/enterovírusra, influenzára, metapneumovírusra, parainfluenzára, légúti óriássejtes vírusra és SARS-CoV-2-re. A vizsgált légúti bakteriális kórokozók, köztük a Mycoplasma pneumoniae és a Chlamydia pneumoniae sem igazolódtak.

Az Epstein–Barr-vírus, a cytomegalovírus, a humán herpeszvírus 6-os és 7-es típusa, valamint a Kaposi-szarkómához társuló herpeszvírus vírusterhelés-vizsgálata szintén negatív eredményt mutatott. A vér- és széklettenyésztések nem mutattak ki kórokozót. A szerzők ezek alapján az adenovírust azonosították az ellátás idején egyetlen kimutatott aktív fertőző ágensként.

Az antibiotikumok időzítése

A kóroki értékelésben meghatározó volt, hogy mindkét antibiotikumot a kiütések megjelenése után kezdték alkalmazni. A hólyagosodás és a hámleválás a kezelés megkezdésétől számított 24 órán belül kialakult, ami a szerzők szerint nem illeszkedik a gyógyszer indukálta SJS/TEN jellemző, 4–28 napos latenciaidejéhez.

Érvelésük szerint a klaritromicin és az ampicillin nem tartozik az SJS/TEN hátterében leggyakrabban azonosított gyógyszerek közé; ilyen összefüggést gyakrabban írtak le szulfonamidokkal, cefalosporinokkal és antiepileptikumokkal. A gyógyszerelés és a tünetek időbeli sorrendje, valamint a mikrobiológiai eredmények ezért az adenovírus elsődleges etiológiai szerepét támasztották alá.

Kezelés és szemészeti következmények

A gyermek intravénás immunglobulint és ciklosporint kapott, emellett magas szintű támogató ellátásban részesült. Ennek részeként biológiai kötszereket és mesenchymalis sejtekből származó exoszómákat alkalmazó terápiát is alkalmaztak. A közlemény az egyes beavatkozások önálló hatását nem különíti el.

A súlyosság becslésére használt SCORTEN értéke 1 volt, ami viszonylag alacsony becsült halálozási kockázatot jelzett. A beteg hemodinamikailag stabil maradt, légzéstámogatásra nem szorult, laboratóriumi vizsgálatai pedig nem jeleztek máj- vagy veseműködési zavart.

Fokozatos reepithelializáció következett be, az utánkövetés során kiújulást nem észleltek. Tartós szövődményként ugyanakkor kétoldali heges kötőhártya-gyulladás és jobb oldali szaruhártyafekély maradt fenn, amelyek szemészeti ellenőrzést igényeltek.

A beszámoló egyetlen, korábban egészséges gyermek lefolyását ismerteti. A szerzők a fertőzéshez társuló TEN súlyosságát a gyógyszer indukálta formáéhoz hasonlíthatónak tartják, ugyanakkor további vizsgálatokat sürgetnek a szélesebb körű érvényesség tisztázására. A kedvező általános állapot és a fokozatos hámosodás mellett ebben az esetben is fennmaradtak rendszeres ellenőrzést igénylő szemészeti szövődmények.

Elkülönítés a RIME-tól

Az adenovírushoz társuló gyermekkori mukokután megbetegedésekről szóló korábbi beszámolók szinte kizárólag reaktív infekciós mukokután eruptiót (RIME) vagy SJS-t ismertettek. A RIME-ra kifejezett mucositis, ugyanakkor csekély vagy hiányzó bőrérintettség jellemző; az SJS/TEN esetén megfigyelhető kiterjedt epidermális nekrózis rendszerint hiányzik.

Egy 2021-ben közölt, PCR-rel igazolt adenovírus-fertőzéshez társuló RIME-esetben a hámleválás a testfelszín kevesebb mint 5%-át érintette. Egy 2024-es, ugyancsak PCR-pozitív SJS-esetben az érintett testfelszín 10% alatt maradt. Mindkét gyermek előzetes gyógyszerexpozíció nélkül betegedett meg, és teljesen felépült. A jelen eset 68%-os érintettsége és fennmaradó szemészeti károsodása ezeknél súlyosabb megjelenést képviselt.

A kiterjedt sötétvörös erythema, a hólyagképződés, a pozitív Nikolsky-tünet és a 30%-ot meghaladó epidermális leválás alapján a bemutatott állapot nem RIME-nak, hanem TEN-nek felelt meg. A szerzők hangsúlyozzák: a téves besorolás a súlyosság alábecsüléséhez és a megfelelő ellátás késlekedéséhez vezethet.

A szerzők a korábbi gyermekkori adenovírusos közlések között nem találtak olyan esetet, amely a 30%-ot meghaladó testfelszíni érintettséggel teljesítette volna a TEN valamennyi kritériumát. A most bemutatott beteg ezért az általuk áttekintett irodalomban a betegségspektrum súlyosabb végpontját képviseli. A megfigyelés jelentőségét nem pusztán az adenovírus kimutatása, hanem a klinikailag és szövettanilag dokumentált, kiterjedt epidermális károsodás adja.

Súlyosság és prognózis

A vírushoz társuló mukokután szindrómák, különösen a RIME és az enyhe SJS, gyakran kedvezőbben zajlanak, mint a klasszikus, gyógyszer indukálta SJS/TEN. Ez azonban a szerzők szerint nem feltétlenül érvényes a TEN-re. Ebben az esetben a kiterjedt nekrolízis, az immunmoduláló kezelés szükségessége és a jelentős szemészeti következmények súlyos lefolyást jeleztek.

A közlemény következtetése szerint a prognózist elsősorban a hámleválás kiterjedése határozza meg, nem önmagában a kiváltó ok. Annak megítéléséhez, hogy ez szélesebb betegpopulációkban is következetesen érvényesül-e, további kutatások szükségesek. A fertőzéshez társuló esetekben is számolni kell jelentős szemkárosodással és hosszú távú bőrszövődményekkel.

Forrás: Rendon-Salazar MJ, Prieto-Gomez J, Hernandez-Hernandez T, et al. Toxic epidermal necrolysis in a preschooler associated with adenovirus respiratory infection: A case report. JAAD Case Reports. 2026;70:94–97. doi:10.1016/j.jdcr.2026.01.030.

Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Ajánlott cikkek