Több C-vitamin és kevesebb érbetegség – ezért dolgoznak a L’Oréal és az UNESCO díjazottjai

Munkájáért ma ismét két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián a „L’Oréal - UNESCO A nőkért és a tudományért” 4 000 0000 Ft összdíjazású elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A rangos díjat idén Dr. Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Dr. Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Az elmúlt 15 évben 43 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig 52,6 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket. A külföldön már közel 20 éves hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve az MTA kutatóintézeteiben dolgoznak. A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A díj kapcsán alakultak már kutatócsoportok, díjazottaknak lettek díjazott tanítványaik és egy valódi női kutatói közösség alakult ki. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

Dr. Tóth Szilvia Zita a C-vitamin termelését, sejten belüli szállítását és raktározását, valamint növényekben betöltött szerepeit vizsgálja. Kutatásai jelentős mértékben hozzájárulhatnak magas C-vitamintartalmú zöldség- és gyümölcsfajták előállításához, amely táplálkozástudományi, mezőgazdasági és élelmiszeripari szempontból is igen nagy jelentőséggel bírna. A kutatásai során csoportjával azt is felfedezte, hogy a C-vitaminnak jelentős szabályozó szerepe van a zöldalgák hidrogéntermelésében. A nevéhez köthető szabadalom által a biohidrogén-termelés akár ipari méretekben is megvalósulhat. 

Génmódosítás nélkül, egy újfajta eljárással magas C-vitamin tartalmú zöldség- és gyümölcsfajták előállítása válhat lehetővé a jövőben, amihez Dr. Tóth Szilvia Zita, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének tudományos főmunkatársának kutatásai jelentős mértékben hozzájárulhatnak. Szilvia és csoportja a C-vitamin termelődését, szerepeit és a növényeken belüli szállítási folyamatait vizsgálja, valamint azt, hogyan lehetne a jövőben egy újfajta eljárással, idegen fajok génjeinek bevitele nélkül abból többet előállítani. Az elmúlt évtizedekben a termesztett növények C-vitamin tartalma a nemesítési eljárásoknak, az üvegházas termelésnek és a tárolási módszereknek tulajdoníthatóan sokat csökkent és előfordulhat, hogy mire egy saláta vagy körte az asztalunkra kerül, már alig tartalmaz aszkorbinsavat. Dr. Tóth Szilvia Zita kutatásai teljesen új megvilágításba helyezik a problémát, ugyanis nem csak a C-vitamin termelődéséért felelős folyamatokat vizsgálják, hanem azt is, hogyan lehetne úgy megváltoztatni a növények működését, hogy azok a C-vitamint a termelődés helyéről elszállítsák és a megfelelő sejtalkotókban raktározzák el. Ez az új, az ökoszisztémára veszélytelen megoldás táplálkozástudományi, mezőgazdasági és élelmiszeripari szempontból is jelentős előrelépést jelenthet.

Dr. Tóth Szilvia Zita a növények C-vitamin termelésének tanulmányozása mellett más fontos eredményt is elért. Munkatársaival felfedezték, hogy a C-vitaminnak jelentős szabályozó szerepe van a zöldalgák hidrogéntermelésében. Az algákon végzett kutatások során arra is rájöttek, hogy a hidrogéntermelést hogyan lehetne úgy megvalósítani, hogy közben az algák ne károsodjanak és ezáltal a folyamat hosszú távon is fenntartható legyen. Az európai szabadalom, amely a nevéhez kötődik, lehetővé teheti, hogy a jövőben megújuló energiaforrásként hasznosítható hidrogén előállítására alkalmas algafarmok jöjjenek létre.

Dr. Wohner Nikolett egy vérzékenységgel járó betegség, a von Willebrand betegség vizsgálata közben tett fontos felfedezéseket, miszerint a betegség kialakulásáért részben egy olyan receptor a felelős, amely egy fontos véralvadási faktor mutációit a vérből kivonja, meggátolva ezzel az alvadást. A kutatásból kiderül, hogy a receptor gátlása fontos előrelépést jelentene a vérzékenység kezelésében. A vizsgálatok kitértek a trombózist okozó vérrögök összetételére is, ezen összetevők hatásainak vizsgálatában ért el a kutató jelentős eredményeket, amelyek a későbbiekben segíthetik a trombózis gyógyítását.

A szív- és érrendszeri megbetegedéseket a világ vezető halálokai között tartják számon. Érfalunkat számos károsító hatás érheti, de az egészséges emberek ereiben csak akkor keletkezik vérrög, amikor szükség van rá: sérülés esetén. Dr. Wohner Nikolett, a Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinikájának munkatársa azt kutatja, hogy mi történik akkor, ha felborul az egyensúly és nem indul be a véralvadás, vagy éppen ellenkezőleg, az érfalon sérülés nélkül is vérrög keletkezik, mely az eret elzárja. A vérzékenység egy típusa, a von Willebrand betegség, a lakosság 1-2 százalékát érinti, az egészen súlyos esetek mellett enyhe, nem diagnosztizált fajtái is előfordulnak. A betegség oka, hogy érsérüléskor a vérlemezkék nem képesek az érfalhoz tapadni és a vérzést ideiglenesen elállítani a von Willebrand faktor nevű fehérje hiányában. Nikolett kutatásai során felfedezte, hogy a fehérje hiányáért egy olyan receptor felelős, amelyről voltak ugyan korábbi adatok, de a véralvadásban betöltött szerepe ismeretlen volt. A receptor az említett, véralvadáshoz elengedhetetlen fehérjét kivonja a keringésből, amely folyamatot a fehérje bizonyos mutációi még fel is gyorsítanak. Dr. Wohner felfedezése a későbbiekben lehetőséget ad arra, hogy a vérzékenység kezelésében olyan gyógymódok jelenjenek meg, amelyek ezt a receptort megakadályozzák tevékenységében. A véralvadás során azonban az egyensúly a másik irányba is eltolódhat, ilyenkor vérrög keletkezik, amely kialakulása során számos sejt és egyéb komponens, például vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és akár DNS is csapdába esnek és a vérrög felépítését módosítják. Az ilyenkor keletkezett vérrög feloldását hatékonyabban végezhetjük, ha ismerjük a pontos szerkezetét, Nikolett kutatása ebben hozott új felfedezést és ezzel segítheti a trombózis kezelését, a stroke-os, infarktusos betegek gyógyítását.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Ajánlott cikkek