Néhány funkció mobilon nem elérhető!

Töltse le a teljes funkcionalitású PHARMINDEX Mobil alkalmazást Andoridra és iOS-re.

Előfizetek!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

A SOTE kutatói a migrén és a különböző stresszhatások feldolgozása közötti új összefüggéseket tártak fel

A migrén és a különböző stresszhatások feldolgozása közötti összefüggéseket vizsgálta több kutatásban is a Gyógyszerhatástani Intézetben a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében működő Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoport.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

A munkacsoport a közelmúltban négy publikációt is megjelentetett, amely a migrén érzelem- és fájdalomszabályozásban, valamint jutalomfeldolgozásban játszott szerepét, továbbá a szerotoninszint változás hatásait vizsgálta.

A NAP keretében 2015 óta működő kutatócsoport a migrénes rohamok visszatérésére hajlamosító tényezőket tanulmányozza képalkotó vizsgálatokkal és egyéb módszerekkel. Az elmúlt évek eredményei közül számos mostanra ért be, amelyeket négy különböző publikációban – köztük egy nature.com felületen megjelent cikkben – közölt le a munkacsoport – tájékoztatott dr. Juhász Gabriella, a Gyógyszerhatástani Intézet egyetemi docense, a kutatócsoport vezetője. Kiemelte: elsősorban arra kíváncsiak vizsgálataik során, hogy a különböző stresszhatásokat hogyan dolgozzák fel a migrénesek, vagyis a különböző agyterületek aktivációjában látható-e különbség a migrénesek és nem fejfájós személyek között.

Az érzelemfeldolgozás elemzése során – amelyhez különböző érzelmeket megjelenítő arcokat mutattak a kutatás résztvevőinek – azt találták, hogy a migréneseknél a félelmet kifejező arcok megnövekedett aktivitást váltottak ki az agy egy meghatározott, a figyelmi orientációért felelős régiójában – számolt be a kutatás egyik eredményéről Szabó Edina, a kutatócsoport munkatársa. Kiemelte továbbá, hogy a migrénes rohamok gyakorisága nemcsak a negatív, hanem a pozitív arcokra is fokozottabb neurális válasszal társult. Ördögi kör, hogy minél több fejfájása van valakinek, annál érzékenyebb lesz az érzelmi ingerekre, függetlenül attól, hogy azok kellemetlenek vagy sem, ami pedig a migrénes roham kiváltója is lehet. Az eredmények arra utalnak, hogy a stresszcsökkentésnek, akár különböző pszichológiai módszerekkel (pl. autogén tréning), fontos szerepe lehet a migrénes rohamok számának csökkentésében.

Kapcsolódó tartalmak

Kocsel Natália, szintén a kutatócsoport munkatársa, a jutalomfeldolgozást vizsgálta, amely során megállapították, hogy a migrénesek és nem fejfájós személyek között jelentős különbségek mutatkoztak a jutalomfeldolgozással összefüggő agyi aktivációk esetén. Ezen túlmenően megfigyelték, hogy minél közelebb volt az utolsó migrénes roham a vizsgálat idejéhez, annál alacsonyabb aktivációt mutatott számos vizuális feldolgozásért felelős agyi régió. Ez független volt attól, hogy a vizsgált személyek nyertek vagy veszítettek a szimulált helyzet során és a látókéreg fokozatosan kialakuló működészavarára utalhat, mely hozzájárulhat a roham fellépéséhez. Ezen kívül, a stresszérzékenység és a fenyegető (pénzvesztésre utaló) jelzések elvárásának fokozódására utaló megnövekedett agyi aktivációt is kimutattak a migrénes roham időbeli közeledésével.

Dr. Kökönyei Gyöngyi, a kutatócsoport vezetőhelyettese a fájdalomfeldolgozást vizsgálva arra volt kíváncsi, hogy a rágódásra való hajlam összefüggésben van-e a fájdalmas ingerek feldolgozásával. A mérések során beigazolódott, hogy akik hajlamosak a rágódásra, nehezen veszik észre, ha negatív elvárásaikkal ellentétes dolog történik, azaz konkrétan itt a vizsgálatban a várt fájdalmas inger elmarad. Ez az eredmény azért lehet fontos, mert rámutat arra, hogy a fokozottan rágódó személyek miért ragadnak benne a negatív gondolataikban. A kutatás következő fázisában azt nézik meg, hogy a rágódásra való hajlam a migrénben is fontos jelentőségű-e, és a fájdalommal kapcsolatos elvárások milyen hatással vannak a fájdalmas inger, vagy éppen az elvárásoknak ellentmondó inger észlelésére. Korábbi vizsgálatok egyébként azt mutatták, hogy a migrénesek gyakrabban rágódnak a velük történt dolgokon, ez pedig akár depresszív hangulathoz és más zavarokhoz is vezethet, továbbá a testi egészség alakulásában is fontos szerepet tulajdonítanak ennek a személyiségjellemzőnek.

A kutatócsoportot vezető dr. Juhász Gabriella vizsgálatai során egyebek mellett a stresszhormonok szintjét is megnövelő akut szerotoninszint-emelkedésre adott választ tanulmányozta. Eszerint a migrénesek – akiknek korábbi vizsgálatok alapján alacsonyabb szerotoninszintje hirtelen megemelkedik a roham során – az emelkedett szerotoninszint hatására fokozott agyi aktivációs választ mutattak egy olyan területen, ami a fájdalom érzelmi színezetének értékelésére szolgál. A mérések szerint a szerotoninszint emelkedés hozzájárulhat a szenvedés, fájdalom kialakulásához, erősebb észleléséhez.

A migrén nagyon soktényezős betegség, jelen van egy genetikai hajlam is, ami beindít bizonyos biológiai folyamatokat, de ahhoz, hogy ezek valódi rohamokban nyilvánuljanak meg, környezeti hatásokra is szükség van, ami alatt érthetjük akár a stresszt, de bizonyos élettani, pl. hormonális változásokat is – mutatott rá dr. Juhász Gabriella.

Referencia:

Semmelweis hírek

Címkék

Az alábbi címkék egyikére kattintva további híreket, cikkeket, tanulmányokat olvashat a témában.

Ajánlott cikkek

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés