SGLT2-gátlók és kardiorenális kimenetelek 2-es típusú diabéteszhez társuló májcirrózisban

Miért fontos ez a populáció?

A T2D és a májcirrózis gyakran együtt fordul elő, és kétirányú kapcsolatot mutat: cirrózisban a diabétesz prevalenciája számottevő, diabéteszben pedig a cirrózis kialakulásának esélye emelkedett. Amennyiben a T2D és a cirrózis együttesen van jelen, a betegek kimenetelei kedvezőtlenebbek, különösen a veseszövődmények, a májdekompenzáció és a mortalitás szempontjából. Noha az SGLT2-gátlók kardiorenális előnyei T2D-ben jól dokumentáltak, előrehaladott májbetegségben a randomizált vizsgálatok rendszerint kizárták a betegeket, ezért ebben a sérülékeny csoportban korlátozott a közvetlen evidencia.​

Vizsgálati felépítés és módszertan

A szerzők a tajvani Nemzeti Egészségbiztosítási Adatbázis (NHIRD) adatait felhasználva, 2016. május 1. és 2023. december 31. között országos retrospektív kohorszvizsgálatot végeztek. A beválasztás felnőtt T2D-s és májcirrózisos betegekre terjedt ki, akik újonnan indítottak SGLT2-gátlót (dapagliflozin, empagliflozin, canagliflozin) vagy DPP4-gátlót (alogliptin, linagliptin, sitagliptin, saxagliptin, vildagliptin). A szerzők „intention-to-treat” megközelítést alkalmaztak, és a csoportok összehasonlíthatóságát inverz valószínűségi kezelés-súlyozással (IPTW) biztosították; az utánkövetést az indexdátumtól az eseményig, halálig vagy a vizsgálat végéig követték.​

Kimenetelek meghatározása:

• Primer végpontok: végstádiumú vesebetegség (ESKD), akut vesekárosodás (AKI), valamint MACE (akut myocardialis infarctus, stroke, szívelégtelenség és összmortalitás kompozitja).​
• Szekunder végpontok: a MACE egyes komponensei, továbbá májdekompenzációs események miatti hospitalizáció (hepaticus encephalopathia, ascites, peritonitis, oesophagealis varixvérzés).
  ​
  A diagnózisokat döntően fekvőbeteg kódok alapján azonosították a specifitás növelése érdekében, és előre rögzített érzékenységi vizsgálatban az AMI/stroke/HF esetén járóbeteg-kódokat is bevontak.​

A vizsgált populáció és a kiindulási jellemzők

A végső elemzett populáció 24 259 betegből állt (átlagéletkor 64,68 év; nők aránya 33,92%), közülük 9689-en SGLT2-gátlót, 14 570-en DPP4-gátlót indítottak. 
​
A kohorszban a hepatitis B fertőzés aránya 20,64%, a hepatitis C fertőzésé 15,10% volt, az alkohol-eredetű májbetegség 6,74%-ban szerepelt.
​
Az IPTW után a kiindulási jellemzők kiegyensúlyozottá váltak (standardizált átlagkülönbség <0,10), így a fő elemzésekben a két csoport összevethetőbb volt.​

Fő eredmények: vese-, szív- és májkimenetelek

A medián utánkövetés 2,3 év volt (IQR: 1,0–4,0 év).
​
Az IPTW-vel súlyozott elemzésekben az SGLT2-gátlót indító betegek a DPP4-gátlót indítókhoz képest alacsonyabb kockázatot mutattak mindhárom primer végpont tekintetében: ESKD (adj. HR 0,34; 95% CI 0,25–0,47), AKI (adj. HR 0,66; 95% CI 0,59–0,74) és MACE (adj. HR 0,67; 95% CI 0,62–0,71).
​
A MACE komponensei közül az SGLT2-gátló használata alacsonyabb AMI-kockázattal (adj. HR 0,60; 95% CI 0,45–0,80), stroke-kockázattal (adj. HR 0,72; 95% CI 0,61–0,85) és összmortalitással (adj. HR 0,58; 95% CI 0,53–0,63) társult, míg a szívelégtelenséggel nem találtak szignifikáns összefüggést.​

Májcirrózis-specifikus üzenet: az SGLT2-gátlók a májdekompenzációs események összességében alacsonyabb kockázatával társultak (adj. HR 0,65; 95% CI 0,57–0,74).
​
A szerzők kiemelik, hogy a csökkenés különösen az ascites (adj. HR 0,65; 95% CI 0,55–0,76), a peritonitis (adj. HR 0,62; 95% CI 0,45–0,86) és az oesophagealis varixvérzés (adj. HR 0,67; 95% CI 0,45–0,99) vonatkozásában volt megfigyelhető.
​
A kumulatív incidencia-görbék is következetesen alacsonyabb eseményvalószínűséget jeleztek az SGLT2-gátló csoportban ESKD, AKI, MACE és májdekompenzáció esetén (Gray-teszt mindegyiknél P<0,001).​

Robusztusság, alcsoportok, korlátok

Az eredmények stabilak maradtak több érzékenységi elemzésben (különböző propensity score „trimming”, propensity score matching; valamint az AMI/stroke/HF járóbeteg-kódok bevonása).
​
A propensity score-ral illesztett (8897 vs 8897 fő) kohorszban is fennmaradtak a kedvező asszociációk: ESKD (adj. HR 0,30; 95% CI 0,15–0,60), AKI (adj. HR 0,66; 95% CI 0,56–0,78), MACE (adj. HR 0,63; 95% CI 0,58–0,69) és májdekompenzáció (adj. HR 0,63; 95% CI 0,51–0,78).
​
A szerzők korlátként jelzik, hogy laboratóriumi adatok hiányában a cirrózis súlyossága nem volt megítélhető, továbbá életmódtényezők (pl. alkoholfogyasztás) sem álltak rendelkezésre, és a megfigyeléses jelleg miatt a „confounding by indication” teljes kizárása nem lehetséges.​

Klinikai üzenet a cikk keretein belül: a tajvani országos kohorszban az SGLT2-gátló indítása T2D-hez társuló májcirrózis esetén a DPP4-gátló indításához viszonyítva kedvezőbb kardiorenális és hepatológiai kimenetelekkel járt együtt, és a szerzők prospektív vizsgálatokat sürgetnek az összefüggések megerősítésére.
​

Mu-Chi Chung, Tung-Min Yu, Laing-You Wu, Ming-Ju Wu, Jeng-Jer Shieh, Chi-Jung Chung. SGLT2 Inhibitor Use and Cardiorenal Outcomes in Type 2 Diabetes With Liver Cirrhosis. JAMA Network Open. Publikálva: 2026. február 23. doi:10.1001/jamanetworkopen.2025.60429.

SGLT2 inhibitorok és GLP-1 agonisták összehasonlító hatásossága a 2-es típusú cukorbetegség szív- és érrendszeri, valamint vesefunkciós kimeneteleire vonatkozóan: szisztematikus áttekintés és hálózati metaanalízis

Ez a szisztematikus áttekintés és hálózati metaanalízis a súlyos nemkívánatos kardiovaszkuláris eseményekkel (MACE), a szívelégtelenséggel és a vesefunkciós kimenetellel kapcsolatos...