Címke: szívelégtelenség

Nem K-vitamin antagonista orális antikoagulánsok hatása warfarinhoz képest pitvarfibrilláló és szívelégtelenségben szenvedő betegeknél

A pitvarfibrilláló és szívelégtelen betegcsoportban a nem K-vitamin-antagonista típusú orális antikoagulánsok (NOAC) warfarinnal szembeni hatásosságát és biztonságosságát számtalan tanulmány vizsgálta. Jelen metaanalízis célja a NOAC-ok warfarinhoz viszonyított hatékonyságának vizsgálata volt, amelyhez a PubMed-en fellelhető  9  tanulmány adatait dolgozták fel, 2019. decemberével bezárólag. A NOAC-ok mellett szignifikánsan alacsonyabb volt a stroke vagy szisztémás embolizáció (RR=0,82 (95% CI, 0,73–0,92)), az összhalálozás (RR=0,87 (95% CI, 0,80–0,94)), a major vérzés (RR=0,84; (95% CI, 0,74–0,97)), az intracranialis vérzés (RR=0,50; (95% CI, 0,43–0,59)), illetve a  vérzéses stroke (RR=0,49; (95% CI, 0,38–0,63)) kockázata a warfarinnal szemben. Nem volt különbség az ischaemiás stroke (RR=0,89 (95% CI, 0,75–1,04)) és a gasztrointesztinális vérzés (RR=1,11 (95% CI, 0,79–1,55)) tekintetében. A NOAC-ok alkalmazása mellett hasonló vagy alacsonyabb volt a thromboemboliás és vérzéses szövődmények kockázata a pitvarfibrilláló és szívelégtelen betegcsoportban  a warfarinnal szemben.

Megjelenés: 2020. 12. 30.
Tovább

Esetismertetés

K. J. 78 éves nőbeteg 2018. októberében jelentkezett először szakrendelésünkön jelentős nyugalmi nehézlégzés és lábdagadás, csökkent terhelhetőség miatt, kardiális dekompenzáció miatti hospitalizáció után 1-2 héttel. 1 hetes otthoni vérnyomásprofiljában magas, 150 és 210 Hgmm közötti vérnyomásokat, magas (80-110/perc) pulzusszámokat, laborjaiban enyhe veseelégtelenséget, magas lipideket, vércukorértéket, vashiányos anaemiát és szubterápiás INR-t találtunk, EKG-ján magas kamrafrekvenciájú permanens pitvarfibrilláció volt látható.

Megjelenés: 2019. 06. 12.
Tovább

A szubklinikus hypothyreosis rontja a szívelégtelenségben szenvedő betegek kilátásait

Egy új kutatás eredményei szerint azoknál a súlyosabb szívelégtelenségben szenvedő betegeknél, akiknél magasabb a TSH és T4 pajzsmirigy hormonok szintje és alacsonyabb a T3 szint, nagyobb a valószínűsége a pitvarfibrilláció kialakulásának.

Megjelenés: 2017. 07. 18.
Tovább

Új mechanizmust azonosítottak a széles körben alkalmazott szívelégtelenség elleni szer hatástalanságának hátterében

A béta-blokkolók kulcsfontosságúak a szívelégtelenség kezelésében, de nem minden beteg reagál a gyógyszeres kezelésre, aminek az okát mindeddig nem sikerült felderíteni.

Megjelenés: 2017. 07. 05.
Tovább

Aktivált T-sejtek okozhatják az infarktus utáni szívelégtelenséget

A szívinfarktus utáni krónikus gyulladás szívelégtelenséghez és elhalálozáshoz vezethet. A birminghami University of Alabama kutatói igazolták, hogy az aktivált T-sejtek – amelyek az immunrendszer gyulladásos válaszának részét képezik – szükségesek és elégségesek ennek a szívelégtelenségnek az előidézéséhez.

Megjelenés: 2017. 06. 10.
Tovább

Kardiovaszkuláris kutatólaborok létrehozásával nyit a Nemzeti Szívprogram

Az iszkémiás szívbetegség és szívelégtelenség korai felismerését és modern terápiás lehetőségét kutatja a Nemzeti Szívprogram keretei között a Semmelweis Egyetem orvoscsoportja, négy K+F vállalkozással közösen. Ezeknek a kórképeknek a legismertebb következményei a szívizom vérellátási zavara és a hirtelen szívhalál.

Megjelenés: 2017. 03. 17.
Tovább

Glukózszint csökkentési stratégiák és a cardiovascularis kimenetel 2-es típusú diabetesben

Egyes glukózszint-csökkentő gyógyszerek vagy egyéb kezelési stratégiák negatív módon befolyásolhatják a cardiovascularis kimenetelt. A vizsgálat célkitűzés volt kimutatni, melyek ezek a gyógyszerek, terápiás stratégiák, amelyek 2-es típusú diabetes (T2DM) fennállása, vagy kockázata esetén növelik a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát. Emellett meg kívánták határozni, hogy mely kockázat hozható kapcsolatba a glikémiás különbségekkel, illetőleg a testsúlykontrollal.

Megjelenés: 2017. 03. 12.
Tovább