Aktivált T-sejtek okozhatják az infarktus utáni szívelégtelenséget

A szívinfarktus utáni krónikus gyulladás szívelégtelenséghez és elhalálozáshoz vezethet. A birminghami University of Alabama kutatói igazolták, hogy az aktivált T-sejtek – amelyek az immunrendszer gyulladásos válaszának részét képezik – szükségesek és elégségesek ennek a szívelégtelenségnek az előidézéséhez.

A szívinfarktus utáni krónikus gyulladás szívelégtelenséghez és elhalálozáshoz vezethet. A birminghami University of Alabama kutatói igazolták, hogy az aktivált T-sejtek – amelyek az immunrendszer gyulladásos válaszának részét képezik – szükségesek és elégségesek ennek a szívelégtelenségnek az előidézéséhez.

A két fő vizsgálat alátámasztotta, hogy az aktivált T-sejtek egy autoimmun jellegű folyamat során feltételezhetően megtámadják a szívizomszövetet.

Az első vizsgálat során egerekben kivonták az aktivált T-sejtek egy alcsoportját. Experimentális szívinfarktusokat követően a CD4+ T-sejtek elleni antitestekkel négy hétig kezelt egereknél nem alakult ki a bal kamra progresszív, rendellenes megnagyobbodása, ami a szívelégtelenséget megelőzi, összehasonlítva a nem kezelt állatokkal.

A második vizsgálat igazolta, hogy az aktivált T-sejtek szívinfarktusos egerekből egészséges egerekbe való átvitele hatással van a bal kamra működésére: a T-sejtek hosszú távú szívelégtelenséget és fibrózist indukáltak.

Ezek az eredmények a klinikai gyakorlatban is kamatoztathatóak a kutatók szerint: „a vizsgálataink alátámasztják, hogy meghatározott immunsejtek gátlásával a betegség egy konkrét szakaszában a terápiás immunmoduláció által javítható a szívelégtelenség kimenetele”.

Az USA-ban a szívinfarktuson átesett személyek közel egynegyedénél szívelégtelenség alakul ki. Összességében a szívelégtelenségben szenvedő betegek öt éven belüli túlélési esélye 50 százalék.

A jelenlegi kutatás alapja egy 2013-ban megjelent cikk, ami abban az évben az öt legkiemelkedőbb tudományok cikkek egyike volt. A kutatók ebben az állatkísérletes vizsgálatban igazolták, hogy a lépben tárolt immunsejtek bonyolult szerepet játszanak a szívinfarktus után kialakuló szívelégtelenségben. Ezek közé az immunsejtek közé tartoznak a gyulladásos makrofágok és dentritikus sejtek.

Mivel a dendritikus sejtek elsődleges funkciója az antigének prezentálása a T-sejtek számára, valamint a T-sejtek aktiválása és az immunválasz elindítása, a kutatók feltételezték, hogy a T-sejt aktiváció a szívizom szövetben, és esetleg a T-sejtek által okozott szívizomkárosodás központi szerepet játszhat a remodeling nevű patológiás szívmegnagyobbodásban.

Normális esetben az infarktus utáni szövetkárosodásra adott gyulladásos válasznak két szakasza van. Az első, korai akut gyulladásos válaszreakció szakasza kedvező hatású, ez eltávolítja az elhalt sejteket és megkezdi a sérült terület helyreállítását. Ezt követően – egészséges gyógyulási folyamat esetén – az akut gyulladás megszűnik és elkezdődik a gyógyulás. Szívelégtelenség esetén viszont a gyulladásos folyamat nem áll meg, és folyamatos, hiperaktív gyulladás marad fent a szívizomban.

A T-limfocitákat felszíni markerek alapján különböztetjük meg. A CD4 antigénnel rendelkező T-sejteknek számos alcsoportja van, amelyeknek speciális funkcióik vannak. Ilyen például a proinflammatórikus T-sejt vagy Th1, ami interferonokat és interleukin-2-t termel, a gyulladásgátló Th2 sejtek, amelyek IL-4-et, IL-5-öt és IL-13-at termelnek, a proinflammatórikus Th17 sejtek, amelyek IL-17-et termelnek és az immunmoduláns T-sejtek, amelyek az immunválaszok aktivációját gátolják.

Ezek alapján a kutatók a különböző T-sejt alcsoportok közötti eltéréseket kezdték el keresni a szívinfarktust követő nyolchetes időszakban. Azt találták, hogy a CD4+ T-sejtek összességében felszaporodtak és aktiválódtak a krónikus ischémiás szívelégtelenség során, és a lépben is megnőtt a memória T-sejtek száma.

Felfedezték, hogy a vérben jelentősen nőtt a CD3+ CD8+ citotoxikus T-sejtek és a CD3+ CD4+ helper T-sejtek száma, valamint a Th1, Th2, Th17 és Treg sejtek CD4+ alcsoportjainak mennyisége, ami a proinflammatórikus választ jelzi. Szívelégtelenségben a CD8+ és a CD4+ T-sejtek számának emelkedését tapasztalták, illetve a Th1, Th2, Th17 és Treg sejtek CD4+ alcsoportjainak nagyobb számát. A Th1/Th2 arány csökkenését is igazolták, valamint a Th17/Treg arány növekedését, illetve a gyulladásos Th2-típusú citokinek upregulációját.

A lépben és a mediasztinális nyirokcsomókban a Th1, Th2, Th17 és Treg sejtek számának jelentős emelkedését találták. A lépben az antigénnel találkozott effektor és memória CD4+ T-sejtek fokozott expanzióját igazolták. A memória T-sejtek felelősek a specifikus immunválaszért, amikor egy patogénből vagy sérült szövetből származó antigénnel találkoznak, ugyanakkor ezek a sejtek felelősek lehetnek a szívelégtelenség esetén a szívizom szövetet károsító T-sejtek folyamatos biztosításáért.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Forrás: Eurekalert

Ajánlott cikkek