Néhány funkció mobilon nem elérhető!

Töltse le a teljes funkcionalitású PHARMINDEX Mobil alkalmazást Andoridra és iOS-re.

Előfizetek!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Továbbra sem javult a kórházi fertőzések aránya

November 15-én publikálják a kórházi fertőzések és azok megelőzése érdekében bevezetett intézkedések eredményeit felmérni hivatott úgynevezett pontprevalencia (PPV) vizsgálat eredményeit.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

A második alkalommal lezajlott európai vizsgálat előzetesen elérhető számai tartós magyar lemaradást jeleznek az uniós átlaghoz képest. A kórházi fertőzések visszaszorítására készült, októberben hatályba lépett miniszteri rendelet pedig több sebből vérzik - derült ki az IME egészségügyi szaklap szerdai, infekciókontrollt napirendjére tűző konferenciáján.

A fejlett országokban a noszokomiális fertőzések a betegek 7 százalékát érintik, Európában, csak a közvetlen költségeket figyelembe véve 16 millió többlet ápolási napot, 37 ezer közvetlen, 110 ezer közvetetten az infekcióhoz köthető halálesetet és 7 milliárd euró plusz kiadást jelent - ismertette a kórházi fertőzés globális számait az IME szerdai, az infekciókontrollt napirendre tűző konferenciáján előadásában Kovács Attila országos tisztifőorvos.

A magyar adatokat a 2012-es pontprevalencia (PPV) (Európa szerte egyszerre, azonos standardok alapján végzett), a kórházi fertőzésekre irányuló vizsgálatból idézte, eszerint hazánkban évente 99 ezer egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés fordul elő a kórházakban, ami évente 342 ezer többlet ápolási nappal jár. A noszokomiális fertőzések mintegy 80 százalékát a katéteres beavatkozások nyomán kialakuló húgyúti fertőzések, a lélegeztetéssel összefüggésben megjelenő tüdőgyulladások és légúti fertőzések, a műtéti sebfertőzések, valamint a véráramfertőzések teszik ki.

Az első európai PPV az Európai Járványügyi Központ koordinálásával 2011-12-ben zajlott le, lebonyolítására ötévente kerül sor, a második felmérést 2016-17-ben végezték. A PPV egyfajta pillanatfelvétel az adott kórházban észlelt noszokomiális fertőzésekről, képet ad a betegek állapotáról, a kórházi infekciókontroll működéséről, egyebek mellett az alkoholos kézfertőtlenítő, és az antibiotikumok használatáról, és más kórházi indikátorokról is, közte például a betegek elkülönítését szolgáló egyágyas szobák számáról - részletezte a vizsgálatot előadásában Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője.

A 2012-es pillanatelvétel alkalmával 29, 2017-ben már 99 magyar kórház szolgáltatott adatot az európai vizsgálathoz, ebből 36 kórház adatait vonták be a reprezentatív mintába. A PPV eredményei november 15-ig embargósak, előzetesen azonban néhány számot kiemelt Oroszi Beatrix.

Kapcsolódó tartalmak

A két időszak között nagyjából változatlan maradt a fertőzések típusának megoszlása, a betegségek mintegy 70 százalékát a lélegeztetés talaján kialakuló tüdőgyulladás, a katéteres beavatkozás miatt fellépő húgyúti fertőzések, a műtéti sebfertőzések és a véráramfertőzések tették ki, ezen belül 2012-ről 2017-re a húgyúti fertőzések aránya kissé nőtt, míg a műtéti sebfertőzéseké kissé csökkent. Az infekciókat főként az E. coli, a Clostridium difficile és a Staphylococcus aureus baktériumok okozták.

Továbbra is nagyon erős lemaradást mutatnak az uniós átlaghoz képest az előzetes publikált indikátorok. Míg 2012-ben az ezer ápolási napra vetített alkoholos kézfertőtlenítő 24 literes uniós felhasználásával szemben 6 literes magyar felhasználás állt, 2017-ben még nem volt uniós adat, a magyar felhasználás azonban még mindig csak 8,1 litert mutatott.

Hasonlóan elkeserítő a különbség a WC-vel, kézmosóval ellátott egyágyas szobák számát illetően. A 2012-es 24 százalékos uniós adattal 6,5 százalékos magyar arány áll szemben, ez a 2017-es uniós indikátor sem áll még rendelkezésre - ami feltételezhetően tovább javult - a magyar medián érték viszont már csak 6 százalék volt. (Kórházi fertőzések egyik forrása, hogy a fertőző betegeket nem tudják egyágyas szobában elkülöníteni.)

Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter hivatalba lépésekor szinte azonnal kórházi fertőzések elleni lépéseket sürgetett, a sebtiben elkészített, októberben hatályba lépett rendelet azonban - mint a konferencián kiderült - sok sebből vérzik, s számos ponton már most módosításra szorul. Barcs István, a Semmelweis Egyetem tanszékvezetője alapvető hibának nevezte, hogy a készítésébe nem vonták be a infekciókontrollban érintett szakmák képviselőit - infektológusokat, epidemiológusokat, mikrobiológusokat -, sőt, az elkészült jogszabályt sem kapták meg véleményezésre.

A rendelet az infekciókontrollhoz szükséges minimumfeltételeken is változtatott, de mint egy hozzászólásból kiderült, nem a kívánt irányba: miközben a terület szakorvoshiánnyal küzd, a szükséges szakorvosok elvárt létszámát növelte, a szakápolást végző nővérekét viszont nem.

 

Referencia:

napi.hu

Címkék

Az alábbi címkék egyikére kattintva további híreket, cikkeket, tanulmányokat olvashat a témában.

Ajánlott cikkek

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés