A chikungunya-vírus a vártnál hűvösebb időben is terjedhet: Európában alacsonyabb hőmérsékleti küszöböt azonosítottak
Brit kutatók szerint a chikungunya-vírus (CHIKV) terjedése az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) közvetítésével már 13–14 °C-os levegőhőmérsékleten is lehetséges, ami a korábban feltételezettnél hosszabb és kiterjedtebb európai kockázati időszakot vetít előre.
A chikungunya-vírus, a fertőzött szúnyogcsípéssel terjedő, trópusi eredetű megbetegedés Európában a vártnál nagyobb közegészségügyi kockázatot jelenthet, mivel a terjedéshez szükséges hőmérsékleti feltételek enyhébbek lehetnek a korábbi becsléseknél. A UK Centre for Ecology & Hydrology (UKCEH) munkatársai azt vizsgálták, hogy az ázsiai tigrisszúnyog milyen hőmérsékleti tartományban képes a vírus továbbadására; a kórokozó ritkán halálos, ugyanakkor tartós, krónikus ízületi fájdalmat okozhat. Az eredményeket a Journal of the Royal Society Interface közölte.
Alacsonyabb küszöbhőmérséklet: 13–14 °C
A vizsgálat központi megállapítása, hogy a CHIKV terjedése 13–14 °C-on is bekövetkezhet, miközben a korábbi kutatások minimumként 16–18 °C-ot valószínűsítettek. A szerzők értelmezésében ez azt jelenti, hogy a lokális chikungunya-kitörések kockázata több földrajzi térségre és hosszabb időszakokra terjedhet ki, mint ahogyan azt eddig feltételezték. Sandeep Tegar (UKCEH), a tanulmány vezetője szerint Európa gyorsan melegszik, a tigrisszúnyog pedig fokozatosan észak felé terjeszkedik, így az alacsonyabb hőmérsékleti küszöb az év több hónapját és több területet tehet potenciálisan alkalmassá a vírusátvitelre.
Európai kockázati térkép
A kutatók Európa-szerte – az Egyesült Királyságot is beleértve – 10 km × 10 km-es rácsokban készítettek kockázati térképet a chikungunya terjedésének hőmérsékleti alkalmasságáról. A térkép alapján a kontinens jelentős részén nyáron 2–3 hónapig lehet fennálló a terjedés lehetősége, míg Dél- és Kelet-Spanyolországban, valamint Portugáliában 4–6 hónapos időablak is megjelenhet. Máltán a térkép március és november között jelez magas kockázatot.
Franciaország, Olaszország: 2025-ben rekord lokális kitörések
A cikk kiemeli, hogy 2025-ben Franciaországban és Olaszországban rekord számú helyi chikungunya-kitörést regisztráltak. Ugyanitt arra is utal, hogy az ázsiai tigrisszúnyog az elmúlt években a dengue-láz esetszámának emelkedésében is szerepet játszott ezekben az országokban. A leírás szerint a kontinensen már jelen lévő tigrisszúnyogok „hazatérő”, külföldön megfertőződött utazókat megcsípve, majd a vírust továbbadva indíthatnak lokális terjedési láncokat.
Egyesült Királyság: jelenleg alacsony kockázat, de növekvő figyelem
Az Egyesült Királyságban az ázsiai tigrisszúnyogot jelenleg csak alkalmanként észlelik Délkelet-Angliában, és a faj még nem tekinthető megtelepedettnek, ezért a helyi chikungunya-terjedés kockázata a közlés szerint egyelőre nagyon alacsony. A kockázati térkép ugyanakkor alacsony rizikót jelez Kelet-Angliában és Anglia délkeleti sarkában július–augusztusban, illetve a déli régiók más pontjain egy-egy hónapban. A cikk szerint eddig nem dokumentáltak helyi chikungunya-átvitelt az Egyesült Királyságban, ugyanakkor 2025 január–június között 73 importált (utazással összefüggő) esetet jelentettek, szemben a 2024 azonos időszakában regisztrált 27 esettel.
A szerzők előretekintve hangsúlyozzák: a hőmérséklet emelkedése növelheti annak esélyét, hogy a tigrisszúnyog az Egyesült Királyságban is megtelepszik, ami a chikungunya kockázatát a jelenleg jelzett júliusi–augusztusi időszakon túl és az ország más területeire is kiterjesztheti. A tanulmány vezető szerzője, Steven White (UKCEH) arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenlegi térképek nem emelik ki ezeket a brit kockázati zónákat, miközben a rendkívül invazív Aedes albopictus több, súlyos állapotot okozó fertőzés – chikungunya, dengue, Zika – terjesztésére is képes.
A cikk a brit gyakorlatból példát is hoz: a UK Health Security Agency országos szúnyogmegfigyelési programot koordinál csapdákkal, különös tekintettel repülőterekre, kompterminálokra, elosztóközpontokra és pihenőhelyekre. A közölt intézkedések között szerepel a potenciális tenyészőhelyek (például pangó vizek) felderítése vagy megszüntetése, az érintett területek és nyílt terek, illetve fertőzött személyek otthonának füstölése/irtása, továbbá az egészségügyi erőforrások célzott irányítása magas kockázatú térségekbe (a szöveg példaként az oltások kiadását említi), valamint a lakossági tanácsadás a csípések megelőzésére. A UKCEH a beszámoló szerint korábban dengue-kockázati térképet is készített európai léptékben, és hasonló munkát tervez Zika- és nyugat-nílusi láz vírusokra is.
Sandeep Tegar et al. Temperature-sensitive incubation, transmissibility and risk of Aedes albopictus-borne chikungunya virus in Europe. Journal of the Royal Society Interface (2026). DOI: 10.1098/rsif.2025.0707; UK Centre for Ecology & Hydrology közlemény (MedicalXpress, 2026. február 18.).
