Címke: fertőzés

A kongói ebolajárvány jelentős járványügyi, biztonsági és anyagi kihívásokat vet fel, más országokra is kihatva.

Egy kohorszvizsgálat elemezte a 2024–2025-ös ontariói kanyarójárvány epidemiológiáját, a közegészségügyi intézkedéseket és a vírus genetikai profilját.

Stellfox és kollégái összefoglalták a bakteriofág-terápia klinikai eredményeit, valamint a kezelés sikerét befolyásoló fő tényezőket.

A Kelet-angliai Egyetem kutatói prosztatarákos betegek mintáiban a nem humán DNS szekvenciák teljesgenom-szekvenálási vizsgálatát végezték el.

Az ID-IRI tanulmány az időskori, közösségi eredetű bakteriális véráramfertőzések jellemzőit és a 30 napos mortalitás kockázati tényezőit vizsgálta.

A hólyaghurut, amely égő és gyakori vizelési panaszokkal jár, gyakori nőgyógyászati probléma, de háttere és kezelése életkoronként eltérő lehet.

Két európai szakmai társaság irányelve tizenhat klinikai kérdés alapján értékelte a felnőttkori fertőzéses encephalitis diagnózisát és kezelését.

Az ADA legújabb dokumentuma áttekinti antibiotikum-használatot odontogén és parodontális fertőzések kezelésében, kiemelve döntéshozatali szempontokat.

Gondoljon az Octeangin® 2,6 mg szopogató tabletta ajánlására! (X)

A CMI friss áttekintése elemzi az AI alkalmazásait és kockázatait a fertőzésmonitorozásban és kórokozó-azonosításban.

A tetanusz globális előfordulása, halálozása és betegségterhe 1990–2023 között 204 ország összehasonlításával került elemzésre demográfiai szempontból.

A hazai kórházi fertőzések megelőzése hatékony adatgyűjtést, egységes eljárásokat és megfelelő szakmai, anyagi forrásokat igényel az értékeléshez.

A GLOBOCAN 2024 adatai alapján végzett kutatás a humán karcinogén fertőző ágensekhez köthető daganatterhet regionális és demográfiai megoszlásban vizsgálja.

A Guillain–Barré-szindróma akut kezelésének áttekintése bemutatja a jelenlegi terápiákat és az új immunológiai célpontokat érintő kutatási eredményeket.

Egy dán kohorszvizsgálat a bakteriális meningitis túlélőinek hosszú távú halálozását és késői neurológiai, valamint otológiai következményeit értékelte.

A cikk áttekinti az antibiotikumok fejlődését, az antimikrobiális rezisztencia kihívásait és alternatív kezelések innovációs lehetőségeit.

A népegészségügy kihívásai közt szerepel az emberi erőforrás, a fertőzések nyomon követése és a prevenciós szolgáltatások hozzáférhetősége.

Egy új áttekintés az Epstein–Barr-vírus és gyermekeket érintő autoimmun, limfoproliferatív és gyulladásos betegségek összefüggéseit vizsgálja.

A tünetmentes tuberkulózisos esetek felismerése alapvető jelentőségű a közösségi szűrővizsgálatok hatékonysága szempontjából.

A tanulmány egy innovatív, kalcium-karbonát-alapú mineralizációs eljárás MRSA elleni alkalmazását és immunológiai hatásait ismerteti.

A tanulmány a krónikus hepatitis B funkcionális gyógyulásának és kezelésének jelentőségét vizsgálja a hepatocellularis carcinoma megelőzésében.

A tanulmány a magyarországi veleszületett szifilisz 2012–2025 közötti járványtani trendjeit és a korai felismerést segítő közegészségügyi lépéseket elemzi.

Magyarországon a szifilisz járványügyi helyzete sokat romlott az elmúlt években, amelynek egyik súlyos következménye a veleszületett szifiliszes esetek számának növekedése.

A tanulmány az antibiotikumok bélmikrobiomra gyakorolt ökológiai, metabolikus és rezisztenciagénekre gyakorolt hatását, valamint helyreállítási stratégiákat vizsgálja.

A fórum résztvevői megvitatták, miként alakítható ki hatékonyabb betegút, hogyan különíthetők el a gyakran megtévesztő tüneteket produkáló kórképek, és milyen új terápiás szempontokat kell szem előtt tartani a személyre szabott ellátásban.

Egy svéd regiszteres tanulmány vizsgálta, hogy különböző immunszuppresszív terápiák miként befolyásolják a súlyos fertőzések kockázatát IBD-ben.

Új fágterápiás eljárás fejlesztése indul antibiotikum-rezisztens kórházi fertőzések ellen a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK) pályázati támogatással, közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet a honlapján.

Jelentős mérföldkőhöz érkezett a hazai betegbiztonság átláthatóságának erősítése: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a vonatkozó kormányrendelet alapján nyilvánosan elérhetővé tette az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (EEÖF) intézményi adatait.

Kiterjeszti a kormány a várandósgondozás keretében végzett szifiliszszűrést; a szűrésekhez 2026-ban több mint 74 millió forint, 2027-ben pedig több mint 400 millió forint forrást biztosít.

A felső-ausztriai Linz térségében július vége óta észlelt legionellózis-halmozódásban augusztus végéig 32 megbetegedést és három halálesetet jelentettek. A járványügyi vizsgálat folytatódik: a hatóságok több lehetséges környezeti forrást, köztük aerosoltermelő hűtőberendezéseket is ellenőriznek.

Magyarországon 2026-ban az első hazai Nyugat-nílusi vírusfertőzést igazolták a járványügyi szempontból legaktívabb szúnyogszezonban.

A veleszületett immunrendszer felismerési mechanizmusait, jelátviteli útjait, szerepét és célzott terápiás lehetőségeit ismertetjük áttekintésünkben.

Egy spanyol retrospektív kohorszvizsgálat az RSV-vel fertőzött felnőttek kórházi kezelési, klinikai és 90 napos mortalitási kockázati tényezőit elemezte.

A narratív áttekintés a cefiderocol hatékonyságával, korlátaival és alkalmazásának kulcsfontosságú tényezőivel foglalkozik multirezisztens Gram-negatív fertőzésekben.

Egy esetismertetés egy oltatlan felnőttnél a kanyaróvírust követően jelentkező súlyos rhabdomyolysist és Guillain-Barré-szindrómát tárgyalja.

A tanulmány retrospektív módon vizsgálta a kórházi felvétel okai és a felnőtteknél jelentkező, antibiotikum-rezisztens fertőzések kapcsolatát.

Az amerikai RSV-szezonban vizsgálták, mennyire hatékony a nirsevimab és a terhesség alatti RSV-oltás az RSV okozta sürgősségi és kórházi esetek csökkentésében.

Szeptembertől országos szinten elérhetővé válnak a fertőzési adatok, elősegítve az infekciókontroll módszereinek szakmai monitorozását.

A közlemény elemzi, milyen biológiai és pszichoszociális tényezők járulhatnak hozzá a szív-érrendszeri események fennmaradó kockázatához alacsony LDL mellett.

Ez a cikk a tuberkulózis gyógyszerérzékeny és rezisztens formáinak modern kezeléseit, vizsgálati terápiáit és klinikai bevezetésének kihívásait elemzi.

Egy amerikai vizsgálatban 55 Pseudomonas aeruginosa húgyúti izolátum genetikai, fenotípusos és antibiotikum-érzékenységi profilját elemezték.

A holland alapellátási adatok szerint orális antibiotikum-kezelés után 30 napon belül nő a húgyúti fertőzések aránya, főként fiatalabb férfiaknál.

A 32–37. hét között született csecsemők légzőszervi megbetegedésekre és későbbi légzési problémákra fokozottan hajlamosak.

A sclerosis multiplex prodromális szakaszában bizonyos fertőzések gyakoriak, de ezek jelentősége még nem teljesen ismert.

A bronchiectasiában és NTM tüdőbetegségben az aspiráció felismerése és kezelése multidiszciplináris megközelítést igényel a légúti károsodás megelőzése érdekében.

Egy hat országot érintő, több szezonon át tartó vizsgálatban az idősebb felnőtteknél az RSV-fertőzés aránya szezonálisan változott, gyakori szövődményekkel társulva.

A hosszú COVID globális előfordulása nagyban függ a definíciótól, a vizsgált csoporttól és a tünetek felmérésének módszerétől.

Az ismeretlen eredetű láz kivizsgálásában a részletes klinikai értékelés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a korai FDG-PET/CT diagnosztika.

A vírusok többféle mechanizmuson keresztül járulnak hozzá daganatok kialakulásához, ezért komplex prevenciós és terápiás módszerek szükségesek.

A SARS-CoV-2 vírus újraaktiválódását a rosszabb kimenetelhez és hosszabb kórházi kezeléshez kötik, különösen dexametazon-terápia mellett.