Magyarországon is azonosították az idei első hazai nyugat-nílusi lázas esetet
Az NNGYK laboratóriumi vizsgálata igazolta Magyarország 2026. évi első, belföldön szerzett nyugat-nílusi vírusfertőzését. Az eset a szúnyogszezon epidemiológiailag legaktívabb időszakában került nyilvántartásba, amikor Európa több országában is fokozódik a vírus humán és állati megfigyelése.
Az augusztus 10-ével kezdődő héten regisztrálták az idei első nyugat-nílusi lázas megbetegedést Magyarországon. A járványügyi kivizsgálás szerint az érintett a tünetek kialakulását megelőzően nem járt külföldön, ezért a fertőzés hazai eredetűnek tekinthető. A diagnózist a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ laboratóriumi vizsgálata erősítette meg.
A nyugat-nílusi vírus természetes körforgása elsősorban madarak és vérszívó szúnyogok között zajlik. A fertőzött madárból vért szívó szúnyog az embert vagy más emlőst – például lovat – megcsípve továbbadhatja a kórokozót. Az ember és a ló a vírus terjedési láncában úgynevezett végső gazdának számít: a fertőzés hétköznapi emberi kontaktus útján nem terjed tovább. Ritka, nem szúnyogcsípéssel összefüggő terjedési módokat – például vérátömlesztés, szervátültetés, várandósság vagy szoptatás során – ugyanakkor korábban dokumentáltak.
Többnyire tünetmentes fertőzés
A nyugat-nílusi vírusfertőzések mintegy 70–80 százaléka tünetmentesen zajlik. A klinikai tünetekkel járó esetekben láz, fejfájás, fáradtság, izom- és végtagfájdalom,hányinger, hányás, esetenként bőrkiütés vagy nyirokcsomó-duzzanat jelentkezhet. A tünettan nem specifikus, ezért a diagnózis felállításában a járványügyi körülmények és a laboratóriumi megerősítés különösen fontosak.
A fertőzöttek kis hányadában neuroinvazív megbetegedés alakulhat ki. Az idegrendszeri érintettség meningitis, encephalitis vagy petyhüdt bénulással járó kórkép formájában jelenhet meg; magas láz, tarkómerevség, tudatzavar, tremor, görcs, izomgyengeség vagy bénulás esetén sürgős orvosi ellátás indokolt. A WHO becslése szerint hozzávetőleg minden 150. fertőzésből egy járhat súlyos, központi idegrendszeri betegséggel.
Humán felhasználásra jelenleg nincs engedélyezett vakcina, és specifikus antivirális kezelés sem áll rendelkezésre. A betegellátás a tünetek enyhítésére, megfelelő folyadékbevitelre, fájdalom- és lázcsillapításra, súlyos esetekben pedig kórházi támogató kezelésre épül. A laboratóriumi diagnosztika a betegség stádiumától függően specifikus ellenanyagok vagy vírus-RNS kimutatásán alapulhat.
Európai szezon, fokozott figyelem
Európában a nyugat-nílusi vírus okozta humán fertőzések zöme késő tavasz és ősz között fordul elő, a szezonális aktivitás rendszerint július és szeptember között a legintenzívebb. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ augusztus 13-i adatai szerint 2026-ban kilenc európai országban 429, helyben szerzett humán fertőzést jelentettek. Hat európai régióban első alkalommal észleltek helyi terjedést; az ECDC ezért további esetek megjelenésével számol a szezon hátralévő részében.
A hazai eset önmagában nem jelzi a közösségi kockázat érdemi megváltozását, de megerősíti a klinikai éberség és az integrált megfigyelés jelentőségét. A humán esetek nyomon követése mellett a szúnyog- és madármegfigyelés, valamint az állategészségügyi adatok összevetése segíthet a vírus aktivitásának korai észlelésében.
A megelőzés alapja a csípések elkerülése
Mivel célzott humán védőoltás nem áll rendelkezésre, a személyes védekezés kulcsfontosságú. A kockázat mérsékelhető a szúnyogcsípések csökkentésével: különösen a szúnyogok aktívabb időszakaiban ajánlott a hosszú ujjú, világos ruházat, az engedélyezett hatóanyagú szúnyogriasztók előírásszerű alkalmazása, valamint a nyílászárók szúnyoghálóval való védelme.
A ház körüli, kisebb vízgyülemek megszüntetése szintén érdemi szerepet játszik a szúnyogok szaporodásának visszaszorításában. Érdemes rendszeresen kiüríteni vagy lefedni az esővizet összegyűjtő edényeket, virágalátéteket és más, pangó vizet tartalmazó tárgyakat. Az ECDC hangsúlyozza, hogy a hatékony védekezés a lakossági közreműködést, a szúnyog- és betegségmonitorozást, valamint a helyi viszonyokhoz igazított célzott beavatkozásokat egyaránt igényli.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
