Fertőzéshez köthető daganatok globális terhe: Regionális különbségek és új trendek

2024-ben világszerte becslések szerint 2,3 millió új daganatos megbetegedés volt fertőzéseknek tulajdonítható, ami az összes új daganateset 12%-ának felel meg. A The Lancet Oncology folyóiratban közölt világméretű incidenciaelemzés a fertőzésekhez köthető daganatterhet aktualizálta: a korábbi, 2018-as becsléshez képest további infekció–daganat párokat vontak be, így a vizsgálat már a HIV-hez és a Merkel-sejtes poliomavírushoz társított rosszindulatú daganatokat, valamint az Epstein–Barr-vírushoz, a hepatitis B- és C-vírushoz, illetve a Kaposi-szarkóma-asszociált herpeszvírushoz köthető újabb daganattípusokat is figyelembe vette.

A vizsgálat a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) monográfiaprogramja által 1. csoportba sorolt, emberben bizonyítottan karcinogén 12 fertőző ágens szerepét elemezte. Ezek közé tartozott a Helicobacter pylori, a humán papillomavírus (HPV), a hepatitis B- és C-vírus (HBV, HCV), az Epstein–Barr-vírus (EBV), a Kaposi-szarkóma-asszociált herpeszvírus (KSHV), a Schistosoma haematobium, a humán T-sejtes lymphotrop vírus 1-es típusa (HTLV-1), az Opisthorchis viverrini, a Clonorchis sinensis, a Merkel-sejtes poliomavírus és a HIV.

A legnagyobb fertőzéshez köthető daganatteher

A legtöbb fertőzéseknek tulajdonítható új daganatos eset hátterében a H. pylori állt: világszerte 760 000 eset, az összes új daganat 4%-a volt ehhez a baktériumhoz társítható. Ezt a HPV követte 750 000 esettel és ugyancsak 4%-os populációs attribuálható hányaddal. A HBV-hez 360 000, az EBV-hez 260 000, a HCV-hez 160 000, a KSHV-hez pedig 35 000 új daganatos esetet rendeltek.

A fertőzésekhez kapcsolódó daganatok együttes korstandardizált incidenciaaránya 22,7/100 000 személyév volt. Az egyes ágensek közül a HPV-hez társult a legmagasabb arány, 7,7/100 000 személyév, ezt a H. pylori 6,9-cel, a HBV 3,4-gyel, az EBV 2,6-tal, a HCV 1,5-tel és a KSHV 0,4-gyel követte.

A H. pylori terhét döntően a nem cardia eredetű gyomorrák adta: az ilyen lokalizációjú gyomordaganatokból becslések szerint 700 000 eset volt a baktériumnak tulajdonítható, ami e tumortípus eseteinek 85%-át jelentette. A cardia gyomorrákoknál 42 000 fertőzéshez köthető esetet becsültek; itt a populációs attribuálható hányad 27% volt. A gyomorlokalizációjú non-Hodgkin-lymphomák esetében a H. pylori 74%-os tulajdonítható hányad mellett 18 000 esethez kapcsolódott.

A HPV és a vírushepatitisek szerepe

A HPV-hez tulajdonítható daganatok legnagyobb csoportját a méhnyakrák alkotta. A szerzők 600 000 új méhnyakrákos esetet írtak a HPV számlájára, a daganattípus esetében 100%-os attribuálható hányaddal számolva. A HPV-hez kapcsolódott továbbá 58 000 oropharynxdaganat, 32 000 laphámsejtes analis carcinoma, 18 000 péniszrák, 14 000 hüvelyrák, 12 000 vulvarák, 7500 szájüregi daganat és 4400 gégerák.

A HBV-hez társítható daganatok között 330 000 hepatocellularis carcinoma szerepelt; ez a májsejtrák új eseteinek 52%-át jelentette. A HCV esetében 130 000 hepatocellularis carcinoma volt fertőzéshez köthető, a megfelelő daganatspecifikus attribuálható hányad 20% volt. Mindkét vírus hozzájárult az intrahepatikus cholangiocarcinoma terhéhez is: a HBV-hez 27 000, a HCV-hez 11 000 eset kapcsolódott.

Az elemzésbe a hepatitis D-vírus nem került be, bár az IARC 2025-ben 1. csoportba tartozó karcinogénnek minősítette. A szerzők ezt azzal indokolták, hogy a HDV-hez köthető májdaganatok a HBV-fertőzéshez tulajdonított esetek részhalmazát alkotják, így számítási módszerükben nem jelentenének további fertőzéshez társítható daganatos esetet.

Regionális egyenlőtlenségek

A legtöbb fertőzésekhez köthető daganatos eset Kelet-Ázsiában fordult elő: 990 000 új eset, vagyis a globális teher 42%-a. A régióban a fertőzéseknek tulajdonítható daganatok populációs attribuálható hányada 15%, korstandardizált incidenciaaránya pedig 31,9/100 000 személyév volt, ami a vizsgált térségek között a legmagasabb értéknek bizonyult.

Kelet-Ázsiában a H. pylori 410 000, a HBV 260 000 fertőzéshez köthető daganatos esettel járult hozzá a teherhez. Kína adta a világon a legtöbb HBV-hez tulajdonítható daganatos esetet, 230 000-et, valamint a legtöbb H. pylori-hoz kapcsolódó daganatot, 260 000-et. Mongóliában több ágens esetében is jóval magasabb volt a korstandardizált incidencia a kelet-ázsiai átlagnál, így HBV esetében 33,3 versus 8,4, H. pylori esetében 26,8 versus 11,9, HCV esetében 19,2 versus 1,2/100 000 személyév.

A fertőzésekhez társítható daganatok korstandardizált incidenciaaránya a szubszaharai Afrikában 28,5, Közép- és Kelet-Európában 24,3, Délkelet-Ázsiában 23,1/100 000 személyév volt; ezek az értékek meghaladták a globális 22,7-es átlagot. Az esetek 77%-a alacsony és közepes jövedelmű országokban fordult elő. Az alacsony jövedelmű országokban a fertőzésekhez társítható összes daganat 25%-os populációs attribuálható hányadot képviselt, míg a magas jövedelmű országokban ez az érték 8% volt.

A szubszaharai Afrikában a HPV-hez köthető daganatok aránya kiemelkedett: az attribuálható hányad 14%, az incidencia 16,6/100 000 személyév, az esetszám 130 000 volt. A térségben a KSHV-hez kapcsolódó daganatok incidenciája is számottevőnek bizonyult, 2,2/100 000 személyév mellett 22 000 esettel. A HPV-hez köthető daganatok incidenciája a szubszaharai Afrikában nőknél 30,8/100 000 személyév volt, férfiaknál 0,9/100 000 személyév.

Az EBV bővülő daganatspektruma

Az EBV a fertőzésekhez tulajdonítható daganatok negyedik legjelentősebb okozója volt, megelőzve a HCV-t. A változás oka, hogy az elemzés már az EBV gyomorrákban és egyes, a Burkitt-lymphomán kívüli non-Hodgkin-lymphoma-típusokban betöltött oki szerepét is figyelembe vette.

Az EBV-hez világszerte 260 000 új daganatos eset kapcsolódott. Ezek közül a nasopharyngealis carcinoma tette ki a legnagyobb részt: 110 000 eset, a daganattípus 88%-a. Az EBV-hez 78 000 gyomorrák, 47 000 Hodgkin-lymphoma, 20 000 diffúz nagy B-sejtes lymphoma, 6200 Burkitt-lymphoma és 3600 extranodalis, nasalis típusú NK-/T-sejtes lymphoma is társult.

Az EBV-hez köthető daganatok megoszlása régiónként jelentősen eltért. Délkelet-Ázsiában az EBV-tulajdonítható esetek 80%-át nasopharyngealis carcinoma adta. Kelet-Ázsiában a nasopharyngealis carcinoma 45 000, az EBV-pozitív gyomorrák 43 000 esettel közel azonos súlyt képviselt. Más régiókban a gyomorrák, a Hodgkin-lymphoma és a diffúz nagy B-sejtes lymphoma voltak a gyakoribb EBV-hez kötődő daganatok.

Megelőzési eszközök és módszertani korlátok

A szerzők a fertőzéskontrollt a daganatmegelőzés meghatározó elemének tekintik. A már rendelkezésre álló beavatkozások közé sorolják a HPV- és HBV-vakcinációt, a H. pylori, a HIV, a HBV és a HCV tesztelését és kezelését, a biztonságos injekciós gyakorlatot, a HIV-átvitel megelőzését célzó óvszerhasználatot és preexpozíciós profilaxist, továbbá a HPV-vezérelt méhnyak- és analis daganatok rákmegelőző elváltozásainak szűrését és kezelését.

A vizsgálat 37 fertőzés–daganat párra becsült populációs attribuálható hányadot. A daganatos incidenciaadatok a GLOBOCAN 2024 adatbázisából származtak, egyes ritkább daganatok és altípusok becsléséhez pedig a Cancer Incidence in Five Continents regiszteradatbázist is alkalmazták. Bizonytalansági intervallumokat nem közöltek, mivel a szerzők nem azonosítottak olyan megbízható módszert, amely a különböző incidenciaforrások és attribuálhatóhányad-becslések heterogenitását megfelelően kezelte volna.

A szerzők kiemelik, hogy a GLOBOCAN-becslések minősége és lefedettsége földrajzilag egyenlőtlen. A Cancer Incidence in Five Continents 12. kötete alapján a magas minőségű, populációalapú rákregiszterek a világ népességének mintegy 19%-át, Afrikában pedig mindössze 2%-át fedték le. Ez különösen az alulreprezentált, alacsony jövedelmű térségekben vezethet a fertőzésekhez tulajdonítható daganatteher túl- vagy alulbecsléséhez.

Forrás: Rumgay H, Georges D, Huang Y, et al. Global burden of cancer attributable to infections in 2024: a worldwide incidence analysis. Lancet Oncology. 2026;27:1237–1248.