Az RSV-fertőzés okozta terhek akut légúti fertőzésben szenvedő idősebb felnőttek körében: hat európai országra kiterjedő prospektív vizsgálat
A hat európai országban, három egymást követő RSV-szezonban végzett prospektív vizsgálat szerint a 60 éves vagy idősebb, akut légúti fertőzés miatt orvosi ellátást igénylő felnőttek körében az igazolt RSV-fertőzések aránya szezononként jelentősen ingadozott. A fertőzés gyakran alsó légúti érintettséggel, elhúzódó panaszokkal és társbetegségek jelenlétével társult.
Az RSV (respiratory syncytial virus) hagyományosan elsősorban csecsemők kórokozójaként ismert, ugyanakkor az idősebb felnőttek körében is érdemi betegségterhet képvisel. A Clinical Infectious Diseases folyóiratban közölt RSV-029 vizsgálat célja az volt, hogy felmérje az RSV-hez társuló akut légúti fertőzések gyakoriságát és klinikai jellemzőit a közösségben élő, 60 éves vagy annál idősebb európai felnőttek körében.
Három szezon adatai
A prospektív, megfigyeléses vizsgálatot Finnországban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban végezték 2021. október 1. és 2024. április 30. között. A háziorvosi rendelőkben, valamint ambulanciákon vagy járóbeteg-ellátó intézményekben jelentkező, akut légúti fertőzéses tüneteket mutató, RSV elleni oltásban nem részesült résztvevőket vonták be.
A beválasztás feltétele legalább két légúti jel vagy tünet, illetve a panaszok hét napon belüli kezdete volt; a második szezontól ezt az időablakot tíz napra bővítették. A résztvevőktől kombinált orr- és torokváladékmintát vettek, és RT-PCR-rel vizsgálták az RSV, valamint egyéb légúti vírusok jelenlétét. A tünetek alakulását naplóval és rendszeres telefonos utánkövetéssel rögzítették.
Összesen 2779 bevonás történt, a vizsgálatban 2573 különálló személy vett részt. Az elemzési populációban 2695 akut légúti fertőzéses epizód szerepelt, amelyek közül 136 esetben igazoltak RSV-fertőzést RT-PCR-vizsgálattal. A résztvevők átlagéletkora az egyes időszakokban 68,7–70,0 év volt.
Markáns szezonális különbségek
Az igazolt RSV-hez társuló akut légúti fertőzés prevalenciája az első RSV-szezonban 3,6%, a 2022–2023-as második szezonban 9,3%, míg a harmadik szezonban 4,2% volt. A szezonon kívüli időszakokban ennél jóval alacsonyabb arányokat mértek: az első utószezonban 1,4%-ot, a másodikban 0,7%-ot.
A szerzők értelmezése szerint a második szezonban megfigyelt kiugró gyakoriság összhangban áll a COVID–19-pandémiát követő RSV-epidemiológiai változásokkal. A világjárvány alatti nem gyógyszeres intézkedések és társas érintkezést korlátozó intézkedések befolyásolták a légúti vírusok cirkulációját; feloldásukat követően az RSV-fertőzések időzítése és intenzitása is módosult. A harmadik vizsgálati szezon adatai már a pandémia előtti szezonális mintázathoz való visszatérés irányába mutattak, országonként azonban továbbra is eltérések maradtak.
Az első két vizsgálati évben az RSV-B altípus okozta a laboratóriumilag igazolt RSV-esetek többségét. A harmadik szezonban az RSV-A és RSV-B altípusok azonos számban fordultak elő; a rendelkezésre álló mintanagyság ugyanakkor nem tette lehetővé az altípusdominanciára vonatkozó megbízható következtetések levonását.
Köhögés, köpet, nehézlégzés
Az RSV-fertőzés klinikai képe jelentős átfedést mutatott a nem RSV-eredetű akut légúti fertőzésekével. Az igazolt RSV-esetek 91,9%-ában felső légúti tünet, 99,3%-ában alsó légúti tünet vagy jel, 87,5%-ában pedig szisztémás panasz fordult elő.
A leggyakoribb felső légúti panasz az orrdugulás vagy rhinorrhoea volt, amely az RSV-pozitív résztvevők 83,1%-ánál jelentkezett. Az alsó légúti tünetek közül a köhögés dominált, 97,8%-os gyakorisággal, míg a leggyakrabban jelentett szisztémás tünet a fáradtság volt, 64,0%-kal.
A köpetürítés és a dyspnoe gyakoribb volt az RSV-pozitív csoportban, mint azoknál, akiknek akut légúti fertőzésében az RSV-PCR negatív eredményt adott. Köpetürítést az RSV-fertőzöttek 72,8%-a, a nem RSV-eredetű esetek 61,6%-a jelzett; a nehézlégzés aránya 59,6%, illetve 41,0% volt. A szerzők szerint a tüneti kép alapján az RSV-fertőzés klinikai elkülönítése laboratóriumi megerősítés nélkül nehéz.
A köhögés és a köpetürítés medián időtartama az RSV-csoportban egyaránt 19 nap volt. Az orrdugulás vagy orrfolyás medián időtartama 16, a dyspnoéé 14, a fáradtságé 17 napnak bizonyult. Az akut légúti fertőzés teljes epizódjának medián hossza RSV esetén 21 nap, a nem RSV-eredetű csoportban 19 nap volt.
Alsó légúti érintettség
Az igazolt RSV alsó légúti betegséggel járó formájának prevalenciája hasonló időbeli mintát mutatott, mint a teljes RSV-eredetű akut légúti fertőzésé. Az első szezonban 3,9%, a másodikban 12,5%, a harmadikban 7,3% volt.
Az RSV-pozitív akut légúti fertőzések 55,1%-át az orvos alsó légúti betegséggel járó epizódként minősítette, szemben a nem RSV-eredetű fertőzések 44,4%-ával. Az RSV-csoportban az alsó légúti diagnózisok között a bronchitis szerepelt leggyakrabban; COPD-exacerbációt az alsó légúti betegségek 13,3%-ában, pneumoniát 5,3%-ában rögzítettek.
Az RSV-fertőzöttek több mint felének, 52,2%-ának volt a vizsgálat által előre definiált cardiopulmonalis vagy endokrinometabolikus társbetegsége. Asthma 14,7%-ban, COPD 10,3%-ban, 2-es típusú diabetes mellitus 22,8%-ban szerepelt. A nem RSV-eredetű akut légúti fertőzésben szenvedők körében e társbetegségek együttes aránya 39,3% volt.
Komplikációk és társinfekciók
Az RSV-pozitív epizódok 4,4%-ában jelentkezett szövődmény, és egy esetben a komplikáció kórházi felvételhez vezetett. A bejelentett szövődmények között pneumonia és COPD-exacerbáció egyaránt előfordult. Halálos kimenetelű RSV-eredetű akut légúti fertőzést a vizsgálatban nem rögzítettek.
Az RSV-pozitív esetek 17,1–21,1%-ában egyéb légúti vírussal való koinfekció is kimutatható volt. Ezek között leggyakrabban a SARS-CoV-2 szerepelt, amely az egyes vizsgálati időszakokban az RSV-pozitív résztvevők mintegy 10%-ánál volt jelen.
A tanulmány korlátja, hogy kizárólag orvosi ellátást kereső betegeket vizsgált, ezért nem írja le a nem orvoshoz forduló RSV-fertőzések vagy a már kórházi ellátásra szoruló esetek gyakoriságát. A kizárólag nasopharyngealis mintavétel ráadásul valószínűleg alábecsülte az RSV tényleges prevalenciáját, mivel a szerzők szerint szerológiai vizsgálat és köpetminta együttes alkalmazása növelheti a kimutatási arányt.
Forrás: Terns Riera M, Prato R, Pérez-Rubio A, et al. Burden of Respiratory Syncytial Virus Among Older Adults With an Acute Respiratory Infection: A Prospective Study in Six European Countries. Clinical Infectious Diseases. 2026;82:e1266–e1276. doi:10.1093/cid/ciag146.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
