A congenitalis szifilisz emelkedő előfordulása és közegészségügyi válaszlépések Magyarországon
A közlemény a veleszületett szifilisz magyarországi epidemiológiai alakulását vizsgálja 2012 és 2025 között, valamint áttekinti azokat a közegészségügyi, várandósgondozási és laboratóriumi intézkedéseket, amelyek a fertőzések korábbi felismerését és a megelőzhető magzati, újszülöttkori következmények csökkentését célozzák.
A veleszületett szifilisz súlyos magzati és újszülöttkori következményekkel járhat, beleértve a méhen belüli magzati elhalást és a születést követő halálozást. Magyarországon 2021-től meredeken emelkedett a megerősített esetek száma, és a növekedés 2025-ben is folytatódott. A szerzők szerint a helyzet kezelése a várandósok szűrésének, a diagnosztikai algoritmusoknak, az esetfelismerésnek, a kezelésnek és az érintett ellátórendszeri szereplők együttműködésének egyidejű fejlesztését igényli.
Meredek hazai esetszám-emelkedés
Az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség 28 országában a megerősített veleszületettszifilisz-esetek incidenciája 2020 és 2024 között 1,3-ről 4,7-re nőtt 100 000 élveszülésre vetítve. Az abszolút esetszám ugyanezen időszakban 46-ról 140-re emelkedett.
Magyarország 2024-ben az EU/EGT-ben jelentett valamennyi megerősített veleszületettszifilisz-eset 30%-át adta: a 140 eset közül 42-t regisztráltak hazánkban. A szerzők ezért a magyarországi helyzetet az európai járványügyi tendencia egyik kiemelkedően súlyos példájaként értékelik.
A hazai adatok különösen erőteljes változást jeleznek. Magyarországon 2012 és 2020 között évente nulla és öt közötti számú megerősített veleszületettszifilisz-esetet azonosítottak. Ezzel szemben 2021-ben már 12 esetet jelentettek, ami 12,9 esetnek felelt meg 100 000 élveszülésre számítva. Az esetszám ezt követően tovább nőtt, és 2025-ben elérte a 91-et; az incidencia 126,4/100 000 élveszülés volt.
A 2025-ben megerősített 91 eset közül 19 méhen belüli magzati veszteséggel járt, hét esetben pedig korai újszülöttkori halálozás következett be. Az adatok arra is utalnak, hogy 2021-től nemcsak a veleszületett fertőzések száma, hanem a szifilisz incidenciája is jelentősen emelkedett a felnőtt nők és férfiak körében.
A nyilvántartás szerepe
A veleszületett szifilisz incidenciájának csökkentését célzó közegészségügyi és laboratóriumi intézkedések 2022 óta fokozatosan valósulnak meg. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a 2024–2025-ben dokumentált magas esetszámot részben a jobb esetfelismerés is magyarázhatja: a fejlesztett surveillance és diagnosztikai rendszer több eset azonosítását tette lehetővé.
2022-ben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központban részletes országos veleszületettszifilisz-regiszter jött létre. A nyilvántartás célja valamennyi megerősített veleszületett fertőzés és méhen belüli fertőzés, köztük a halálos kimenetelű esetek azonosítása és rögzítése.
A regiszter az eseteket szociodemográfiai, epidemiológiai és klinikai adatokkal kapcsolja össze. Ez lehetőséget ad a leginkább érintett földrajzi területek és a veleszületett szifiliszhez társuló kockázati tényezők azonosítására, ezáltal az indokolt közegészségügyi beavatkozások célzott tervezésére.
Az NNGYK valamennyi gyanús eset részletes adatait gyűjti és elemzi, a veleszületett szifiliszt élő újszülöttekben és post mortem vizsgálatok során egyaránt megerősíti. A központ emellett együttműködik a diagnosztikai laboratóriumokkal, képzéseket biztosít, és rendszeres szakmai konzultációkat folytat a klinikusokkal.
Korszerűsített diagnosztika
A szexuális úton terjedő fertőzések diagnosztikájáról és terápiájáról szóló nemzeti szakmai irányelvet 2024-ben optimalizálták. A változtatás lényeges eleme, hogy a nagyobb diagnosztikai érzékenység érdekében a Treponema pallidum kimutatására alkalmas PCR-vizsgálat váltotta fel a sötétlátóteres mikroszkópiát és a T. pallidum direkt fluoreszcens antitestvizsgálatát.
A sötétlátóteres mikroszkópia és a DFA-TP-vizsgálat a közlemény szerint Európában már nem ajánlott rutin diagnosztikai módszer. A veleszületett szifilisz igazolásának elsődleges eszközei jelenleg az érzékeny T. pallidum-PCR-vizsgálatok, szükség esetén egy másik PCR-teszttel történő megerősítéssel, illetve a T. pallidum elleni IgM-antitestek kimutatására alkalmas szerológiai vizsgálatok. Ezeket nem treponemalis tesztek, így VDRL- vagy RPR-vizsgálatok egészítik ki.
A korszerűsített algoritmus, a megfelelőbb mintavétel, a szélesebb körű diagnosztika és a rendszeres utánkövetés révén javult a gyanús veleszületettszifilisz-esetek felismerése az országban. A szerzők a megnövekedett detektálási képességet is figyelembe veszik a közelmúlt magasabb incidenciájának értelmezésekor.
Ismételt szűrés a várandósság alatt
A magyarországi várandósgondozási rendszerben a szifilisz- és hepatitis B-szűrés térítésmentesen, rutinszerűen elérhető az első trimeszterben. A közlemény ugyanakkor rámutat arra, hogy az első trimeszteri egyszeri szűrés nem feltétlenül elegendő a veleszületett szifilisz megelőzésére.
A 2024-es nemzeti STI-irányelv a magasabb kockázatú várandósok esetében a második és harmadik trimeszterben is javasolja a szifiliszszűrést. Ezt az ajánlást már több, magasabb veleszületettszifilisz-incidenciájú régióban bevezették.
A közlemény megjelenésekor a 24–28. terhességi hétre tervezett második, térítésmentes szifiliszszűrés országos bevezetése még előkészítés alatt állt; az intézkedés végül 2026. szeptember 1-jén lépett hatályba. Az ismételt vizsgálat célja, hogy a várandósság későbbi szakaszában szerzett vagy korábban fel nem ismert fertőzések is nagyobb eséllyel azonosíthatók legyenek.
2025 decembere óta a szülészeti osztályokon is rutinszerűen, térítésmentesen felajánlják a gyors treponemalis tesztet. A közlemény szerint ez elsősorban azoknak a várandósoknak a felismerését segítheti, akik korábban nem vettek részt szifiliszszűrésen, illetve akiknél röviddel a szülés előtt fertőzés vagy újrafertőződés történt.
Kezelés és szakmaközi együttműködés
Valamennyi szeropozitív várandós esetében laboratóriumi vizsgálatot, venerológiai ellenőrzést, szükség szerinti kezelést és utánkövetést biztosítanak. A szeropozitív anyák újszülöttjei is megkapják az állapotuk alapján indokolt ellátást.
Folyamatban van annak felmérése is, hogy a várandósok milyen arányban vesznek részt terhesgondozási viziteken, milyen a szifiliszszűrés lefedettsége a gondozásban részesülő várandósok körében, valamint mennyiben történik meg megfelelően a szeropozitív várandósok kezelése.
A szerzők kiemelik: a veleszületett szifilisz súlyos magyarországi helyzetét és a szükséges teendőket folyamatosan ismertetni kell a várandósgondozásban dolgozó szakemberekkel, neonatológusokkal, laboratóriumi szakemberekkel és patológusokkal. Az intézkedésekről országos médiakommunikáció is zajlik.
A veleszületett szifilisz kontrolljához biztosítani kell valamennyi szifilisszel fertőzött várandós és partnerének, valamint az érintett újszülötteknek az érzékeny diagnosztikát és a megfelelő időben megkezdett kezelést. A felnőtt nők és férfiak körében a szifilisz megelőzésének, diagnózisának és kezelésének javítása ugyancsak nélkülözhetetlen.
Az EU/EGT-ben alkalmazott esetdefiníció felülvizsgálata is indokolt lehet. A közlemény szerint a megerősítő diagnosztikában korszerű módszereket, például T. pallidum-PCR-vizsgálatot kellene javasolni a sötétlátóteres mikroszkópia vagy a DFA-TP helyett, továbbá a halvaszületéseket is jelenteni szükséges lenne. Ezzel mérsékelhető lenne a veleszületett szifilisz európai előfordulásának alábecslése.
Forrás: Balla E, Petrovay F, Tisza T, Unemo M. Dramatic Increase of Congenital Syphilis in Hungary—Imperative National Public Health and Laboratory-Based Actions are Under Implementation. The Lancet Regional Health – Europe. 2026;66:101737. doi:10.1016/j.lanepe.2026.101737.
Aktualizálás: 139/2026. (VIII. 31.) Korm. rendelet.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
