Korábban zajnak tekintett DNS-adatokból azonosítottak új baktériumfajokat prosztatarákos betegekben
A Kelet-angliai Egyetem kutatói prosztatarákos betegek nyál-, tumor- és vérmintáinak teljesgenom-szekvenálási adatait elemezték, a humán DNS vizsgálatakor rendszerint kiszűrt, nem emberi eredetű szekvenciákra összpontosítva.
Bakteriális genomok a félretett szekvenciákból
A kutatócsoport 18 új baktériumfaj genetikai állományát azonosította prosztatarákos betegektől származó mintákban. A mikroorganizmusok többsége szájüregi eredetű volt, köztük a Porphyromonas és a Treponema nemzetség új képviselőivel. A Porphyromonas nemzetség egyes tagjait a munkacsoport korábban már összefüggésbe hozta az agresszívebb prosztatarákkal. A mostani eredmények ugyanakkor nem bizonyítják, hogy az újonnan azonosított baktériumok részt vesznek a daganat kialakulásában vagy progressziójában.
Az npj Biofilms and Microbiomes folyóiratban megjelent tanulmány a Pan Prostate Cancer Group (PPCG) adataira épült. A kutatók 2176 szekvenálási adathalmazt tekintettek át, és 194 prosztatarákos betegből összesen 249, közel teljes bakteriális genomot rekonstruáltak. Ezek közül 24 nem egyezett egyetlen nyilvántartott fajjal sem. A közleményt ismertető beszámoló összesen 18 új faj felfedezéséről számol be; a genomok és a fajok száma tehát eltérő adatot jelöl.
A tumorszövet vagy a vér teljesgenom-szekvenálásakor keletkező leolvasások kis hányada nem illeszkedik az emberi DNS-hez. Ezeket a szekvenciákat a humán genetikai elemzések során általában zajként szűrik ki. A kutatók ezúttal megtartották a rendszerint elvetett adatokat, és metagenomikai összeállítással bakteriális genomokká építették össze a DNS-töredékeket. Ehhez nem kellett új mintákat gyűjteni vagy újabb szekvenálást végezni: a kiindulási adatokat korábban, más kutatási célból már előállították.
Szájüregi mikroorganizmusok túlsúlya
A leggyakrabban rekonstruált genomok a Porphyromonas nemzetséghez tartoztak, amelynek tagja a fogágybetegség egyik meghatározó baktériuma is. A munkacsoport 16 új mikroorganizmusnak adott hivatalos, ideiglenes elnevezést. Ezek között szerepel a Candidatus Porphyromonas leptis, a Candidatus Treponema oralis és a Candidatus Nanosyncoccus prostatocharitus.
A szerzők értékelése szerint a szájüregi baktériumok túlsúlya részben a minták eltérő baktériumtartalmával magyarázható. A szájüregben lényegesen több baktérium található, mint a prosztataszövetben, ezért genomjaik könnyebben összeállíthatók. A szájüregi eredetű mikroorganizmusok ugyanakkor a prosztatarákkal kapcsolatos korábbi vizsgálatokban is ismételten megjelentek.
A bakteriális szekvenciák már rendelkezésre álltak, de a korábbi elemzések más kérdésekre irányultak. Az egyik újonnan azonosított faj csaknem teljes genetikai egyezést mutatott egy korábban dokumentált baktériummal. A kutatók ezt annak alátámasztásaként értékelték, hogy a rekonstruált organizmus valódi, és nem az adatfeldolgozás hibájából származó eredmény.
A munkacsoport arra is felhívta a figyelmet, hogy világszerte nagy mennyiségű daganatos szekvenálási adat található archívumokban. Ezek újraelemzése további, korábban fel nem ismert baktériumok kimutatására adhat lehetőséget. A jelen vizsgálat azt szemlélteti, hogy az emberi genom elemzése után megmaradó szekvenciákból is visszanyerhető a mikroorganizmusok részletes genetikai állománya, a már meglévő mintavételi és szekvenálási eredmények felhasználásával.
Korábbi megfigyelések a progresszióval kapcsolatban
A munkacsoport 2022-ben közölt eredményei szerint bizonyos anaerob baktériumok jelenléte mellett több mint kétszer akkora valószínűséggel észlelték a prosztatarák progresszióját. Az érintett baktériumok közül több a szájüregből származott. Ez a korábbi összefüggés indokolja az egyes fajok részletesebb vizsgálatát, de önmagában nem tisztázza az ok-okozati kapcsolatot.
A beszámoló szerint egyre több adat utal arra is, hogy fogágybetegségben szenvedő férfiaknál kissé magasabb lehet a prosztatarák kialakulásának kockázata. A Porphyromonas gingivalis jelenlétét ugyanazon betegek dentális plakkjában és prosztataváladékában is kimutatták. Egy 2024-es vizsgálatban pedig arról számoltak be, hogy ez a baktérium gyulladásos mechanizmus révén súlyosbíthatja a jóindulatú prosztatamegnagyobbodást. A jelenséget a szerzők szájüreg–prosztata tengelyként írták le.
Más betegségekben a szájüregi baktériumok távoli szerveket érintő szerepére már vannak példák. A szájüregben gyakori viridans streptococcusok az infektív endocarditises esetek hozzávetőleg egyötödét okozzák. A Fusobacterium nucleatum béldaganatokkal együtt a májba is eljuthat; laboratóriumi modellekben antibiotikumokkal mind a baktérium mennyiségét, mind a tumor növekedését csökkentették. Ezek a megfigyelések azonban más betegségekre vonatkoznak, nem a most azonosított prosztatarákos összefüggés bizonyítékai.
Fajspecifikus vizsgálatokhoz szükséges eszközök
A prosztatarákkal összefüggésbe hozott mikroorganizmusok kutatását eddig gyakorlati akadályok nehezítették. Számos baktériumot még nem tenyésztettek laboratóriumban, nem állt rendelkezésre referenciagenomjuk, és nem lehetett őket fajspecifikus tesztekkel kimutatni. Megfelelő jellemzés nélkül az egymástól eltérő fajokat tágabb baktériumcsoportok részeként kezelték, ami korlátozta szerepük elkülönített értékelését.
A mostani munka a genomok rekonstruálásán túl a tenyésztéshez várhatóan szükséges feltételeket is előre jelezte. Emellett a kutatók egy faj pontos kimutatására validált DNS-tesztet fejlesztettek. A genetikai információk így alapot teremtenek a klinikai minták célzott vizsgálatához, a baktériumok laboratóriumi tenyésztéséhez és génjeik tanulmányozásához.
A szerzők szerint biomarkerként csak olyan mikroorganizmus használható, amely mérhető. A fajszintű azonosítás lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy egy adott baktérium hozzájárul-e az agresszív betegséghez, illetve befolyásolja-e a kimenetelt a vele szembeni beavatkozás. A mostani eredmény e vizsgálatok feltételeit javítja, nem pedig már igazolt klinikai alkalmazást mutat be.
Nemzetközi együttműködés és következő kutatási lépések
A PPCG kilenc ország kutatóit és több mint kétezer prosztatarák molekuláris adatait fogja össze. Az együttműködés társalapítói és szakmai vezetői között a Kelet-angliai Egyetem és a londoni Institute of Cancer Research kutatói szerepelnek. A konzorcium több tanulmányban elemzi a betegség genetikai sajátosságait és a klinikai kimenetelben mutatkozó különbségek hátterét.
A konzorcium létrehozását az a törekvés vezette, hogy magyarázatot találjanak az azonos diagnózisú betegek eltérő kimenetelére. Eddigi eredményeik elsősorban a tumor genetikai jellemzőiből származtak; a mikroorganizmusok vizsgálata a betegség biológiai hátterének másik összetevőjére irányítja a figyelmet.
A munkában a Koppenhágai Egyetem, a Melbourne-i Egyetem, a Wellcome Sanger Institute, a Weill Cornell Medicine és az Ontario Institute for Cancer Research szakemberei is részt vettek. Az együttműködés hosszú távú célja, hogy a betegek a saját daganatuk biológiájához igazodó kezelést kapjanak, a megfelelő időpontban, az egységes megközelítés helyett.
A konzorcium kutatói hangsúlyozták, hogy a prosztatarák kialakulása és viselkedése nem egységes. A megfelelő felismeréshez és kezeléshez meg kell érteni e különbségek biológiai alapjait. A nemzetközi adatállomány elemzése már szolgáltatott támpontokat az agresszívvé váló daganatok azonosításához; a baktériumok feltérképezése ehhez új kutatási irányt nyújt.
A kutatók a tumor saját genetikai eltéréseivel állították szembe a baktériumok lehetséges szerepét. Amennyiben valamely mikroorganizmus valóban hozzájárul az agresszív prosztatarákhoz, jelenléte elvileg kezelhető vagy megelőzhető tényező lehet. A kutatók ugyanakkor kifejezetten hangsúlyozták: nem állítják, hogy az azonosított baktériumok prosztatarákot okoznak.
A kutatást támogató Prostate Cancer UK álláspontja szerint a következő lépés a baktériumtörzsek izolálása betegmintákból, hogy kapcsolatuk az agresszív prosztatarákkal részletesebben vizsgálható legyen. A jelenlegi munka az organizmusok azonosítását, elnevezését és tanulmányozásuk eszközeinek kialakítását végezte el; az oksági szerep tisztázása ezekre épülhet.
Forrás: University of East Anglia. DNA once dismissed as 'noise' reveals new bacterial species in prostate cancer patients. Medical Xpress. 2026. október 19. A közleményben ismertetett tanulmány: Recovering anaerobic bacterial genomes in saliva, tumour and blood whole genome sequencing data from patients with prostate cancer. npj Biofilms and Microbiomes. 2026.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
