Új kutatási adatok szerint a középkorú felnőttek nagy részénél az aszpirinszedés szükségtelen lehet
Az aszpirin évtizedek óta az egyik leggyakrabban alkalmazott szer a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében – de vajon valóban mindenkinek szüksége van rá, akinek jelenleg ajánlják?
A kardiológusok és a közegészségügyi szakemberek mérlegelik az aszpirin lehetséges előnyeit a szív- és érrendszeri események csökkentésében, valamint a súlyos vérzés ismert kockázatát. Az Egyesült Államok munkacsoportjának irányelvei szerint az aszpirin alkalmazása megfontolandó a 40 és 59 év közötti felnőtteknél, akiknél nem áll fenn magas vérzési kockázat, és a becsült 10 éves szív- és érrendszeri kockázatuk legalább 10% az összevont kohorszegyenletekkel számítva.
Kutatók szerint az újabb szív- és érrendszeri kockázatbecslő egyenletek alkalmazása jelentősen csökkentheti az olyan középkorú felnőttek számát, akiknél az aszpirin javasolt lenne szívbetegségek megelőzésére.
Amerikai kutatók kidolgozták a szív- és érrendszeri betegségek EVENT (PREVENT) kockázatának előrejelzésére szolgáló egyenleteket, amelyek alacsonyabb és jobban kalibrált kockázatbecsléseket generálnak, mint az összevont kohorszegyenletek, de az aszpirinhasználatra gyakorolt következményeiket még nem vizsgálták.
A JAMA Internal Medicine folyóiratban megjelent cikkben a kutatók azt elemezték, hogy a PREVENT alkalmazása befolyásolja-e az aszpirinszedés indokoltságát.
A kutatók a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat 3158 résztvevőjének 2015 és 2020 közötti adatait használták fel, amelyek becslések szerint 59,4 millió, 40 és 59 év közötti, szív- és érrendszeri betegségben nem szenvedő amerikai felnőttet képviselnek.
A vérzés kockázatával járó állapotokban (súlyos vesebetegség, emelkedett vizeletalbumin-szint, alacsony vérlemezkeszám, rák, szívelégtelenség vagy bizonyos gyógyszerek (szteroidok, vérlemezke-gátlók, antikoagulánsok) szedése) szenvedő válaszadókat kizárták.
Az aszpirinszedés indokoltságát a 10 éves kardiovaszkuláris kockázat kiszámításával értékelték, mind az összevont kohorsz egyenletek, mind a PREVENT módszer segítségével. Az aszpirin-jelöltséget 10%-os vagy annál nagyobb kockázatként definiálták. A kutatók azt is értékelték, hogy a felnőttek hány százaléka szed már aszpirint annak ellenére, hogy a számított kockázat e küszöbérték alá esik.
Az eredmények azt mutatták, hogy a középkorú felnőttek 8,3%-a, azaz körülbelül 4,9 millió fő jogosult volt aszpirinre az összesített kohorszegyenletek alapján, a PREVENT program keretében csak 1,2%-uk, azaz körülbelül 700.000 fő felelt meg a követelményeknek. Azok közül, akik megfeleltek az összesített kohorszkritériumoknak, 85,9% nem érte el a PREVENT küszöbértékét. A becslések szerint 7,6 millió felnőtt közül, akik megelőzés céljából számoltak be aszpirin használatáról, közel 97% nem érte el a PREVENT jogosultsági küszöbét.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a PREVENT bevezetése sürgető kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy vajon ugyanazt a 10%-os határértéket kellene-e alkalmazni, mint a régebbi számítások esetében. A PREVENT-specifikus küszöbértékek meghatározásához valószínűleg célzott modellezési vizsgálatokra lesz szükség az aszpirin nettó előnyeinek meghatározásához.
Magyar és európai irányelvi kontextus
Az Európai Kardiológus Társaság (ESC) 2021-es irányelvei alapján az alacsony dózisú aszpirin rutinszerű alkalmazása nem javasolt primer kardiovaszkuláris prevencióban, mivel az előnyök általában nem haladják meg a súlyos vérzés kockázatát. A kezelés csak egyéni mérlegelés alapján, kivételes esetekben – például nagyon magas kardiovaszkuláris kockázatú, de alacsony vérzési rizikójú betegeknél – jöhet szóba. A jelenlegi európai gyakorlat tehát a személyre szabott döntéshozatalt helyezi előtérbe, szemben a korábbi, kockázati küszöbértékekhez kötött megközelítéssel. Magyarországon külön nemzeti irányelv nem határozza meg részletesen az aszpirin primer prevenciós alkalmazását, azonban a hazai szakmai közösség az ESC-ajánlások adaptálását követi. A döntéshozatalban a kardiovaszkuláris és vérzési kockázat együttes értékelése, valamint a beteggel történő közös döntéshozatal (shared decision making) tekinthető irányadónak. Az új, pontosabb kockázatbecslő modellek – mint a PREVENT – a jövőben hozzájárulhatnak a terápiás indikációk pontosabb meghatározásához az európai és hazai gyakorlatban egyaránt.
Ahmed Sayed et al, Using the PREVENT Equations to Guide Aspirin Use for Primary Prevention of Cardiovascular Disease, JAMA Internal Medicine (2025). DOI: 10.1001/jamainternmed.2025.5049
