Szívrohamot okozhatnak az artériás plakkokban szunnyadó baktériumok
Új kutatási eredmények szerint a látens krónikus bakteriális gyulladás hozzájárulhat az ateroszklerotikus plakkok és a halálos miokardiális infarktus patogeneziséhez.
Finn és brit kutatók úttörő tanulmánya elsőként bizonyította, hogy a miokardiális infarktus fertőző betegség lehet. Ez a felfedezés megkérdőjelezi a miokardiális infarktus patogenezisének hagyományos megértését, és új utakat nyit a kezelés, a diagnosztika és akár a vakcinafejlesztés számára is.
Szájüregből, légzőrendszerből, bélből és bőrből származó bakteriális DNS-t mutattak ki ateroszklerotikus plakkokban, ami arra utal, hogy szerepet játszhat az ateroszklerózissal összefüggő krónikus gyulladásban. A krónikus bakteriális fertőzések gyakran antibiotikumokkal és immunológiai úton történő kimutatással szemben rezisztens biofilmeket képeznek, ami megfelelő körülmények között virulens baktériumok új generációjának kialakulásához vezet.
Ez a kutatás az immunrendszer szerepét vizsgálta az ateroszklerotikus plakkok baktériumok által kiváltott gyulladásában.
Az American Heart Association folyóiratában nemrégiben megjelent kutatás szerint egy fertőzés miokardiális infarktust válthat ki. A fejlett módszerek széles skáláját alkalmazó kutatás kimutatta, hogy koszorúér-betegség esetén a koleszterint tartalmazó ateroszklerotikus plakkok egy kocsonyás, tünetmentes biofilmet hordozhatnak, amelyet baktériumok képeznek évek, vagy akár évtizedek alatt. A biofilmben lévő szunnyadó baktériumok védve maradnak mind a beteg immunrendszerétől, mind az antibiotikumoktól, mivel nem tudnak behatolni a biofilm mátrixába.
Egy vírusfertőzés vagy más külső kiváltó ok aktiválhatja a biofilmet, ami a baktériumok elszaporodásához és gyulladásos válaszhoz vezethet. A gyulladás a plakk rostos sapkájában repedést okozhat, ami trombusképződéshez és végül miokardiális infarktushoz vezethet.
Pekka Karhunen professzor, a tanulmány vezetője megjegyzi, hogy eddig azt feltételezték, hogy a koszorúér-betegséghez vezető eseményeket csak az oxidált alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) indítja el, amelyet a szervezet idegen struktúraként ismer fel.
„A koszorúér-betegségben betöltött bakteriális szerepét régóta gyanítják, de eddig hiányoztak a közvetlen és meggyőző bizonyítékok. Tanulmányunk kimutatta számos szájüregi baktérium genetikai anyagának – DNS-ének – jelenlétét az ateroszklerotikus plakkokban” – magyarázza Karhunen.
Az eredményeket egy, a felfedezett baktériumok ellen irányuló antitest kifejlesztésével validálták, amely váratlanul biofilm-szerkezeteket tárt fel az artériás szövetekben. A biofilmből felszabaduló baktériumokat miokardiális infarktus esetén figyelték meg. A szervezet immunrendszere reagált ezekre a baktériumokra, gyulladást váltva ki, amely felszakította a koleszterinnel teli plakkot.
Az új megfigyelések új diagnosztikai és terápiás stratégiák kidolgozását teszik lehetővé a miokardiális infarktus esetén, továbbá utat nyitnak a koszorúér-betegség és a miokardiális infarktus vakcinációval történő megelőzésének kifejlesztése előtt.
Pekka J. Karhunen et al, Viridans Streptococcal Biofilm Evades Immune Detection and Contributes to Inflammation and Rupture of Atherosclerotic Plaques, Journal of the American Heart Association (2025). DOI: 10.1161/JAHA.125.041521
.png "Zsebkönyv 2025-1 elfogyott")
