A 2025-ös év legjelentősebb orvostudományi eredményei
2025 új mérföldköveket hozott az orvostudományban: hogyan változtatják meg a legújabb gyógyszerek agyunk működését és étvágyunkat, mire számíthatnak a Huntington-kórban szenvedők a reményt adó terápiás áttöréstől, és valóban lehetségessé válik-e egy nap az emberi végtagok visszanövesztése?
A GLP-1 hatóanyagokkal kapcsolatos új eredmények
2025-ben a tudósok további részleteket tártak fel arról, hogy az új glukagonszerű peptid-1 (GLP-1) gyógyszerek, mint például az Ozempic és a Wegovy, hogyan hatnak a különböző szervekre, többek között az agyra.
A kutatók feltárták, hogy miért tapasztalnak egyes GLP-1 gyógyszereket szedő emberek étvágyukban bekövetkező változásokat – hirtelen undorítónak találják a húsokat, vagy túl nehéznek a sült ételeket. Az új adatok azt is alátámasztják, hogy a GLP-1 gyógyszert elkezdő emberek túlnyomó többsége két éven belül abbahagyja a kezelést, ami kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy a gyógyszer – amelyet egész életen át tartó használatra szántak – abbahagyása milyen hatással lehet a hosszú távú egészségre.
Genetikai kutatások betekintést nyújtanak a GLP-1 gyógyszerekre „nem reagálók” állapotába is, akik nem tudnak annyi súlyt leadni, hogy egészségügyi előnyöket tapasztaljanak. Az előzetes eredmények arra is utalnak, hogy mind a bélrendszer, mind az agy szerepet játszhat a gyógyszerek azon hatásában, hogy egyes emberek kevesebb alkoholt isznak.
Nobel-díj a perifériás immuntolerancia kutatásáért
Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi elnyerték az orvosi Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért. A folyamat középpontjában a szabályozó T-sejtek állnak, amelyeket Sakaguchi és kollégája, Fehérvári Zoltán 2006-ban írt cikkükben „békefenntartóknak” nevezett. A tudósok most megpróbálják ezeket a sejteket felhasználni a rák, az 1-es típusú cukorbetegség, a reumatoid artritisz, valamint a szerv- vagy szövetátültetési szövődmények kezelésének új módjaihoz.
Új remény a Huntington-kór kezelésében
Egy klinikai vizsgálat korai eredményei kimutatták, hogy az AMT-130 nevű gyógyszer lassítja a Huntington-kór progresszióját. Az I/II. fázisú vizsgálat a betegség progressziójának statisztikailag szignifikáns (75%-os) lassulását mutatta ki 36 hónap elteltével a kontrollcsoporthoz képest.
Amennyiben a szabályozó hatóságok jóváhagyják, ez lesz az első olyan kezelés erre a ritka, genetikai eredetű neurológiai rendellenességre, amely ténylegesen magát a betegséget kezeli, nem csak a tüneteket. A kezelés úgy működik, hogy a gyógyszert közvetlenül a mélyagyba juttatják egy nyolc-tíz órás műtéten keresztül.
Az FGF8 fehérje képes visszanöveszteni az ujjízületeket, közelebb hozva az emberi végtagok regenerációját
A hasnyálmirigyrák megállítása már a kialakulása előtt
A hasnyálmirigyrák az egyik leghalálosabb rosszindulatú daganat, részben azért, mert gyakran csak előrehaladott stádium elérése után diagnosztizálják. A betegek kevesebb mint 13 százaléka éli túl az öt évet a diagnózis felállítása után.
2025-ben a tudósok előrelépést tettek a betegség sokkal korábbi felismerése – és potenciális megelőzése – felé. Laboratóriumi egereken és emberi sejteken végzett vizsgálatokban a tudósok azt találták, hogy az FGFR2 gátlása csökkenti a mutáns KRAS jelátvitelt, ami károsíthatja a mutáns KRAS-t expresszáló hasnyálmirigyrák prekurzor elváltozásokat, amelyek az átlagos egészséges felnőttekben gyakoriak, és késleltethetik a hasnyálmirigy-duktális adenokarcinóma progresszióját.
Ezek az adatok feltárták az FGFR2 kulcsszerepét a hasnyálmirigy-tumorgenezis korai fázisaiban, megnyitva az utat az FGFR2-gátlók jövőbeli terápiás alkalmazásai előtt a hasnyálmirigyrák megelőzésében.
Mivel már léteznek olyan gyógyszerek, amelyek ezt a fehérjét gátolják, a kutatók remélik, hogy ezt a megközelítést magas kockázatú egyéneknél, köztük azoknál is tesztelhetik, akiknek családi kórtörténetében szerepel a betegség.
Előrelépés a xenotranszplantáció terén
A xenotranszplantáció, vagyis a szervek fajok közötti átültetésének területe idén számos mérföldkövet ért el – többek között megtörtént az első genetikailag módosított sertésmáj átültetése élő emberi betegbe. A beteg egy 71 éves férfi volt, aki hepatitis B okozta májbetegségben és májrákban szenvedett, és nem kaphatott emberi májat. A sertésmájjal 171 napig élt, ami azt mutatja, hogy a szerv alapvető funkciókat tud ellátni az emberekben.
A tudósok úgy vélik, hogy a módosított sertésszervek emberekbe történő átültetése egy napon segíthet enyhíteni az emberi szervdonorok hiányát. Az elmúlt években számos beteg kapott sertésvesét, tüdőt és szívet.
Vakcinák a demenciaprevencióban
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy egyes védőoltások alkalmazása nem csupán a specifikus fertőző betegségekkel szemben nyújt védelmet, hanem – feltehetően az immunrendszert befolyásoló mechanizmusnak köszönhetően – számottevően mérsékelheti a demencia kialakulásának esélyét az idősödő lakosság körében. Ezek az új kutatási eredmények a jövőben alapjaiban változtathatják meg a neurodegeneratív kórképek prevenciós stratégiáit.
A kutatók szerint a vakcina hatása valószínűleg túlmutat a vírusreaktiváció specifikus gátlásán. A "célon kívüli" hatás hipotézise szerint az élő, legyengített vakcina által kiváltott immunválasz – az edzett immunitás mechanizmusán keresztül – általános immunmoduláló hatással bír. Ez a szisztémás immunrendszeri átprogramozás (re-tuning) csökkentheti a krónikus gyulladásos állapotok súlyosságát, melyek kulcsszerepet játszanak a neurodegenerációban, függetlenül az akut vírusinfekció megelőzésétől.
