A klímaváltozásra az egészségügynek is fel kell készülnie

Napok óta tartó kánikula van Magyarországon és több tanulmány is foglalkozik az éghajlatváltozás és az egészség, valamint az egészségügyi ellátórendszerek kapcsolatával. Egy friss uniós felmérés szerint majdnem minden második európai (49 százalék) az éghajlatváltozást tekinti az Európai Uniós jövője szempontjából a fő globális kihívásnak. A válaszadók 34 százaléka szerint szerint a kiemelt jövőbeli globális kihívások közé tartozik az egészségügy. A megkérdezett 15–24 évesek 91 százaléka szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem javíthatja saját egészségét és jólétét, amivel az 55 év felettiek 84 százaléka egyetértett - derül ki az Országgyűlés honlapján megjelent Infojegyzetből, írja a Világgazdaság online. 

A Társadalomtudományi Kutatóközpont 2020-ban készült Éghajlatváltozás és egészség jelentése (2020) szerint a hazai egészségügy legfontosabb kihívásai:  az új fertőző betegségek megjelenésére és kezelésére való felkészülés;változó betegstruktúra (pl. nő a katasztrófahelyzetekkel összefüggő, az allergiás betegségek száma); növekvő betegforgalom; a sürgősségi ellátás iránti igény növekedése;a rendkívüli időjárási események miatt az egészségügyi dolgozók egészsége is veszélybe kerülhet. Az egészségügy megerősítésével kapcsolatban a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 2020– 2050 a következő feladatokat jelöli meg az egészségügy számára:az intézmények, az egészségügyi dolgozók és a lakosság felkészítése az éghajlatváltozás következtében felerősödő hatásokra és a védekezés lehetőségeire;intézkedési tervek összeállítása intézményi és települési szinten, különös tekintettel a veszélyeztetett csoportokat ellátó intézményekre (pl. kórházak, szociális intézmények);az állati (vírus)hordozók elterjedtségének kontrollálása, a fertőzöttség monitorozása;  felkészülés a klímaváltozással kapcsolatos vészhelyzetekre, a gyors közegészségügyi válaszadásra.

Magas az egészségügy karbonlábnyoma

Az egészségügy a működése során sok energiát használ fel, nyáron hűteni télen fűteni kell az intézményeket, az operációkhoz klimatizált műtőkre van szükség., rengeteg elektromos berendezést működtetnek,  jelentős a tevékenységhez kapcsolódó közlekedés a mentés és a betegszállítás, vérszállítás, házi szakápolás területén, és magas a felhasznált anyagok/termékek és hulladékok mennyisége. Sok speciális és egyszer használatos anyagot használnak a beteggyógyítás során, a gyógyszerek veszélyes anyagok, így elmondható, hogy számottevő mértékben hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátáshoz, jelentős az egészségügy karbonlábnyoma - derül ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont tanulmányából.