Az immunszuppresszáns szerek gátolhatják a Parkinson-kór kialakulását

Amerikai kutatók kísérleti azt igazolják, hogy az immunrendszer működését gátló gyógyszereket szedő betegeknél kisebb a Parkinson-kór kialakulásának a valószínűsége.

A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a Parkinson-kór kialakulásában szerepet játszhat az immunrendszer aktivitása, és az immunműködés gyógyszeres terápiával történő gátlása potenciálisan megelőzheti a neurológia rendellenesség kialakulását.

„Már korábban is felmerült az az elképzelés, amely szerint az immunrendszer hozzájárulhat bizonyos neurológiai károsodások kialakulásához. A kutatásunk során azt találtuk, hogy bizonyos típusú immunszuppresszáns hatóanyagokkal való kezelés hatására csökkent a Parkinson-kór kialakulásának a valószínűsége. Az egyik hatóanyag-csoport különösen ígéretesnek tűnik, ezzel mindenképp szeretnénk további kutatásokat végezni” – mondta a kutatás vezetője.

Az elmúlt évben Dr. Racette és kollégái több millió beteg kórtörténetét elemezte, és kidolgoztak egy algoritmust, amellyel előre jelezhető, hogy kinél fog várhatóan kialakulni a betegség. Az adatok elemzése során felfedezték, hogy a különféle autoimmun betegségben, például colitis ulcerosaban szenvedő betegeknél kisebb volt a Parkinson-kór gyakorisága, mint a populáció többi részében. Mivel az autoimmun betegségek rendkívül sok szervet érinthetnek, a kutatók először nem látták az összefüggést a neurológiai betegség kisebb gyakorisága és az immunrendszer működési zavara között.

A kutatók megállapították viszont, hogy a legtöbb autoimmun betegségnek van egy közös pontja: a kezelésükre immunszuppresszáns hatóanyagokat alkalmaznak. A kutatócsoport 48 295, 2009-ben diagnosztizált Parkinson-kóros beteg gyógyszerfelírási adatait elemezte, és összehasonlították azokat 52 324 olyan betegével, akik nem szenvedtek Parkinson-kórban. 26 olyan immunszuppresszáns gyógyszert azonosítottak, amelyeket gyakran írtak fel ezeknek a betegeknek. A kutatók megállapították, hogy melyik betegnek melyik gyógyszert írták fel a diagnózist megelőző legalább 1 év során. A fenti hatóanyagok közé tartozó gyógyszereket szedő betegeknél szignifikánsan kisebb volt a Parkinson-kór kialakulásának valószínűsége, és ez különösen kifejezett, 20 százalékos csökkenés volt a kortikoszteroidokat és 33 százalékos volt az inozin-monofoszfát-dehidrogenáz (IMDH) inhibitorokat szedőknél.

Amikor a kutatók az egyes autoimmun betegségekre vonatkozóan végezték el az elemzést, azt találták, hogy a számított kockázat nem változott, vagyis a kockázat csökkenése a gyógyszerek alkalmazására volt visszavezethető, nem az alapbetegségre.

Az eredmények arra utalnak, hogy az immunrendszer aktivitásának gátlása mérsékelheti a Parkinson-kór kockázatát vagy enyhítheti a betegség tüneteit. Ugyanakkor az immunszuppresszió fokozza a fertőző és daganatos betegségek iránti fogékonyságot, ezért a Parkinson-kór prevenciójában az immunszuppresszív terápia kockázatai egyelőre meghaladják a kezelés lehetséges előnyeit.

„Leginkább egy olyan gyógyszerre lenne szükség, ami az újonnan diagnosztizált Parkinson-kóros betegeknél megállítaná a betegség progresszióját. Ésszerű az a feltételezés, hogy az a hatóanyag, ami csökkenti a Parkinson-kór kockázatát, a betegség progresszióját is lelassítja, ezért ebben az irányban fogjuk a kutatásokat tovább folytatni.”

A kortikoszteroidoknak sok melléhatásuk van, ezért a kutatók az IMDH-inhibitorokat helyezik a kísérletek középpontjába.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Forrás: European Pharmaceutical Review

Ajánlott cikkek