Hatvanéves Debrecenben a nukleáris medicina

A Debreceni Egyetemen hatvan éve foglalkoznak radioaktív készítményekkel történő orvoslással, a nukleáris medicinával. Az évfordulóról tudományos tanácskozáson emlékeztek meg szeptember 24-én a Kenézy Villában.

A nukleáris medicina elsősorban a rosszindulatú betegségek korai diagnosztikája kapcsán ismert, de a jóindulatú elváltozások felismerésében is elengedhetetlenül szükséges.

- Valójában alkalmazott klinikai molekuláris biológia, amellyel már akkor fel lehet fedezni akár gyulladásokat, jó- vagy rosszindulatú folyamatokat, amikor azok még nem járnak lényeges radiológiai elváltozásokkal. A nukleáris medicina éppen arra nyit ablakot, azokra a molekuláris biológiai folyamatokra, amit kezelni akarunk – mondta a hirek.unideb.hu-nak Galuska László hétfőn, a debreceni nukleáris medicina hat évtizedes jubileuma alkalmából tartott találkozón.

A Debreceni Egyetem professor emeritusa szerint a Debreceni Egyetem Klinikai Központban Magyarországon egyedülálló módon – a hibrid PET-MR technikát kivéve – minden megtalálható, ami a nukleáris medicina területén lényeges és a kutatáshoz, oktatáshoz, betegellátáshoz szükséges.

A hatvan év történetét összefoglaló előadásában Galuska László felidézte: Hevesy György 1924-ben fedezte fel, hogy ha a molekulákat izotóppal jelezzük, akkor az a sugárzás révén követhető lesz. A tudós forradalmi felismeréséért kémiai Nobel-díjat kapott 1943-ban. Debrecenben a nukleáris medicina kezdetei 1958-ig nyúlnak vissza, amikor Petrányi Gyula professzor Izotóplabort hozott létre az egykori Debreceni Orvostudományi Egyetem II. Belklinika részeként és első alkalommal használta a jód 131-es izotópját egy pajzsmirigy beteg kezelésére.

- A 70-es évekig szinte kizárólag az endokrinológia területén használták a nukleáris medicinát, de az eszközpark bővülésének és a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően napjainkra már az onkológiától kezdve a kardiológián át a gasztroenterológiáig nagyon sok területen alkalmazzák – hangsúlyozta a professzor.

A szakember a hat évtized legjelentősebb mérföldkövei közül kiemelte: 1985-ben a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetébe telepítették az ország első ciklotronját (részecskegyorsítóját), ami új lendületet adott a nukleáris medicinának.

- A 90-es évek elején létrejött debreceni PET Centrum Közép-Európában elsők között indította el azt a technikát, amely az onkológiai betegek ellátásában még ma is pótolhatatlan – fogalmazott Galuska László, aki a 2006-os alapítástól kezdve 2011-ig vezette a Nukleáris Medicina Intézetet.

A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Képalkotó Intézete és az MTA DAB Orvostudományi Szakbizottság Nukleáris Medicina Munkabizottsága által rendezett tudományos ülésen megemlékeztek az idén százéves debreceni orvosképzésről, valamint a fennállásának 10. évfordulóját ünneplő munkabizottságról is. A hármas jubileumra Belgiumból, az antwerpeni egyetemről is érkeztek vendégelőadók.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Forrás: DOTE

Ajánlott cikkek