Onkológia rovat – további cikkek

Uniós támogatással fejlesztenek mRNS-alapú terápiás vakcinát májrák ellen

Az ADVANCE nemzetközi kutatási projekt a hepatocellularis carcinoma sejtjein megjelenő, eddig kevéssé vizsgált peptideket kutatja. A spanyol–holland–német konzorcium azt vizsgálja, hogy ezek a célstruktúrák felhasználhatók-e daganatellenes immunválaszt kiváltó, mRNS-alapú terápiás vakcina fejlesztésére.

hirdetés

A tumorfelismerés javítása

Az Európai Innovációs Tanács (European Innovation Council, EIC) mintegy 3,8 millió euróval támogatja az ADVANCE kutatási projektet, amelyben a frankfurti egyetemi orvosközpont, az Universitätsmedizin Frankfurt is részt vesz. A program célja a májrák leggyakoribb formája, a hepatocellularis carcinoma (HCC) kezelésére szolgáló mRNS-vakcina fejlesztése. A tervezett készítmény új célstruktúrák felismerésére készítené fel az immunrendszert, hogy az hatékonyabban léphessen fel a daganatsejtekkel szemben.

A megközelítés a T-sejtek daganatellenes immunfelügyeletben betöltött szerepére épül. Ezek a sejtek a sejtfelszínen bemutatott fehérjetöredékek, peptidek ellenőrzésével azonosíthatják a rendellenesen működő sejteket. A szokatlan peptidek jelenléte lehetővé teheti a malignusan átalakult sejtek felismerését és elpusztítását.

A daganatsejtek ugyanakkor többféle módon elkerülhetik ezt az ellenőrzést. Egyes tumorsejtek immunellenőrző pontokon keresztül olyan gátló jelzéseket közvetítenek, amelyek csökkentik a T-sejtek aktivitását. Emiatt akkor is elégtelen maradhat a daganatellenes válasz, ha az immunrendszer egyébként képes lenne felismerni a tumort.

A májrák kezelésében is alkalmazott immunellenőrzőpont-gátlók e gátló jelzések blokkolásával erősítik az immunválaszt. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az immunrendszer megfelelően felismerje a daganatsejteket. Az ADVANCE ezt a felismerési folyamatot kívánja támogatni új peptidcélpontok azonosításával.

Kevéssé kutatott célpontok

A konzorcium olyan peptideket keres, amelyek a HCC-sejteket jellemzik, az egészséges szövetekben viszont nem fordulnak elő széles körben. A célpontkeresésben részt vevő Andreas Schlosser, a frankfurti Bőrgyógyászati, Venerológiai és Allergológiai Klinika kutatója szerint a hepatocellularis carcinomák jelentősen különböznek egymástól. Emellett a mutációk következtében megváltozott peptidek közül csak korlátozott számú alkalmas terápiás célpontnak. A kutatók ezért további, lehetőleg minél tumorspecifikusabb peptidek azonosítására törekednek.

Érdeklődésük középpontjában az úgynevezett „dark” peptidek állnak, amelyek sejtes stressz hatására nagyobb számban jelennek meg a daganatsejtekben. Schlosser és munkatársai azt kívánják meghatározni, hogy ezek közül melyek mutathatók ki a májráksejtek felszínén, miközben az egészséges szövetekből nagyrészt hiányoznak.

A célpontok feltárásához tömegspektrometriát, RNS-szekvenálást és számítógépes módszereket, köztük mesterséges intelligenciát alkalmaznak. A vizsgálatoknak azt is tisztázniuk kell, hogy az azonosított peptidek kellően tumorspecifikusak-e, és alkalmasak-e immunválasz kiváltására. Csak az e feltételeknek megfelelő peptidekre épülhet a vakcinajelöltek fejlesztése.

Terápiás vakcina

Az ADVANCE keretében vizsgált vakcináció nem a daganat kialakulásának megelőzését célozza. A fertőző betegségek megelőzésére alkalmazott oltásoktól eltérően a terápiás daganatvakcinák a már daganatos betegek immunrendszerét mozgósítanák a tumorsejtek ellen. A program ehhez olyan tumorpeptideket vizsgál, amelyek eddig viszonylag kevés kutatási figyelmet kaptak.

Amennyiben sikerül megfelelő peptideket azonosítani, a kutatók az ezek előállításához szükséges információt hordozó mRNS-re alapoznák a vakcinajelölteket. Az mRNS-t védelmi céllal apró lipid-nanorészecskékbe csomagolnák.

A tervek szerint ezeket a részecskéket immunsejtek vagy más sejtek vennék fel. A sejtek az mRNS-ben kódolt információ alapján előállítanák a peptideket, majd megjelenítenék azokat a felszínükön. A cél olyan irányított T-sejtes válasz kiváltása, amely képes a májráksejtek felismerésére és megtámadására. A közlemény ezt tervezett működési mechanizmusként ismerteti, nem igazolt terápiás eredményként.

Korai fejlesztési szakasz

A projekt koordinátora, a spanyolországi Cima Universidad de Navarra kutatója, Puri Fortes szerint a cél egy kategóriájában első terápiás RNS-vakcina hatásosságára vonatkozó koncepcióigazolás elérése. A megközelítés hosszabb távon más daganattípusokban is jelentőséget kaphat, klinikai alkalmazhatóságáig azonban még számos fejlesztési és vizsgálati lépés szükséges.

Az ismeretlen immunterápiás célstruktúrák feltárása a Bastian Schilling professzor vezette frankfurti bőrgyógyászati klinika új kutatási iránya. A „Tumor Antigen Discovery and Translational Immunotherapy” kutatócsoport nemcsak májrákban, hanem melanomában és más daganatokban is követi ezt a megközelítést.

Az ADVANCE az Európai Unió Horizont Európa keretprogramjához tartozó EIC Pathfinder Open pályázati konstrukcióban nyert támogatást. A finanszírozási forma jelentős tudományos és technológiai kockázattal járó, korai szakaszú kutatási elképzeléseket támogat.

Forrás: Goethe-Universität Frankfurt am Main. EU-funded project develops mRNA vaccine targeting liver cancer. News-Medical. 2026. november 10.

Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Forrás:

News-Medical.Net

Ajánlott cikkek