Betegelégedettségi platform és várólista-csökkentés: új intézkedéseket jelentett be az egészségügyi miniszter

A bejelentések az alapellátás finanszírozását, a gyógyszerhatóság szervezeti önállóságát és az állami–magán együttműködés szabályozását is érintették. Az intézkedések egy része még októberben elindulhat, más változtatásokat 2027 elejére terveznek.

Betegvisszajelzések és minőségi mutatók

Az Egyensúly Intézet „Magyarország 2030 – A magyar egészségügy jövője” című konferenciáján a miniszter bejelentette: az október 12-ével kezdődő héten elindul az egységes betegelégedettségi platform. A rendszer lehetőséget ad majd arra, hogy a betegek visszajelzést adjanak az igénybe vett ellátásról. A tárcavezető az elégedettség felmérése mellett a nemkívánatos események, valamint a biztonsági és minőségi mutatók mérését is célként jelölte meg.

A tervezett adatgyűjtéshez intézményi visszacsatolás társulna: az eredményeket az orvosokhoz és a kórházakhoz is eljuttatnák. A bejelentés így nem pusztán a betegvélemények összegyűjtéséről, hanem azok ellátásszervezési felhasználásáról is szólt. A platform részletes módszertanát, az értékelés szempontjait és az eredmények nyilvánosságának rendjét a hivatkozott beszámolók nem ismertették.

A betegbiztonság értékelésére a kormánytól független hatóság létrehozását is tervezik, amely 2027 januárjától kezdhetné meg működését. Hegedűs Zsolt szerint az előkészítés folyamatban van. A szervezet feladatkörét, jogállását és a függetlenség intézményi garanciáit azonban a konferenciáról készült tudósítás nem részletezte.

Várólista-csökkentés és adatkapcsolat

A fekvőbeteg-ellátásban október 15-étől várólista-csökkentő programot indítanának, pozitív ösztönzők alkalmazásával. A miniszter beszámolt a várólisták felülvizsgálatáról is: közlése szerint Székesfehérváron a nyilvántartott várakozók 20–30 százalékáról kiderült, hogy időközben más intézményben már megoperálták őket. Ez egy helyi ellenőrzés eredményeként elhangzott adat, nem országos arányszám.

A példa az ellátási szükséglet és a nyilvántartások közötti eltérésre utal: a listákon olyan betegek is szerepelhetnek, akiknek az adott beavatkozásra már nincs szükségük. A nyilvántartás pontosítása ezért elkülönítendő a tényleges műtéti teljesítmény növelésétől. A program ösztönzőinek összegét, az érintett beavatkozások körét és a vállalt várakozásiidő-célokat a beszámoló nem közölte.

Hegedűs Zsolt bejelentette továbbá a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér adatbázisainak összekapcsolását. A hozzáférés pontos adatkörét és jogosultsági feltételeit a tudósítás nem részletezte, ezért a közlésből nem állapítható meg az adatkapcsolat teljes működési és adatvédelmi kerete.

Finanszírozás és ellátási kapacitások

A korábban vállalt, évi legalább 500 milliárd forintos egészségügyi többletforrás felhasználásánál a miniszter három prioritást nevezett meg: a humánerőforrás fejlesztését, ezen belül a szakdolgozói béremelést; az alapfinanszírozás rendezését; valamint az ellátáshoz való hozzáférés bővítését. Egyúttal jelezte, hogy ez az összeg önmagában nem fedezné a rendszer valamennyi szükségletét.

Az állami és magánellátók együttműködésének szabályozását 2027 elejére készítenék el. A tárcavezető szerint mérlegelhető közfinanszírozott szolgáltatás vásárlása magánintézménytől, ha az adott ellátást kedvezőbb költséggel és megfelelő minőségben tudja biztosítani. Ennek vizsgálatakor ugyanakkor az állami osztályok működőképességét is figyelembe vennék. Konkrét szerződéses vagy finanszírozási modellt nem ismertetett.telex

A kórházi adósságállomány mérséklése szintén szerepel a célok között, annak teljes megszüntetésére azonban a miniszter nem tett ígéretet a következő évre. Régiós kórházi együttműködések előkészítéséről is beszélt; ezek kialakítását a keleti országrészben kezdenék meg.

Alapellátás és önálló gyógyszerhatóság

A háziorvosi ellátásban nagyobb, teamalapú praxisok kialakítását, bér- és praxistámogatást, inflációkövető fejkvótát, valamint a fiatal orvosok külön támogatását tervezik. A gyógyszertáraknak is bővebb szerepet szánnak, és vizsgálják a szabályozott online rendelés lehetőségét. E változtatások részletes szakmai és finanszírozási feltételeit a konferencián elhangzottakról szóló beszámoló nem tartalmazta.

A gyógyszerhatóság szervezeti átalakítását november 1-jétől tervezik. Az önálló Országos Gyógyszerészeti Intézet létrehozását Ilku Lívia közigazgatási államtitkár korábban, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének konferenciáján is bejelentette. A szakmai tudósítás szerint a cél a hatósági kapacitások megerősítése, az engedélyezési eljárások gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése és a gyógyszer-hozzáférés javítása.

A közölt határidők a bejelentett ütemezést jelzik, nem az intézkedések megvalósulását. Az október 8-án ismertetett tervek hatásairól a források még nem közöltek eredményadatokat; a finanszírozási, szervezeti és módszertani részletek több területen további pontosításra várnak.